Az egyiptomi-hettita viszály után, a görög perzsa háborúkkal folytattuk a történelmi wargame-szakkör foglalkozásait. Időrendben a görögök marathóni győzelmét kellett volna játszanunk, de több gyerek is látta a 300 című filmet, és nagyon izgatta őket a téma, így engedtem a nyomásnak és a 10 évvel később lezajlott thermopülai csatával kezdtük ezt a korszakot. A tűz kapuiban lefolyt harcok autentikus felelevenítése nem sok taktikai lehetőséget ad a játékosoknak. Ezt azzal ellensúlyoztam, hogy a játék elején megkötöttük, hogy mekkora veszteség milyen mértékben befolyásolja a perzsa sereg további csatákra való hajlandóságát. Minél nagyobb perzsa veszteséggel zárul a thermopülai csata, annál nagyobb számot kell megdobniuk a játék végén a perzsa hadvezéreknek ahhoz, hogy folytathassák a hadjáratot, azaz győztesnek nyilváníthassuk őket. Ezzel a jóval kisebb méretű görög sereget irányító tábornokok is kézzelfogható célt kaptak. Ezen kívül még egy "izgalmi" tényezőt tettem a játékba, a perzsák minden kör elején dobhattak arra, hogy megtalálják-e a titkos átjárót a görögök hátába vagy sem.
Tagjai közösen akartak védekezni a perzsa támadásokkal szemben, azonban fokozatosan Athén vette át a védelem terhét, a szövetségesek pedig adót fizettek Athénnak. A háború után megerôsödik Athén (a rabszolgák száma megnôtt Athén a déloszi szövetséget a perzsa háborúk befejezése után is fenntartotta, s hogy helyzetét a szövetségen belül minél inkább biztosítsa igyekezett a szövetséges államokban mindenhol a démoszt hatalomra juttatni. A szövetség így Athént az arisztokratikus Spártával szemben katonailag is, politikailag is megerôsítette. Athén jelentôs fejlôdésnek indul, amely párosul egy társadalmi jóléttel Kialakul a klasszikus rabszolgatartáson alapuló árutermelés. Ez az amely megalapozta Athén nagyhatalmi helyzetét. A demokrácia azonban sohasem lehet teljeskörű. Az athéni demokrácia az egész ókor leghaladóbb társadalmi és politikai formája volt. Teljes jogú polgárai számára politikailag teljes demokráciát biztosított. Azonban csak a szabad polgárok számára volt teljes a demokrácia, a többiek (metoikoszok, nôk, rabszolgák) ki voltak zárva a polgárjogokból és az ezzel járó elônyökbôl.
A görög-perzsa háborúk és Athén felemelkedése - YouTube
Azonban hajthatatlan maradt Sparta és Athén. Ie 490. hogy Attika az északi jött a perzsa flotta, a hadsereg landolt közelében a kis falu Marathon. Azonnal athéni milícia küldték, hogy megfeleljen az ellenség. A teljes lakosság Görögország csak fizetni (a település Boeotia) segíti az athéniak. Így a görög-perzsa háborúk korai numerikus előnye, hogy a perzsák. Azonban Miltiades (athéni általános) intelligensen felsorakoztatta csapatait. Tehát a görögök sikerült legyőzni a perzsák. Victorious üldözte elvesztette a csatát a tengerbe. Ott, a görögök megtámadták a hajókat. Az ellenséges flotta gyorsan kezdett eltávolodni a parttól. Görögök is nyert egy briliáns győzelmet. A legenda szerint egy fiatal harcos, miután megkapta a rend, futott, Athens, hogy tájékoztassa a lakosok a örömhír. Megállás nélkül, anélkül, hogy egy korty vizet, rohant a távolság 42 km 195 méter. Középpontban a falu területén Marathon, felkiálta a híreket a győzelem, és azonnal kiesett levegőt. Ma van egy verseny a távon a távolság, amely az úgynevezett maratont.
