"Ezért minden: önkínzás, ének: / Szeretném, hogyha szeretnének / S lennék valakié, / Lennék valakié. " Ezen a héten a 97 éve, 1919. január 27-én elhunyt Ady Endre gyönyörű vallomását ajánljuk. "Mindent el akartam mondani, ami ma élő magyar emberben támadhat, s ami a ma élő embert hajt, mint szíj a gépkereket! " – írta 1909-ben Ady Endre, aki Szeretném, ha szeretnének című versét is mintha ezen gondolat alapján fogalmazta volna meg. 1909. június 20-án, egy vasárnap délelőtt, Nagyváradon, a Fekete Sas emeletén rendezett kiállításon hangzott el először ez a vers. Az új magyar festészetet bemutatni és elfogadtatni kívánó Bölöni György hívta le Váradra az előtte Párizsból Budapestre utazott, majd a kolozsvári idegklinikán pihenni vágyó Adyt. A költő remekül, ám kissé feszültnek érezte magát régi barátai, ismerősei körében – Bölöni feljegyzéseiből tudjuk, hogy ott volt: Emőd Tamás, Nagy Mihály, Dutka Ákos, Juhász Gyula, Nagy Andor, Gulácsy Lajos is -, még a duk-duk affér kínos emlékét is feledni vélték.
Belemagyaráznának sok mindent. ( a filmen is meglepődtem számomra döbbenet volt hogy ennyire meghatározója volt a magyar közéletnek a Költő! amikor olvastam erre nem is gondoltam) 3 Ady Endre | 3. oldal | CanadaHun - Kanadai Magyarok Fóruma 3. oldal (összesen 3) < Előző 1 2 Sorsunk Van az életben egy-egy pillanat, Erősnek hisszük szerfelett magunkat. Lelkünk repül, száll, magával ragad, Bús aggodalmak mindhiába húznak. Csalóka álmok léghajóján A vihar szépen fellegekbe tüntet, Míg lenn a földön kárörvendő, Gúnyos kacajjal röhögnek bennünket. Hogy nem várunk már semmit a világtól, Leroskadunk bánat terhe alatt, Szívünk mindenkit megátkozva vádol. Míg porba hullva megsiratjuk, Mi porba döntött - sok keserü álmunk, Nincs egy szem, amely könnyet ejtsen, Míg testet öltött fájdalmakká válunk. Ez a mi sorsunk, mindörökre ez, Szivünk a vágyak tengerén evez, Hajónkat szélvész, vihar összetépi, De egy zord erő küzdelemre készti. Bolyongunk, égünk, lelkesedve, vágyva, Nincs egy reményünk, mely valóra válna, Míg sírba visz az önvád néma átka.
A Sem utódja, sem boldog őse … nemcsak a magány verse, hanem a nagy öntudatos költő verse is: a gőg is ott van benne, hogy ő fenséges, titokzatos, egyedi és megismételhetetlen. De ott az esendőség is, mert oly magányos az ember, véges életű és kiszolgáltatott (a természetnek és önnön gőgjének, fenségtudatának is). Ez a duplázás az első két versszakban még keménységet, határozottságot fejez ki, az utolsó két versszakban azonban inkább merengést, tűnődést, halk ellágyulást érzékeltet. A képek metaforák. Nyelvileg a költemény sokat merít a Biblia archaikus, archetipikus nyelvezetéből: ilyen pl. a vagyok kal kezdett önértelmező kijelentés, tőismétlés. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Cikk elküldése Küldd el e-mailben a(z) Vers a hétre – Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének című cikket ismerősödnek! A levelet sikeresen elküldtük! Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket! "Ezért minden: önkínzás, ének: / Szeretném, hogyha szeretnének / S lennék valakié, / Lennék valakié. "
Ady Endre - Sem utódja, sem boldog őse... (Latinovits) - YouTube
Sem utódja, sem boldog őse... szerző: Ady Endre Nyugat 1909. 13. szám ADY ENDRE: SZERETNÉM, HOGYHA SZERETNÉNEK Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek. Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény. De, jaj, nem tudok így maradni, Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak. Ezért minden: önkinzás, ének: Szeretném, hogyha szeretnének S lennék valakié, Lennék valakié.
