Érik a szőlő Kukori és Kotkoda 2. évad, 2. epizód Eredeti cím Érik a szőlő Író Bálint Ágnes Rendező Mata János Szombati-Szabó Csaba Producer Gyöpös Sándor Kunz Román Operatőr Csepela Attila Vágó Hap Magda Gyártási szám 1971 Első sugárzás 1972. szeptember 30. Játékidő 7 perc, 57 másodperc Kronológia Előző Műmenyét Következő Fogyókúra A Kukori és Kotkoda epizódjainak listája Az Érik a szőlő a Kukori és Kotkoda című magyar rajzfilmsorozat második évadjának második része. Cselekmény [ szerkesztés] Kukori és Kotkoda egy szép, napos, októberi délelőtt a kertben dolgoznak. Kotkoda vidáman gereblyéz, mert ezen a szép napon lehet a legjobban dolgozni, de Kukori búval bélelten kapirgálja a veteményt, mert egy ilyen napon neki dolgoznia kell. Bezzeg ha jönnének az őszi esők, akkor nem lehetne kapirgálni az ázott talajt. Nemsokára megjön Kopasznyakú azzal, hogy nemrég ért be a szőlő és már préselik is musttá a pincékben. Kukori menne, de nem tud, legszívesebben azt kívánná, hogy zuhogjon az eső, pont a házuk fölött.
Szeretnéd az elronthatatlan és azon nyomban elfogyós sütemények névsorát tovább bővíteni? Most itt van rá a remek, jobban mondva a finom lehetőség! A görög joghurttól és a délies, édes gyümölcsből készíthető pite mediterrán hangulatot teremt a tányérunkon. A kevert tésztákat kedvelők eper és megy helyett ősszel szívesen szórnának a süteménybe szőlőszemeket, ugye? Elő a pités sütőformával és meg is tehetik rögtön:-) Hozzávalók 8 adaghoz: 24 dkg görög joghut 3 db tojás 1 ek. méz 1 db citrom 1, 2 dl olívaolaj 16 dkg liszt 7 dkg darált mandula 10 dkg cukor 2 tk sütőpor egy csipet só 30 dkg magnélküli szőlő Elkészítés: 1, Melegítsük elő a sütőt 175 fokra, és vajazzunk ki egy 26 cm átmérőjű piteformát. 2. A szőlőfürtöt mossuk meg és szemezzük le. (Ha nem kaptunk mag nélküli szőlőt, akkor válasszunk nagy szeműt helyette, a szemeket vágjuk ketté és magozzuk ki. Persze, csak akkor, ha van hozzá türelmünk! ) 3. Az összes nedves hozzávalót öntsük bele egy nagy tálba és keverjük is össze. Tehát ide tartozik az alapanyagok közül a joghurt, az olívaolaj, a méz, a tojás, a citrom héja és a leve.
– Ezt a kereseti különbséget még nem sikerült ledolgoznunk, de szépen lassan közelítenek egymáshoz a bérek. Liptai Zsolt is úgy gondolja, hogy a minőségi végtermékhez szükség van a kézi szüretelőkre. – Prémium vörös- és fehérbort csak kézzel szedett szemekből lehet készíteni. De nem ördögtől való szerkezet a szüretelőkombájn. Az emberhiány és a praktikum megkívánja a használatát és az alacsony költsége is egyre népszerűbbé teszi – tudtuk meg. – Az apátsági szőlészetben nagyrészt kézzel szednek, több turnusban szervezünk válogatott szüreteket. Úgy gondoljuk, ez a pluszköltség megtérül, viszont óriási kihívás megtalálni a megfelelő munkaerőt hozzá. Minden évben komoly logisztika, hogy melyik napra hány emberre lesz szükség. Az ötvenhektáros birtokon harminc fővel számolunk – mondta Liptai Zsolt, aki azt is megjegyezte, hogy jelentős számú saját dolgozójuk is van. – Helyieket szívesen fogadunk, már ha vannak. Az ország távolabbi pontjairól és a határon túlról is érkeznek alkalmi munkások – tette hozzá.