2013. május 24. 13:31 1. Az i. e. 492-től 449-ig tartó görög-perzsa háborúban az Athén és Spárta vezette görög városállamok célja a Perzsa Birodalom terjeszkedésének megakadályozása, függetlenségük megőrzése volt. 2. A görög–perzsa háborúkról szóló legfontosabb mű szerzőjét, Hérodotoszt Ciceró a történetírás atyjának nevezte. 3. Amikor Dareiosz perzsa uralkodó i. e 491-ben követeket menesztett a görög poliszokba, hogy hűségük jeleként vizet és földet követeljen tőlük, Athénban egy szakadékba, Spártában egy kútba dobták a küldöttet. 4. A marathóni futás története valószínűleg egy legenda. Hérodotosz nem említ ilyen esetet. 5. A spártaiak késve érkeztek a marathóni csatába, mivel törvényeik szerint meg kellett várniuk a holdtöltét, és csak azután vonulhattak hadba. 6. Hérodotosz a thermopülai csata kapcsán 3 milliós perzsa sereget említ, de létszámuk valószínűleg nem lehetett több 200 ezernél. Így is nagy túlerőben voltak azonban a 300 spártaival és néhány ezer szövetségesével szemben. 7.
A szorost Leonidász spártai király 300 katonájával védte, a perzsákat hősi haláluk árán is csak kis ideig tudták feltartóztatni. Utána már a perzsák előtt szabad volt az út Athénba. Themisztoklész Athén lakosságát a közeli Szalamisz szigetére vitte át, s Athént egyenlőre átengedte az ellenségnek. A görög hajóhadat a szűk szalamiszi szorosba irányította át, hogy ott ütközzenek meg a perzsa túlerővel. Az ütközet eldöntötte a háború további menetét, i. 480-ban a szalamiszi tengeri ütközetben a perzsák megsemmisítő vereséget szenvedtek. A következő évben a görögök szárazföldön is győzelmet arattak a perzsák felett, majd hamarosan áttették a háború színterét Kis-Ázsiába. 5. Következmények A háborús sikerek után Spárta kivált a háborúból, gazdasági érdekeit nem szolgálta a terjeszkedés. Athén gazdasága az elmúló évek során jelentős mértékben az iparra és a kereskedelemre épült. Kereskedelmi kapcsolatai voltak a Fekete-tenger partvidékével, élelmezését az innen származó gabonával oldotta meg.
Forrás: A fenti információk a(z) Miskahuszár szobra fent található weboldaláról kerültek kivonatolásra, melynek legutolsó frissítési ideje: 2021. 06. 25 Szállások a környéken
Műemlékek, szobrok Katonai Emlékpark Pákozd Pákozd a Magyar Honvédség központi emlékhelye, amely nemcsak a Pákozdi csata áldozatainak, hanem az önkényuralom idején kivégzetteknek is emléket állít.
Pákozdi dombról hirdeti majd Miska szobra a magyar huszárok dicsőségét Már jó úton halad Miska, hiszen csütörtökön Pákozdon, a Katonai Emlékpark, Nemzeti Emlékhely területén lévő dombon kijelölték az őt mintázó szobor helyét, ahonnan már messziről hirdetheti a huszárok dicsőségét és egy igazi, magyarhoz méltó turisztikai látványossággá nőheti ki magát. A szobor alapkövét ma ünnepség keretében helyezték el, a 11 méteres alkotás felállítását jövő év szeptemberében tervezik. A családias légkörben csodálatos környezetben rendezett mai ünnepség apropója fent, a pákozdi domb tetején nyolc évvel korábbra nyúlik vissza. Akkor történt ugyanis, hogy néhányan Vlaszák Mihály ötlete nyomán, Roho Rohonczi István, a dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium rajztanára, kortárs képzőművész, illetve Vas János (Éremmester Kft. Miska szobor pákozd szállás. ) elhatározták, megépítik a világ legnagyobb ólomkatonáját, s ha már magyar lesz az új Guinness-rekorder, legyen huszár! Tették ezt azzal a céllal, hogy minél szélesebb körbe eljusson a híre: Miska eljusson a neki szánt helyre, egy pákozdi dombra, ahonnan már messziről hirdetheti a huszárok dicsőségét és egy igazi, magyarhoz méltó turisztikai látványossággá nője ki magát.