"Si l'on savait… Si l'on savait…" - halk női hang dúdol egy kísértetjárta orani házban, majd néhány héttel később a sivatagban. Egyszemélyes hallgatósága mindkét alkalommal Galamb, az elcsapott tengerészkadét, aki idegenlégiósnak állva "vaslogikával" nyomoz egy régi bűnügy elkövetői és a bájos éneklő kísértet után. A kalandok középpontjában álló krokodilfejes óra titkára végül a Szahara és az őserdő határán derül fény, ott, ahol – az utolsó oázison is túl – az előretolt helyőrség áll.
Az egyre terebélyesedő (napjainkra körülbelül 10 ezer fősre duzzadt) támaszpontot egyetlen egyszer kellett csak kiüríteni: az 1962-es emlékezetes rakétaválság idején, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti stratégiai feszültségek miatt a világ egy nukleáris háború küszöbére érkezett: Moszkva atomfegyvereket telepített a karibi szigetországba, amit Washington érthető rosszallással nyugtázott. Az evakuáció ekkor is csupán részleges volt, hiszen a harcoló, első lépcsős alakulatok maradtak, csak a hozzátartozók és a polgári alkalmazottak távoztak a virginiai Little Creek-i tengerész-laktanyába, hogy később (1964 decemberében) kicsit megnyugodva visszatérhessenek. Az előretolt helyőrség. Az ötvenes évek végétől kezdve az egyre jobban elkommunistázódó Castro-rezsimmel elégedetlen, amúgy pedig roppant vállalkozó kedvű kubaiak közül sokan szöktek be a máskülönben nagyon alaposan őrzött amerikai támaszpontra, hogy onnan Floridába távozzanak. 1961 októberében Havanna megelégelte az egyre jelentősebb népességfogyást, s (alighanem a sikeresnek ítélt berlini fal példáját követve) gyorsan növő kaktuszokból egy 15 kilométeres élő sövényt ültetett a bázis könnyen megközelíthető szárazföldi határára (ezt emlegette sokáig Kaktuszfüggöny ként a nyugati sajtó), majd – miután ez nem bizonyult elég visszatartó erőnek – aknamezőt is telepítettek, amire az amerikaiak hasonlóval válaszoltak.
Minden szó igaz Zerkowitz Judit Így éltünk mi Ivana Trump 2 759 Ft-tól Fogatlan oroszlánok Mick Herron Kérdezz-felelek (0)
Fejezetek egy életrajzi regényből; Hargita, Csíkszereda, 2005 Fülöpke beszámolói; Mentor, Marosvásárhely, 2006 Csipike, bolgár kiadás, 2010 A feltámadás elmarad. Válogatott novellák; szerk.
A kubai hadsereg vállalkozói vénáját ismerve kijelenthetjük: biztosan tudnának ötleteket adni a jenkiknek arra vonatkozóan, hogyan is lehet valóban gazdaságossá tenni egy kubai katonai bizniszt, és nem csak folyton nyávogni a költségvetési támogatásért… A 2001 szeptemberi terrortámadásokat követő amerikai katonai ellenlépések következményeként Guantánamo újabb funkcióval bővült: különleges biztonsági fokozatú katonai fegyházat és kihallgatóközpontot hoztak létre a támaszpont területén, ahová a (főleg, de nem kizárólag) Afganisztánban elfogott, terrorgyanús személyeket internálták. Eddig mintegy ezer "tálibgyanús" iszlamista fordult meg a falai között, s jelenleg is több mint kétszáz, ítélet és bírósági eljárás nélkül fogva tartott fegyenc viseli a kiemelt veszélyességűnek minősített raboknak kijáró, narancssárga színű kezeslábast. Az amerikai és nemzetközi emberjogi szervezetek évek óta követelik a szerintük jogellenesen működő létesítmény bezárását és a CIA által levezényelt, olykor a kegyetlenség határait is átlépő vallatási módszerek beszüntetését, mindeddig hiába.
2018. március 6-i, két egyesített előzetes döntéshozatali ügyben hozott ítéletében a Bíróság kimondta, hogy a szóban forgó szabályozás a tőke szabad mozgásának nem igazolt korlátozásának minősült. Haszonelvezeti jog megszuntetese. A kötelezettség megállapítása iránti jelen eljárásban a Bizottság annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy Magyarország azáltal, hogy előírta a tulajdonossal közeli hozzátartozói viszonyban nem álló személyek javára alapított haszonélvezeti jogok megszüntetését, nem teljesítette a tőke szabad mozgásának elvéből és az Európai Unió Alapjogi Chartájának a tulajdonhoz való jogra vonatkozó 17. cikkéből eredő kötelezettségeit.
Ezekből mi az, amire a haszonélvező lesz jogosult, ha a tulajdont haszonélvezeti jog terheli? Mi a haszonélvezet és a tulajdonjog közti fő különbség? A haszonélvezeti jog lényege, hogy valaki a más tulajdonában lévő dolgot birtokolhatja, használhatja és hasznait szedheti. Nagyon fontos azonban, hogy – a tulajdonossal ellentétben – nem rendelkezhet vele. A haszonélvező ugyanis például nem adhatja el a haszonélvezet tárgyát, csak a haszonélvezeti jog gyakorlását engedheti át. Az átengedés történhet ingyenesen, tehát a haszonélvező dönthet úgy, hogy egy barátjának szívességből, ellenszolgáltatás nélkül lehetővé teszi a korábban már említett kert megművelését. Haszonélvezeti jog 2012 relatif. De a bérbeadást is választhatja és a bérleti díj ilyenkor a haszonélvezőt illeti meg, nem a tulajdonost. A tulajdonos eladhatja a haszonélvezeti joggal terhelt dolgát? Igen, a példánál maradva a tulajdonos dönthet úgy, hogy a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant eladja. Ilyenkor a haszonélvezeti jog az értékesítést követően változatlanul fennmarad.
Öröklés folytán bárki válhat haszonélvezővé vagy haszonélvezettel terhelt dolog tulajdonosává. Ilyenkor felvetődik a kérdés, a tulajdonos eladhatja-e a haszonélvezettel terhelt ingatlant? Mit lehet tenni, ha a haszonélvező rongálja a haszonélvezet tárgyát? Ki állja a költségeket? – Jogos a kérdésBeszélgetés Herwerth Szonjával, a Zalaegerszegi Törvényszék kollégiumvezető bírájával. Mi az, amit a tulajdonos általában megtehet a tulajdonával? A tulajdonos birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja a tulajdonát, szedheti annak hasznait és rendelkezhet vele. A birtoklás és a használat igényli a legkevesebb magyarázatot: ezek a jogok azt jelentik például egy kertes ház esetében, hogy a tulajdonos a házában lakhat és használhatja a kertjét. Haszonélvezeti jog – Jogi Fórum. A tulajdonost emellett megilleti a hasznosítás joga is, például veteményt ültethet, az így megtermelt zöldségeket pedig – a hasznok szedése körében – eladhatja. A tulajdonos ezen túl rendelkezhet is az ingatlanával: például értékesítheti vagy kölcsönnel megterhelheti.