Az 1. versszak tagadásaiban még érezhetjük az elhatárolódás, az elkülönülés arisztokratikus gőgjét: Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek. A nyitó strófában ünnepélyes, méltóságteljes és öntudatos a magány megjelenítése: a konokul halmozott tagadó elemek ("sem"-ek, "nem"-ek és "senki"-k) a tagadás pátoszát szólaltatják meg. A vers beszélője kevély ember, aki éles választóvonalat húz önmaga és a világ közé, mintegy légüres tért teremt maga körül. Az önmagába zárt, egyedülállóságára büszke lírai én úgy érzi, hogy az emberi kapcsolatok kötöttségekkel járó, lehúzó erővel bírnak a számára, ezért kiszakítja magát az emberiség történelmi folytonosságából: ő nem utód és nem ős – vallja magáról. És ugyanígy kitépi magát a vele egyidejű emberi világból is azzal, hogy sem rokoni szálakat, sem ismerősi kapcsolatokat nem vall magáénak: ő nem rokona és nem ismerőse senkinek. Így a lírai én magára marad. A 2. versszakban rejtélyes, hideg szavakkal meghatározza önmagát, azaz megmondja, mi ő.
Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek. Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény. De, jaj, nem tudok így maradni, Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak. Ezért minden: önkinzás, ének: Szeretném, hogyha szeretnének S lennék valakié, Lennék valakié.
Az Átrium Film-Színház és a Kultúrbrigád a közös produkciójában készülő, Harvey Fierstein – Jerry Herman: Az Őrült Nők Ketrece című zenés előadás rendezője Alföldi Róbert, a koreográfusa Gergye Krisztián lesz.
inter ticket Összes esemény Dátum szerint Rendezvényhelyszínek Városok Színészek Külföldieknek nincs találat... 3 esemény Váltás a programokra Júl. 13. Sz, 19:30 Az Őrült Nők Ketrece / Herman-Fierstein Átrium Színház Musical Elfogyott Júl. 14. Cs, 19:30 Aug. 28. V, 20:30 Őrült nők ketrece Mézesvölgyi Nyár Szabadtéri Színház Vígjáték Jegyvásárlás Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár! Őrült nők ketrece jegy hu. becsült lejárati idő: 00:00 tétel a kosárban összesen: Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
EXPLICIT SZÍNHÁZI TARTALOM – AZ ELŐADÁS MEGTEKINTÉSÉT 15 ÉVEN FELÜLIEKNEK AJÁNLJUK. Jegyárak és jegyvásárlás lentebb!
Kedvezmények egymással össze nem vonhatók. A kedvezményt igénylő a kedvezményre jogosító igazolványt (kártyát, hiteles dokumantumot) ellenőrzésre átadni köteles, ennek hiányában kedvezmény nem igényelhető. Online Jegyvásárlás | PORT.hu. Az Átrium jegypénztárában elfogadott SZÉP Kártyák és utalványok MKB SZÉP Kártya, K&H SZÉP Kártya, OTP SZÉP Kártya, Edenred SZÉP Plusz kártya, Edenred Ajándékkártyák (Arany, Ezüst, Bevásárló, Platina, Komfort), Edenred Kultúra és Sport kártya, Edenred Ajándékutalvány. Az Átrium jegypénztárában elfogadott bankkártyák Maestro Mastercard VISA VISA Electron Jegyvásárlás bankkártyával vagy SZÉP Kártyával online, kezelési költség nélkül a címen, készpénzzel, utalvánnyal, SZÉP Kártyával vagy bankkártyával személyesen az Átrium jegypénztárában ( nyitvatartási idő), illetve az ismert jegyirodákban. A Mentőcsónak 123-as laborban játszott előadásaira jegyvásárlás lehetséges a Jurányi Ház jegypénztárában is (nyitva az évadban hétköznap 16 és 20 óra között, további információ itt). Jegyfoglalás és további információ: | +36 20 382 0997 (pénztári nyitvatartási idő alatt).