A császári vezérkar haditerve szerint Győr előtt kívántak csatába bocsátkoznak a franciákkal. A várostól délre, a Pándzsa-patak mögött csatarendbe álló osztrák-magyar sereg János reguláris csapataiból és a nemesi felkelés azon erőiből állt, melyek a csata idejére beérkeztek a győri gyülekezőhelyre; ütközetlétszáma 32 000 főt (ebből 8 000 volt lovas) és 32 löveget számlált. A harcrend balszárnyát a magyar nemesi felkelő lovasság alkotta Mecséry altábornagy parancsnoksága alatt, melyet két reguláris huszárezreddel erősítettek meg. A balszárny szemből a Pándzsára, oldalról egy mély szurdokra, a Viczay-árokra támaszkodott. Az inszurgensek felszerelése, kiképzettsége gyenge volt, így a hadvezetés súlyos hibát vétett e csapatok tűzvonalba állításával. A győri (kismegyeri) csata | Hungary First. A János főherceg közvetlen irányítása alatt álló császári centrumot reguláris, osztrák Landwehr, illetve a második lépcsőben magyar nemesi felkelő gyalogság alkotta. A reguláris lovasságból és inszurgensekből álló jobbszárny helyzete, melyet Frimont altábornagy vezetett, annyira elszigetelt volt, hogy jóformán alig tudott beavatkozni a csatába.
Ezekre a bonyolult manőverekre a kiképzetlen nemesi felkelők (és hátasaik) alkalmatlanok voltak, így hamarosan óriási káosz keletkezett az árokban, amelyen csak a reguláris Nádor-huszárezred tudott átkelni, de azt Montbrun egységei hamar szétverték. A nemesi felkelők nagy része pánikszerű menekülésbe kezdett a komáromi úton, egyes egységek egészen Budáig futottak. Délután négyre a császári balszárny megszűnt létezni, de a francia könnyűlovasság nem tudta igazán kiaknázni a sikert. A francia lovasság inkább a nemesi felkelők üldözésével foglalatoskodott. János főherceg utólagos állításával ellentétben a csatát tehát nem a nemesi felkelők megfutamodása döntötte el a balszárnyon, hanem elsősorban a centrum megroppanása. 1809 győri csata 1. Ráadásul az inszurgens kötelékek egy részét tisztjeiknek sikerült rendezni, így közre tudtak működni a vert sereg mozgásának fedezésében. A rendezetten visszavonuló császári gyalogság a huszárok és nemesi felkelő kötelékek támogatásával sikeresen verte vissza az üldöző lovasságot.
Napóleon seregeinek spanyolországi lekötöttségét kihasználva 1809. április 10-én az Osztrák Császárság hadat üzent a francia uralkodónak. Károly főherceg támadásba lépett a főhadszíntéren, a Duna völgyében, de az események hamar kedvezőtlenül alakultak a Monarchia számára. Az itáliai mellékhadszíntéren János főherceg a Belső-Ausztriai Hadsereggel szintén offenzívába kezdett, de a kezdeti sikerek után a fősereg kudarcának hírére visszavonult a Piave vonalára. Piavei csata (1809) – Wikipédia. János számára ekkorra már az elsődleges feladat a hátráló fősereg balszárnyának fedezése volt. Május 13-án Napóleon bevonult Bécsbe. János ekkor megosztotta erőit és igyekezett Bécs térségébe nyomulni, de a franciák lezárták előtte az északra vezető utat. Nem maradt más hátra, mint a Magyarországra vonulás, hogy majd innen csatlakozzék a Duna bal partján összpontosuló császári fősereghez. József nádor április 23-án hívta fegyverbe a nemesi felkelést. A nádor a szervezés kezdeti stádiumában lévő inszurgens lovasezredeknek és gyalogos zászlóaljaknak országosan Győrt jelölte meg gyülekezőhelyül.
Piavei csata (1809) Konfliktus Napóleoni háborúk Időpont 1809. május 8 – 9. Helyszín Piave folyó, Észak-Itália Eredmény francia–itáliai győzelem Szemben álló felek Parancsnokok Szemben álló erők 39 000 fő gyalogság, 5800 fő lovasság, 84 ágyú 18 000 fő gyalogság 2750 fő lovasság, 70 ágyú Veszteségek 2000 halott vagy sebesült 400 halott, 700 sebesült, 1700 hadifogoly, 15 ágyú, 30 hadszállító kocsi é. sz. 45° 49′ 48″, k. h. Győri csata in English - Hungarian-English Dictionary | Glosbe. 12° 13′ 01″ Koordináták: é. 12° 13′ 01″ A piavei csata 1809. között zajlott le az Eugène de Beauharnais herceg, tábornagy, Itália alkirálya, Napóleon fogadott fia által vezetett francia–itáliai és a Habsburg–Lotaringiai János főherceg által vezetett osztrák seregek között Északkelet-Itáliában, a Piave folyó mellett. A csata lefolyása [ szerkesztés] A csatában a túlerőben lévő francia–itáliai erők (39 000 főnyi gyalogság, 5800 főnyi lovasság, 84 ágyú) győztek. A franciák 2000 halott vagy sebesültet vesztettek, az osztrákok vesztesége 400 halott, 700 sebesült, 1700 hadifogoly, 15 ágyú, 30 hadszállító kocsi.