A Menyasszony ismereti teszt LEGÉNYBÚCSÚRA vagy a másik változata mókás LÁNYBÚCSÚ feladat is lehet. Itt megtalálod mindkét változatot: 1. LEGÉNYBÚCSÚRA feladat a vőlegénynek A MENYASSZONY ISMERETI TESZT teszt kérdései: A menyasszony ismereti teszt listát csak nyomtasd ki egy A4-es papírra és a legénybúcsú előtt faggasd ki a menyasszonyt, hogy megtudd a helyes válaszokat. A vőlegénynek minél több kérdésre helyesen kell válaszolnia. A teszten akkor megy csak át, ha legalább 20 kérdésre jó választ ad…Amennyiben ezt nem teljesíti… büntetés jár neki… pl. innia kell / plusz feladatokat kap, stb. (a büntetést célszerű előre meghatározni). Mi volt a menyasszony jele az oviban? Mit vinne magával egy lakatlan szigetre? Mi a kedvenc reggelije? Mi a mobiljában az első név? Mennyi idős volt az első csóknál? Mi a kedvenc zenéje? Mikor szexelt először? A menyasszony melyik testrészedet szereti a leginkább? Melyik filmet láttátok először együtt? Hogy hívják a menyasszony gyerekkori szerelmét? Leánybúcsú – Vőlegény Kvíz – Kölcsönvett Kincsek. Mit mond leggyakrabban, ha káromkodik?
11. Mi a legvalószínűbb ok, amiért börtönbe kerülnél? 12. Nevezz meg 5 tárgyat, ami most is párod táskájában van 13. Mi a visszatérő rémálmod? 14. Mi a legfurább szokásod? 15. Ha nyernél a lottón, mi lenne az első, amit megvennél? Mókás kérdések, amikből kiderül hogyan látja magát az ifjú pár Az esküvői cipős játék alapján a lánybúcsún is csinálhattok hasonló kvízt. Túl sokat gondolkodni a válaszokon és a kapott információkat visszamondani a vőlegénynek nem ér. 😉 16. Melyikőtök a viccesebb? 17. Kinek tart több időbe elkészülni, ha indultok valahova? 18. Melyikőtök a türelmetlenebb? 19. Melyikőtök kezdi gyakrabban a veszekedést? 20. Kié az utolsó szó? 21. Melyikőtök táncol jobban? Menyasszony kvíz kérdések gyerekeknek. 22. Melyikőtök lehetett idegesítőbb gyerekként? 23. Melyikőtök foglal egy nagyobb helyet az ágyon? 24. Melyikőtök alszik el nagyobb valószínűséggel a TV előtt? 25. Melyikőtök az ügyetlenebb? Ki üti, veri, horzsolja össze magát nagyobb valószínűséggel? Egy csipetnyi romantika – kérdések a kapcsolatukról Bár a lánybúcsús játékok a buliról szólnak, azért mégiscsak azért gyűltök össze, mert barátnőtök hamarosan összeköti az életét a szerelmével.
Van nyelvvizsgája? Van jogsija? Tud úszni? Tud korizni? Tud főzni? Tud varrni? Tud énekelni? Tud rajzolni? Tud lovagolni? Tud biciklizni? Hol járt eddig külföldön? Melyik nyaralása a legkedvesebb emléke? Hova szeretne menni legközelebb nyaralni? Szereti a munkáját? Mennyit keres havonta? Mennyit szeretne keresni havonta? Szeret-e nyilvánosan beszélni? Tud sakkozni? Tud biliárdozni? Tud kártyázni? Hol ebédel gyakran? Hol van a törzshelye? Hány gyereket szeretne? Milyen nevet választana nekik? Mi a csillagjegye? Szereti a meglepetéseket? Féltékeny típus? Hány barátnője volt a menyasszonya előtt? Szőke, barna, vagy vörös az ideálja? Ki a kedvenc színésze/színésznője? Menyasszony Kvíz Kérdések: Esküvői Kérdések A Lazításhoz. Szereti a színházat? Szereti az operát? Mivel lehetne kikergetni a világból? Mi dühíti fel? Mi dobja fel? Mi nevetteti meg? Mi hatja meg? Szokott néha sírni? Mitől fél? Van-e valami fóbiája? Mi a legjobb tulajdonsága? Mi a legrosszabb tulajdonsága? Szeret játszani? Mi a kedvenc állata? Mi a kedvenc kártya, vagy társasjátéka? Mi a kedvenc filmje?
