MOZI HÍREK – A Nicolas Cage-rajongók által kedvelt franchise harmadik része nem tűnt el a süllyesztőben. Úgy tűnik, Nicolas Cage kötődése a rajongók által kedvelt karakteréhez, Benjamin Gateshez még nem ért véget. Nicolas Cage alakította Benjamin Gatest, a kincsvadászt A nemzet aranya és a folytatásban, A nemzet aranya: A titkok könyvében. A két film az ő karakterét és társait követte nyomon, akik régóta őrzött, értékes műtárgyakból álló és az Egyesült Államok számára történelmi jelentőségű kincsek után kutattak. Ben Gates küldetése azonban, hogy más ilyen rejtélyes, elrejtett műkincseket is megfejtsen, a második film után félbeszakadt. A rajongók ennyi év alatt sem tartózkodtak attól, hogy Cage-et és a film producereit a franchise jövőjéről kérdezzék, és egyikük sem tudott érvényes választ adni. Az elmúlt néhány évben a franchise más irányt vett, de Jerry Bruckheimer szerint a régi idők még nem múltak el vége. A Top Gunon keresztül a Reddit-en keresztül egy AMA során Bruckheimer, aki mindkét film producere volt, válaszolt egy rajongói kérdésre, hogy mit gondol arról, hogy újra együtt dolgozna Nicolas Cage-dzsel.
Oleg Taktarov Victor Shippen? Stephen A. Pope Phil? Annie Parisse Dawes ügynök? Armando Riesco Hendricks ügynök? Erik King Colfax ügynök? További magyar hangok Baradlay Viktor, Braun Rita, Damu Roland, Heisz Krisztián, Jantyik Csaba, Kapácsy Miklós, Katona Zoltán, Sebestyén András, Szabó Márta, Tóth Roland Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A nemzet aranya az Internet Movie Database oldalon (angolul) A nemzet aranya az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul) A nemzet aranya a -n (magyarul) A nemzet aranya a Box Office Mojo oldalon (angolul) m v sz Jon Turteltaub filmjei Think Big (1989) Go, Trabi, go! (1991) 3 Ninjas (1992) Jég veled! (1993) Aludj csak, én álmodom (1995) A csodabogár (1996) Ösztön (1999) A kölyök (2000) A nemzet aranya (2004) A nemzet aranya: Titkok könyve (2007) A varázslótanonc (2010) Last Vegas (2013) Meg – Az őscápa (2018)
A felszínen Ben találkozik Sadusky ügynökkel (aki, mint gyűrűjéből kiderül, maga is szabadkőműves), akinek átadja a sértetlen Nyilatkozatot és tájékoztatja a kincs hollétéről, így megegyeznek, hogy Benék csupán egy százalékot kapnak a kincs értékéből (Sadusky eredetileg tíz százalékot ajánl, de Ben nem fogadja el), cserébe pedig Ianéket tartóztatják le, akiken egy betörés során ütnek rajtuk. Ben és Abigail járni kezdenek egymással, és az egy százalék feléből (a másik felét Riley kapja) vásárolt villájukba költöznek, Riley pedig egy Ferrariban ülve morgolódik azon, hogy miért nem fogadták el a tíz százalékot. Szereplők [ szerkesztés] Színész Szerep Magyar hangja Nicolas Cage Benjamin Franklin Gates Józsa Imre Diane Kruger Dr. Abigail Chase Kiss Eszter Justin Bartha Riley Poole Görög László Jon Voight Patrick Gates, Ben apja Barbinek Péter Sean Bean Ian Howe Csernák János Harvey Keitel Sadusky ügynök Harsányi Gábor Christopher Plummer John Adam Gates, Ben nagyapja Szélyes Imre David Dayan Fisher Shaw Schneider Zoltán Mark Pellegrino Johnson ügynök Dányi Krisztián Stewart Finlay-McLennan Powell?
Ellenben a Disney+-ra hamarosan érkezik egy sorozat a franchise-hoz kötődően, igaz, ebben már nem a régi szereplőgárdát láthatjuk, hanem egy teljesen új csapatot. Sajnos Cage interjújában nem tértek ki rá, hogy esetleg egy cameo erejéig beköszön-e Benjamin Franklin Gatesként. Ellenben a Disney+-nál ezzel párhuzamosan meg is mutatták az első képet a szériából: A fenti képen Jess Morales (Lisette Alexis), Tasha (Zuri Reed), Ethan (Jordan Rodrigues) és Oren (Antonio Cipriano) láthatóak, ők négyen indulnak útnak, hogy kiderítsék az igazságot egy rég elveszett pánamerikai kincsről. Egy tökös milliárdos, a fekete piacon is otthonosan mozgó üzletasszony és kalandor, a saját szabályai szerint élő Billie szerepében Catherine Zeta-Jones is feltűnik majd a sorozatban, melyet Mira Nair rendez. Nair producerként is részt vesz a munkálatokban Jon Turteltaub mellett, aki ugyebár a két filmet rendezte. Jerry Bruckheimer még korábban úgy nyilatkozott, hogy a koncepció lényegében ugyanaz, csak a csapat sokkal fiatalabb.
