IV. Fülöp 1666-ban bekövetkezett halálakor a gyűjtemény leltározása során a festmény megszületését 1656-ra datálták. Ez azonban ellentétben áll azzal a dokumentált ténnyel, hogy a festőt 1659-ben ütötték lovaggá - márpedig a képen magát a lovagi kereszttel a mellén festette le. Palominótól kezdve többen feltételezik, hogy a vörös kereszt egy későbbi időpontban, a király utasítására lett odafestve. A monumentális vászonban Palomino annak az ambiciónak a példáját látta, amellyel a művész saját hírnevének és a királyi házzal való kapcsolatának örökké való fennmaradására törekedett. A festményt 1919-ig a királyi palotában őrizték, majd áthelyezték a Prado múzeumba. "A kép sokkal inkább Velázquez portréja, mint a hercegnőjé" - írta Felix da Costa portugál író a La Meninas-ról, amikor 1696-ban azt megtekintette. Bár eredetileg IV. Fülöp családjának festménye volt, 1843-ban a művet Las Meninas-nak nevezték el azért, hogy a státusza sokkal előkelőbb legyen egy hagyományos családi portrénál. Velazquez az udvarhölgyek reviews. A festményt megvizsgáló modern kori szakemberek azt állítják, hogy a képen nincs két külön festékréteg, a kereszt tehát az eredeti festmény része volt.
1618 (a művész 19 éves volt, mikor ezt festette) 1622 -ben látogat el először Madridba, amelynek műkincsei, főleg Tiziano művei nagy hatást gyakorolnak rá, a következő évben IV. Fülöp király szolgálatába szegődik. Ekkor kezdődik élete végéig tartó képmásfestő tevékenysége, amely a királyi családról, az udvarhoz tartozókról, a spanyol szellemi arisztokráciáról páratlan arcképcsarnokot eredményezett. Velazquez Az Udvarhölgyek. Spanyol tradíciókból kiindulva, de Tiziano, majd Rubens hatása alatt is Velazquez fejlődése a képmások e végtelen sorában tükröződik vissza, míg időnként egy-egy más tárgyú festménye jelzi a megtett utat. Az első képmásokban erős plasztika, mély árnyékok uralkodnak és a Bacchus és az ivók (Los Borrachos) híres képe is ( Madrid, Prado) a fiatalkori zsánerképek pompás továbbfejlesztését jelenti. Római útja [ szerkesztés] Diego Velázquez, önarckép (1643) 1629-31-ig Rómában tartózkodik. Itt festi meg Vulcanus műhelye című képét (Prado), amely rendkívüli festői finomodásról tanúskodik, itt keletkezik két tájképi tanulmánya, amely a maga fénytől áthatott frissességével egészen új törekvésekről ad számot.
A szublimációs nyomás sajátossága, hogy a festék az anyag közé hatol, és nem a felületet festi meg. Az elkészített minták sokkal élénkebb színűek, mint más eljárásoknál.
A Prado restaurációs osztályának vezetője, Matías Díaz Padrón most 15 éves munkával bebizonyította, hogy az angol múzeumban lévő festményt is Velázquez alkotta. Először pusztán tudományos és technikai jellegű vizsgálatok révén jutott arra a következtetésre, hogy az angol múzeumban lévő kép is Velázquez műve. Később azonban megtalálta a feltételezését alátámasztó történelmi dokumentumokat és iratokat is. A képről nem lehet tudni, hogy előbb vagy később készült-e a Prado múzeumban lévő példánynál, tehát nem tudni, hogy kiforrott vázlat, vagy másolat. Velazquez az udvarhölgyek free. Az elmúlt évtizedek során nem egy Velázqueznek tulajdonított képről derült ki, hogy valójában valamelyik tanítványa festette. Megtörtént ez már a New York-i Metropolitan Múzeum egy képével és az Alba hercegnője gyűjtemény egyik festményével is. Azonban szinte ez az egyetlen műve, melyről bebizonyosodott, hogy a tanítvány alkotásának tartott festmény valójában Velázquez alkotta. A középpontban IV. Fülöp lánya, az ötéves Margareta infánsnő látható, aki meglátogatja a festő műhelyét, amivel a festő nemcsak saját életkörülményeibe és munkamenetébe enged bepillantást, hanem a még kislány – de a kornak megfelelően már-már felnőttként ábrázolt – infánsnő és állandó kísérői világába is.