Szerinted mi a menyasszony legjobb tulajdonsága? Melyik hollywoodi színészbe szerelmes a menyasszony (egy kicsit)? Folytasd a mondatot: Tudtam, hogy megtaláltam az életem párját, amikor… Folytasd a mondatot: A tökéletes feleség… Elszaladsz a boltig, hogy vegyél tejet, de úgy döntesz, hogy ha már ott vagy nem térsz haza anélkül, hogy vennél a menyasszonynak egy apró meglepit is. Mi lesz az? Menyasszony kvíz kérdések órája. Hány gyereket terveztek? Kérünk egy fiú és egy lány nevet is, hogy te hogy keresztelnéd legszívesebben őket! Igen, eltaláltad, a kérdések lényege, hogy kiderüljön, vajon tényleg ismeri-e a menyasszony a vőlegényt annyira, hogy férjhez mehessen hozzá. Ezzel a kvízzel kapcsolatban amúgy volt egyszer egy érdekes történetünk. A vőlegény válaszolt, majd mivel irtó szimpatikus volt, kijelentette, hogy ezek olyan kérdések, hogy ha a menyasszony ebből kitalál x számot (azt hiszem 30-at a 40-ből, de már nem mernék megesküdni, minden esetre a felénél többet), akkor ő bizony vállalja, hogy két hétig mosogat, mert erősen nem tartja valószínűnek.
A balatonfüredi Állami Szívkórház története visszanyúlik a XVIII. századba, amikor az 1716. évi tihanyi apátsági birtokösszeíráskor beírják, hogy Füreden savanyúvizek vannak. A kórház helyén Tenkovits Miksának másfél holdas telke volt, ezen fakadt az a forrás, melyhez fürdõházat építtetett és 10 fürdõkádban kazánnal melegített savanyúvízben biztosított fürdést a vendégeknek. Halála után özvegye 1741-ben eladta a fürdõt Schuster József orvosnak, aki azt haláláig, 1748-ig üzemeltette. 1749-ben örököseitõl bérbe vette az egész területet Lécs Ágoston tihanyi apát, aki a szerzõdésben közölt leltár szerint " … fürdõházakat, azokban lévõ üstöt vagy vízmelegítõ rézfazekakat, fürdõkádakat…" vett át. 1759. július 30-án Lécs apát véglegesen megvásárolta az özvegytõl az ingatlant és 7 kisebb fürdõházzal, 23 fürdõkáddal megvetette az alapját a savanyúvízi gyógyhelynek. Ezen a kis telepen 1765-ben épült fel az elsõ épület, az ún. Ófürdõház a mai kórház keleti szárnyán. A Gyógy teret érintõ 1826. és 1834. évi tûzvészek jelentõsen megrongálták az épületet és a fürdõberendezéseket is.
Intézetünkben január 6-ától folyamatosan zajlanak a koronavírus elleni oltások. Oltópontunk kijelölésénél kiemelt figyelmet fordítottunk a hely meghatározására annak érdekében, hogy az esetleges fertőzések lehetőségét is kizárjuk, közölte professzor Veress Gábor, a balatonfüredi Állami Szívkórház főigazgatója. Lényeges szempont volt, hogy az oltópont jól elkülönüljön a szívkórház betegellátó osztályaitól, a járó betegeket fogadó szakrendelőktől és a diagnosztikai vizsgálatokat végző ambulanciáktól, fogalmazott a -nak professzor Veress Gábor. A főigazgató hozzátette, emellett fontos az is, hogy az infrastruktúra kialakítása egyaránt megfeleljen a komfortos szociális igényeknek, a járvány-, illetve egészségügyi szabályoknak, és alkalmas legyen az egyre nagyobb számban, oltásra érkező személyek fogadására. Így az oltópont a szívkórház külön épületében, a jelenlegi Fiziotherapia és Gyógyfürdő, a volt Tibor-fürdő részlegen működik, ahol a kórházban kezelt szívbetegektől teljesen szeparáltan jelenhetnek meg az oltandó emberek.
Az 1860-70-es évek fordulóján tovább bővült az épület a Cametter Bernát tervezte eklektikus stílusú új, Balatonra néző szárnnyal, az úgynevezett Erzsébet-udvarral. Később ennek nyomán kapta az egész épület az Erzsébet Szanatórium nevet. Állami Szívkórház Fotó: Lévai Zsuzsa, funiQ 1912-13 korszerűsítették az épületet és hozzáépítették a Tibor fürdő épületszárnyat, az épület homlokzatát szecessziós stílusúra formálták. Az I. világháború idején már híres szanatóriumnak számító épületegyüttesben hadikórház kapott helyet. Nevét öregbítette, hogy 1926-ban itt kezelték Rabindranath Tagore, hindu költőt, akiről később a balatonfüredi Tagore sétány a nevét kapta. 1949-ben a kórházat államosították, azóta Állami Szívkórház néven működik. Az 1965-69-es évek ismét korszerűsítették az épület berendezéseit, kardiológiai rehabilitációs központtá alakították át a szív- és keringési betegségben szenvedő betegek számára. Az épülethez az 1970-es évek végén újabb épületszárnyakat építettek. A ma már éves szinten tízezreket ellátó kórház környéke védett gyógyövezet, Balatonfüred pedig 1971 óta gyógyüdülő városként van nyilvántartva.
