A félelem elhatalmasodott, az ezred segélyhelyein egy-másra jelentkeztek a katonák, hogy légnyomást kaptak – közben egyetlen tüzérségi vagy aknagránát sem robbant. Csend volt, vészterhes csend. " A 2. Magyar Hadsereg katonái 1942 karácsonyán a keleti hadszíntéren (forrás: wikipedia/Berzsi110/CC BY-SA 4. 0) És kezdetét vette… A magyar arcvonal ellen feltételezett szovjet hadművelet megindítását mind a 2. hadsereg, mind a felettes B Hadseregcsoport parancsnoksága az ellenséges hídfőkből várta, időpontját és konkrét irányait azonban nem ismerhették. A Voronyezsi Front seregtesteinek nem volt döntő erőfölénye. Élő erőben egyáltalán, a tüzérség és a harckocsik tekintetében pedig csak közepes fölényt képzett. A január 12-i két hadosztály erejű szovjet felderítő vállalkozás 6-10 kilométeres előrenyomulást eredményezett a támadóknak. A Voronyezsi Front 40. hadseregének seregtestei a hídfőkből és a Don túlsó oldaláról várták a hadművelet január 14-i kezdetét. A magyar 2. és az olasz 8. hadsereg részeinek bekerítése és megsemmisítése után kedvező helyzetet akartak teremteni a német 2. hadsereg elleni támadáshoz is.
Ami a végső értékelést illeti: a magyar honvédek számára kijelölt feladathoz képest esélytelenül kevés fegyverzetet és ellátmányt kaptak katonáink. Megfelelő téli ruházat, élelmezés, nagy tűzerejű fegyverek, páncéltörők, ágyúk és harckocsik nélkül kellett egy létszámukhoz mérten háromszor hosszabb folyószakaszt biztosítaniuk (és több hídfőállásait elfoglalniuk) miközben sokszoros túlerővel és páncélosokkal támadták őket, melyek ellen nem rendelkeztek szinte semmilyen hatékony eszközzel. Esélytelen helyzetük dacára napokig kitartottak és az olasz katonák elmenekülése után is helyben maradtak. Csak a legvégső reménytelenség idején vonultak vissza. Ugyanakkor a 2. magyar hadsereg és a támogató német erők 1943 januárjában mintegy 191 szovjet tankot lőttek ki (105 -öt a magyarok, 86- ot pedig a németek), vagyis a Donra támadó orosz harckocsik 40% -át az elégtelen eszközállomány dacára mégis csak megsemmisítették. Bár Jány Gusztáv 1943 január 24 –én még méltatlan megfutamodásnak tartotta a 2. magyar hadsereg visszavonulását, 6 héttel később, 1943 március 12 –én, 30. számú hadsereg parancsában már elismerte a magyar katonák reménytelen helyzetben is hősies és bátor helytállását.
(A csapatmozgásoknál például többnyire a fogatokat alkalmazták a felszerelés szállítására. ) Összességében a 207 500 fős 2. magyar hadsereg csak a 22 db Panzer IV –es harckocsi és az 50 db 75 mm-es löveg révén jelentett némi ütőerőt (a többi fegyverzetünk elavult és kis hatásfokúnak számított), ám hozzá kell tegyük ez a csökkentett haderő óriási frontszakaszon volt elosztva, hiszen 200 km –t kellett biztosítanunk, nagyon elvékonyított arcvonallal. (Taktikai kényszer-visszavonuláshoz használható második vonalat ki sem tudtunk alakítani. ) Az említett fegyverzetbeli gondokhoz társult, hogy a nyári frontra vonulás során nem gondoltak arra, hogy ha katonáink télen is a Don partján maradnak, akkor megfelelő téli ruhákra lesz szükségük. Az is óriási problémát jelentett, hogy a tél közeledtével az élelmezés is egyre inkább hiányossá vált. Decembertől pedig már a lövészárkokban való megfagyások kezdtek tömegessé válni. (1942 végén és 1943 elején gyakran fordult elő mínusz 30 fok is. ) Jány Gusztáv [ képünkön] számtalan esetben jelezte mind a magyar, mind a német parancsnokság felé a hiányosságokat, ám ígéreteken kívül alig-alig kapott valódi segítséget.