Bosszúval fenyegette az Egyesült Államokat kedden Hosszein Szalami, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka Kermánban, az amerikai dróntámadásban meggyilkolt Kászim Szulejmáni iráni tábornok temetésén mondott gyászbeszédében. Hosszein Szalami, a Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnoka (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh) " Bosszút fogunk állni, lángba borítunk mindent, ami kedves az amerikaiaknak " – jelentette ki Szalami, akinek a szavaira a tömeg egyebek közt a " Halál Izraelre! Iráni forradalmi gárda. " és " Halál Amerikára! " jelszavakat skandálta. "Ma este két Nap nyugszik le Kermán felett " – tette hozzá a parancsnok. Ugyancsak kedden hírügynökségek tudósítottak, hogy Németország a 120 fős iraki kontingensének egy részét ideiglenesen a szomszédos Kuvaitba és Jordániába vezényelné át. Heiko Maas német külügyminiszter és Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a csapatmozgás a kontingensnek a Bagdadban és a fővárostól északra található at-Tádzsiban állomásozó katonáit érintené.
"A háborúban a közvéleményt értesíteni kell, az iráni fél mégis igyekszik eltitkolni az információkat népe elől, vagy lekicsinyelni annak jelentőségét" – írja a szerző, aki szerint ez a pszichológiai offenzíva már hozott egy eredményt: a világhatalmakkal kötött atomalku ugyanis szétesni látszik. Úgy látja, Raiszi Iránja nem tud visszakúszni, és követelni azt a nagylelkű ajánlatot, amelyet az amerikaiak több hónappal ezelőtt tettek. Másrészt egy bajba jutott rezsim valami szélsőséges dolgot is tehet, hogy demonstrálja hatalmát és felfelé léphessen a diplomáciai létrán. Iráni forradalmi garde d'animaux. Ez az oka annak, hogy Teherán nagy erőfeszítéseket tesz, hogy kárt tegyen a külföldön élő izraeli állampolgároknak. "A kétségbeesés miatt az iráni rezsim képes lehet még ennél is tovább menni" – figyelmeztet a szerző a cikke végén.
Az iraki válság fejleményeit vitatták meg, és az amerikai sajtó információi szerint Barzáni javaslatokat tett arra, hogyan lehetne enyhíteni a kialakult feszültségeket. A telefonbeszélgetés után Barzáni a Twitteren közölte: "egyetértettünk az iraki feszültség visszafogottság és párbeszéd révén történő enyhítésének fontosságában". Barzáni mikroblog-bejegyzését követően, még éjszaka Morgan Ortagus, az amerikai külügyminisztérium szóvivője közleményben erősítette meg az egyeztetés tényét. A fegyveres erők egykori vezetője és high-tech szakértők az iráni Forradalmi Gárda célpontjai között – SzántóGráf. "A külügyminiszter és Barzáni miniszterelnök megállapodott a folyamatos kapcsolattartásban" – tudatta Ortagus. Iraki hadsereg: Irán 22 rakétát lőtt ki Irán 22 rakétával támadta szerda hajnalban az iraki Ain al-Aszad légitámaszpontot, amelyen az amerikai vezetésű nemzetközi katonai koalíció különböző nemzetiségű kontingensei teljesítenek szolgálatot, valamint Erbíl várost - közölte az iraki hadsereg. A bázison egyetlen iraki katonának sem esett bántódása – tették hozzá. A bázist 17 rakétával vették célba, a városban lévő külföldi katonai célpontokat pedig öttel.
Az IRGC és külföldi, valamint illegális tevékenységek végrehajtására szakosodott alegysége, a Kudsz Erők ütőképességének és hatékonyságának növelésével az iráni diplomaták erős ütőkártyákkal érkezhetnek a tárgyalásokra, melyek sikeressége mellett az európai hatalmak is szándékot fogadtak. Az egyeztetések helyszíne Bécs, azonban előrelépés eddig nem történt. Egy vezető halála: Kassem Szolejmani 2020. január 3-án Bagdadban egy célzott amerikai dróntámadás végzett az IRGC magas rangú tisztviselőjével, Kassem Szoleimanival, aki a kezdetektől a Gárda kötelékében szolgált, nagy tapasztalatot szerzett az irak-iráni háborútól a libanoni és szír polgárháborún át a szeparatista kisebbségekkel szembeni fellépésig. 1998-tól haláláig pedig a Kudsz Erők parancsnoka is volt. Forradalmi Gárda – Wikipédia. Halála mind Irakban, mind Iránban hatalmas tüntetéseket és haragot váltott ki, azonban tevékenysége nem maradt nyomtalanul a két ország együttműködésének jövőjét és a regionális hatásokat tekintve sem. A 2011 óta dúló szír konfliktusban Szoleimani három fontos eredményt ért el, és a munkát Irakban is folytatni kívánta: elsősorban a nemzeti vonalak mentén töredezett levantei síita milíciákból egységet kovácsolt, melyet erősített a szunnita extrémizmust 2014-től területileg is képviselő Iszlám Állam elleni harc.