Elgondolkodtak már rajta, mi minden fér bele nagyjából fél évszázad munkásságába? Mennyit változik a világ ötven év alatt? Fotók: Kovács Loretta Történetünk kezdetén egy húszéves fiú elindul a hírnév felé. 1967-et írunk, amikor Fenyő Miklós megalapítja a legendás Hungária együttest. A következő évben első helyezést érnek el a Ki mit tud? -on. A csavard fel a szőnyeget című nyertes dal nemzedékek kultikus számává válik. Pezsgő hangulata az 1960-as évek legelejének amerikai jampikorszakát idézi. Nem véletlenül, hiszen a gyermekkort ott tölti a szerző. Abban a néhány évben ivódik bele kitörölhetetlenül a rock and roll szeretete, s lesz később a magyar könnyűzenei élet egyik meghatározó alakja. Csavard fel a szőnyeget | Femcafe. Fenyő Miklós népszerűsége azóta is töretlen, slágereit generációk dúdolják a mai napig. Önéletrajzi ihletésű darabját, a Made in Hungária c. musicalt 2001-ben mutatták be először a József Attila Színházban. Az előadás azóta számos színházban folyamatos népszerűséggel fut. Sajóivánkán a Magyarock Dalszínház feldolgozásában láthatta a Kolorfesztivál 7.
A(z év végi) házibuli egyik legnagyobb ellensége, hogy hamar kifogyhatunk a tálalás alapeszközeiből, ha például elfelejtkezünk arról, hogy időben megjelöljük a vendégek által használt poharakat. A hamar lekopó filctollas felirat helyett egy egyszerű, de annál látványosabb pohárjelölővel még azelőtt megakadályozhatjuk a kavarodást, mielőtt kialakulhatna. Az idejét sem tudom, hogy mikor voltam utoljára házibuliban. Azt meg pláne nem tudom, hogy mikor rendeztem én utoljára házibulit. Olyan klasszikusat. Szerintem soha. Csavard fel a szőnyeget még ma éjjel. Nem voltam népszerű gyerek az iskolában, soha nem hívtak sehova, ha meg én hívtam volna bárkit, senki nem jött volna el. A bulizásnak ez a fajtája, mondjuk úgy, kimaradt az életemből. Egy időben nagyon rosszul esett, hogy kimaradtam ezekből a bulikból, de ma már csak mosolygok rajta. Mert ma én vagyok a legnagyobb partiarc! Nálunk minden egyes nap házibuli! Ha azt vesszük, hogy ezeknek az összejöveteleknek a legfőbb jellemzői a nagy tömeg, a nagy zaj, az ebből fakadó kavarodás, hogy zene szól az egyik szobából, meg másik zene a másik szobából – mert még jó, hogy nem ugyanaz!
A legendás aranycsapat balszélsőjének, Czibor Zoltánnak a 90. születésnapja előtt tisztelegve tartjuk az életéről szóló előadás ősbemutatóját. Nagyon sokan színpadra állították már a Made in Hungáriát. Mennyire ragaszkodnak az eredeti forgatókönyvhöz? Egyáltalán van némi mozgástere a rendezőnek és a dramaturgnak? Úgy gondolom, hogy a musical a magyar közkincs része és a magyar köztudatban maximálisan benne vannak a Hungária együttes, illetve Fenyő Miklós dalai. Tasnádi István egy nagyon jó librettót készített hozzá Fenyő Miklóssal. A darab egy letűnt kor édes nosztalgiáját vetíti elénk, amelynek megvannak a jellegzetes figurái, és ahol betör Angyalföldre egy kis Amerika. A képzelet világában az Angyalföld fényárban úszó utcáin kifényesített Chevyk hasítanak, a szél pálmafákat ráz, és minden utcasarkon hotelek, bárok várják a betérő jampikat. Csavard fel a szőnyeget zongora kotta. Egy önfeledt vidámságról szól az egész. Természetesen a darab keretétől nem tértünk el, de mint mindenhol, a mi előadásunkban is fellehetők egyedi pillanatok.