Január 14-én a voronyezsi front középső és déli részén is támadás indult, a 3. harckocsi-hadsereg a scsucsjei hídfőben 50 kilométer szélességben törte át a magyar védelmet. Az első napokban a magyar csapatok szívósan ellenálltak, de mert a hivatalosan Jánynak alárendelt német hadtest vezetését Hitler magának tartotta fenn, Jány csak tétlenül szemlélhette a mind rosszabbra forduló helyzetet. Már január 15-én elrendelhette volna ugyan a visszavonulást, amivel a hadsereg egy részét megmenthette volna, de nem merte megszegni a kitartást előíró parancsot. Január 16-ára a szovjet támadás három részre szakította a hadsereget, az arcvonal felbomlott, eluralkodott a pánik. Jány január 17-én hajnalban rendelte el a VII. hadtest visszavonását, az elvágott, és német alárendeltségbe került III. hadtest még harcolt és csak január végén sikerült kijutnia a szovjet gyűrűből. A gyakorlatilag már nem létező 2. magyar hadsereg 1943. január 24-én "vált ki az arcvonalból". Jányt a jórészt fegyvertelen, demoralizált katonák nyomorúságos látványa e napon késztette hírhedt hadiparancsának megfogalmazására: "... a 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét".
2. magyar hadsereg: → hadtest eket összefogó szervezeti csoportosítás. A hdt-csoportok hdm-einek irányítására 1940. márc. 1-én felállítottak három ág-ot. A ~ pság eredeti állomáshelye Bp., kötelékébe az I., II. és tartozott, de ezen összetételben sosem került alkalmazásra. – Első mozgósítása 1940. jún. 27-én volt, júl-tól vonult fel a ro. határra. Fe. fellépés esetén a Fehér-Köröstől D-re húzódó határszak-t kellett biztosítania, ill. a → Károly-vonal D-i szárnyának megkerülésével Nagyváradot kellett birtokba vennie. A II., V. és Kolozsvár végcéllal szept. 5-13. között részt vett az → erdélyi bevonulás ban. – Az 1941. ápr-i délvidéki hadművelet hez I. és ét mozgósították (az előbbi került bevetésre). – 1942. ápr-tól n. követelésre, a m. és n. pol. és kat. vezetés Bp-i tárgyalásai alapján a n. Dél Hadserecsoport, jún. 4-től → Weichs-seregcsoport, júl. 9-től a → B Hadseregcsoport alárendeltségében vett részt a K-i hadszíntér hdm-eiben. A 207 ezer fős ~ hadrendje a kivonuláskor: (6., 7., 9.
A Don folyó mentén kiépített magyar állásokat az 1943. január 13-án megindult szovjet ellentámadás néhány óra alatt felmorzsolta, a Vörös Hadsereg offenzívája – amely időben egybeesett a sztálingrádi csata utolsó fázisával – valósággal eltüntette a föld színéről a mintegy kétszázezres magyar haderőt. A hadtörténetírók a legnagyobb magyar katonai katasztrófaként jegyzik a Don menti csatát, amelyből csaknem 150 ezer katona sosem tért haza. A szovjet áttörés helyszínén, a Voronyezstől 70 kilométerre fekvő Boldirjevka község mellett 1997 nyarán emlékhelyet avattak. A környékbeli tömegsírokból mintegy kilencezer, a harcokban elhunyt és az 1943-ban a magyar csapatok által eltemetett katona földi maradványait helyezték végső nyugalomra az ott felállított kopjafák alatt. A térségben a Honvédelmi Minisztérium Hadisírgondozó Irodája – orosz partnerszervezetével, a Vojennij Memoriallal együttműködve – csaknem félszáz magyar katonatemetőt azonosított. Fennmaradásukról, illetve – Rudkinóban – központi magyar katonatemető létesítéséről kormányközi megállapodás született.