A balatonfüredi kórház története egészen a XVIII. század elejéig nyúlik vissza, ekkor jegyezték fel ugyanis először a füredi savanyúvizek jelenlétét. Ebben az időben Tenkovits Miksa volt a mai kórház területének és így az itt fakadó forrásnak is a tulajdonosa, amelyhez aztán fürdőházat építtetett, ahol 10 kazán által felmelegített savanyúvizes fürdőkádat használhattak a vendégek. Miután Tenkovits meghalt, felesége eladta a fürdőházat az orvos Schuster Józsefnek, aki 1741-1748 között üzemeltette azt. Állami Szívkórház Fotó: funiQ Egy évvel később bérbe adták a fürdőt Lécs Ágoston tihanyi apátnak, aki aztán 1755-ben tulajdonosa is lett a területnek, ahol a régi és 7 kisebb fürdőházból, 23 fürdőkádból álló savanyúvizes gyógyhelyet alapított. Ahogy a fürdő egyre népszerűbb lett, felépült az első nagyobb épület is, – 1765-ben – az egyemeletes Ófürdőház, amely a mai épület keleti szárnyának helyén állt. 1826-ban és 1834-ben is tűzvész tört ki a Gyógy tér közelében, amelyekben megsérültek a fürdőberendezések, ezeknek a javításával egy időben 1835-36-ban felépítették a Packh János tervezte klasszicista stílusú, kétemeletes Újfürdőházat, amelyet egy fedett folyosóval össze is kötöttek az Ófürdőházzal.
A régi épületegyüttes 1979-ben újabb modern épületszárnyakkal bõvült, ezzel az ágyak száma 600 fölé emelkedett. A kórház környéke védett gyógyövezet. A gyógyítás terén elért eredmények alapján Balatonfüredet 1971-ben gyógyüdülõ várossá nyilvánították. A balatonfüredi Állami Szívkórház 1970 óta végzi az országos- és regionális ellátás keretében a szív és érrendszeri betegek rehabilitációs kezelését. A betegek biztonságos ellátása érdekében létrehozott koronária örzõ egységben 1972 óta folyik a heveny kardiológiai kórképek sürgõsségi ellátása ( 600 eset/év). 1981 óta rendszeresen végzünk klinikai szív-elektrofiziológiai vizsgálatokat. 1982-ben indult a definitív pacemaker-terápia, majd 1999-ben az ICD- beültetésekre is sor került. Intervenciós kardiológiai tevékenységünk 1999-ben a koronarográfiával, majd 2003. augusztus 1-tol a perkután koronária- intervenciókkal (PTCA, stentbeültetések) teljesedett ki. A szívkatéteres laboratórium (hemodinamikai egység) és pacemakermutõ az Állami Szívkórház 34 ágyas aktív kardiológiai osztály szerves részeként mûködik.
1835-1836-ban Packh János tervei alapján klasszicista stílusban felépítették az ún. Újfürdõházat, melyet fedett folyosó kötött össze az Ófürdõházzal. 1842-ben emeletes, ún. keresztházat építettek az Ófürdõházhoz. 1869-1871 között Cometter Bernát terve szerint eklektikus stílusban felépült a Balatonra nézõ, gyönyörû, új szárny, az ún. Erzsébet-udvar. Késöbb az egész épület együttest Erzsébet Szanatóriumnak nevezték. 1912-1913-ban az ún. Tibor fürdõ épületszárnyával kialakult az egységes épület és a homlokzatokat is átformálták, szecessziós ízlésben. Ekkor már nemzetközileg is híres szanatóriumnak számított, és nem véletlen, hogy 1926 novemberében Rabindranath Tagore, a nagy hindu költõ is itt, Balatonfüreden keresett gyógyulást. 1949-ben állami kezelésbe került az intézet, és évtizedeken keresztül Állami Kórház néven muködött. 1962-1968 között korszerûsítették a kórház berendezéseit, kardiológiai rehabilitációs központtá alakították át a szív- és keringési betegségben szenvedok számára.