Lovagias, megbízható, határozott, képes másokat is magával ragadni, de büszke, kíméletlen és türelmetlen is, ami harciassá teszi, kiváltja támadókedvét. Számára az élet harcot, versengést jelent, mely révén folyton próbára teheti saját erejét, képességeit. Erénye, hogy mindezt becsületes játékoshoz hasonlóan teszi, aki sosem alattomosan támad, mint a Mars uralma alatt álló másik jegy, a planéta sötétebb oldalát képviselő Skorpió. Hevessége miatt a Kos folyton súrlódásokba keveredik, nem diplomatikus, aki tekintettel lenne mások jó közérzetére. Ha dühös, meggondolatlanná válik, keresi a kihívásokat, a nézeteltérést, csakhogy hajlamos előbb cselekedni, mint gondolkodni. Idővel szellemi ereje éleslátóvá, széles látókörűvé teszi. A Kos princípium megfelelői, különféle területeken: Talizmánköve az ametiszt, a gyémánt, féme a vas, vagyis az erő, az emberi tartás, a hajlíthatatlanság ősi szimbóluma. A Kos csillagjegy jellemzői - üzlet, szerelem | Csillagjegy jellemzők. Szerencsés napja kedd, szerencseszáma 6 és 7, kedvenc színe az élénkvörös. Kedvenc tartózkodási helye a nagyváros forgataga, melyet olykor szívesen elhagy a csendes, eredeti természet légköréért.
Ezt a Kos asztrológiai jele is kifejezi: felemelt karú ember, az átalakult ember-rúna, melynek jelentése a feltörő élet, a megszületni vágyás, ugyanakkor Kelet, mint égtáj, a kikelet, azaz a tavasz. A Kos-szimbólum az élet forrását is jelenti, a természet feléledését a fagyos tél után. Az őshoroszkópban a Kos ugyancsak a Keleten felkelő állatövi jegynek, az Aszcendens jegyének felel meg. A Kos-szimbólumon látható két szarv már rég a bátorság és a hatalom jelképe. Kos nő. Jellemzői azok jegyében született a tűz. Ugyanakkor a fallikus erőt, a hódító és harci erőt jelképezi. A Kos a férfiasság, az erő szimbóluma. A zodiákusban a Kos szemközti jegye a Mérleg. A Kos sarkalatos tűz, azaz két aktív princípium találkozik benne. A három tüzes jegy (Kos, Oroszlán, Nyilas) közül a Kosnak van a legtöbb energiája, a legnagyobb kezdeményező készsége, ugyanakkor a legerősebb akarata ahhoz, hogy megvalósítsa terveit, hogy bátran cselekedjen. Ahhoz, hogy a Kost megértsük, érdemes elemeznünk a jegyhez társuló elem, a tűz tulajdonságait. A tűz hőt sugároz, fényt áraszt, de önmagában nem létezhet.
A Kosok nagyon ösztönzőek és gyakran nem gondolkoznak, mielőtt cselekednek – vagy beszélnek. Túl gyakran a Kosok kimondják azt ami, az eszükbe jut, amit később megbánnak. Kos és a függetlenség: A Kos személyiségek függetlenek. Elsőként a csillagjegyek közül, ők sokat kockáztatnak és erőszakosak, gyakran mutatják az irányt. Az ő ritmusos és vonzó szemelyiségük gyakran elcsábít másokat, hogy kövessék őket azért, mert a Kosok személyiségei izgalmat hoznak mások életébe. Kos és a baráti kapcsolatok: A Kosok remek barátok, mindig odaadással és nagylelkűséggel vigyáznak a barátaikra és megvédik őket, és ha szükséges, akkor bátorítják őket a természetes optimizmusukkal. Ha szembe kerülnek konfrontációval, a Kosok könnyen gyerekessé válhatnak, visszatámadnak agresszív természetükkel, indulatosak lesznek és nem szabad az útjukba állni. Kos és az üzlet: A kosok aktivisták. Ha üzleti ötlet kerül az útjukba, hajlamosak fejest ugrani egyből. A Kosok előszeretettel kockáztatnak, hogy kövessék az álmaikat, céljaikat.