Ugyanakkor Macron számára is más a politikai tétje a következő öt évnek, hiszen a jelenlegi francia alkotmány szerint már nem jelöltetheti magát újra elnöknek. Soós Eszter Petronella ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy Már nemcsak Macron csinálhat azt, amit akar, mert 27-ben mennie kell, hanem lesznek sokan mások is, akik viszont majd mindent elkezdenek csinálni, hogy '27-ben a helyére ülhessenek. Amikor az elnöki többségről beszélünk, és arról, hogy ki hol jelölt, akkor nemcsak arról van szó, hogy a centristák egyszerre indulnak és megosztottak, hanem itt egyéni egók és egyéni ambíciók is működnek. Emmanuel Macron politikai jövőjéről Fejérdy Gergely azt mondta: Szerintem van benne egy olyan vágy, hogy az az irány, amit ő elindított, tovább tudjon futni, és az utána következő elnök vegye át a stafétát. Emellett amin keresztül előre tud lépni majd, az az európai paletta. És ezen keresztül gyakorlatilag ki fogja tudni küszöbölni bizonyos fokig a háborús nehézségeket is – emelte ki a szakértő, aki szerint ha Macron képes megfelelően mozogni az európai környezetben, akkor ezen keresztül sok mindent meg tud valósítani a francia belpolitikában is.
De még mindig vannak olyanok, akik fogcsikorgatva, nem gazdasági érdekek miatt, hanem értékalapon leszavaz Macronra. A mérsékelt baloldalnál ez nem kérdés, Mélenchon pedig azt üzente hogy egyetlen szavazat se menjen Marine Le Penre. Úgyhogy azért még látszik, hogy nyomokban még létezik ez a "köztársasági összefogás". : Említette a közvélemény-kutatásokat, amelyek szerint egyre nagyobb előnyt szerez Emmanuel Macron. A Le Pen ellen megindított OLAF vizsgálat is lehet ennek magyarázata? Soós Eszter Petronella: Az OLAF vizsgálat jelentősége szerintem elsősorban az, hogy időt és energiát vett el Le Pen kampányától, mivel erről beszélnie kellett. A kampány kimenetére igen, de a végeredményre olyan nagy hatással nincs. Tömegével lehet ilyen típusú ügyeket felsorolni, Mélenchonnak is volt ilyen ügye. A franciáknál igen magasan van az ingerküszöb. Ön hogy látja, a francia közvélemény-kutatások milyen hatékonysággal és sikerrel szokták eltalálni választások során az eredményt és a következő elnök személyét?
A második fordulós átszavazások határozzák ugyanis meg a végeredményt. Az ugyanakkor látszik, hogy nem csak Budapestről fura ez a kampány. Nemcsak innen kérdezünk rá arra, hogy kinek mi lehet a fejében. Párizsban is folyik a pislogás, még az elnöki többség soraiban is (ahol a többség sorsa és a kormányozhatóság miatt azért aggódnak). A sajtóban is sorjáznak a Macron-stratégiáról szóló cikkek. Az elnök aktiválása azt sugallja, hogy az elnöki párt talán felpörgeti a kampányt, szándékai szerint a saját bázist megszólítva, a többieket tovább altatva. Mondjuk ahonnan indulnak, a kampányt csak felpörgetni lehet. De mit csinál Le Pen!? A nemzetgyűlési választás egyik nagy kérdése, hogy Marine Le Pen marad-e a politikában. Soós Eszter Petronella írása.
Soós Eszer Petronella kimelete: nemcsak a magyarázkodás, ami a jelöltnek ártott, hanem hogy a rendelkezésére álló rövid időben nem arról beszélhetett, amiről akart volna. Mindez a számokban is tükröződik, ugyanis a múlt héten még egész szorosnak ígérkező elnökválasztási verseny mára inkább egy, ha nem is kényelmes, de stabil 55 százalék körüli (plusz/mínusz egy-két százalék) Marcon-előnyt mutat, miközben három nap maradt a hasznos kampányból, szerda este pedig sor kerül a tévés elnökjelölti vitára – mutatott rá a Franciaország-szakértő, aki szerint innentől kezdve pedig már nagyon nehéz lesz fordítani, és legfeljebb a mozgósítás dönthet, "de ahhoz Emmanuel Macronnak is hibáznia kellene a vitában". Ismeretes, a francia elnök marseille-i kampánybeszédében azt ígérte, hogy Franciaország lesz az első nagy nemzet, ami felhagy az olaj, a szén és a gáz energiaforrásként való felhasználásával. Soós Eszter Petronella egyetértett azzal, hogy Marcon ezzel a baloldali szavazókat akarja megnyerni, de ezzel nincs egyedül, ugyanis az elnökválasztás első fordulójában a harmadik helyen végzett – radikális baloldali –Jean-Luc Mélenchon bázisa megosztott: egy részük otthon maradna, egy másik részük Macron mellett áll, de olyanok is akadnak köztük, akik átszavaznának Marine Le Penre.
Az energetika is ilyen terület – amelyben most nagy kérdés, hogy Pakssal az orosz finanszírozás és technológia hogyan működik –, de ez is egy olyan közös érdek, ami az atomenergiára támaszkodó Franciaország számára kellemes partnerré teszi Magyarországot. Tengelypolitika helyett érdekek mentén való politizálás Fejérdy Gergely kutató szerint egy teljesen új európai világ előtt állunk, ami sokkal inkább azon a multilaterális nemzetközi politikán nyugszik, amit a franciák világéletükben űztek. A következő években nem annyira a tengelypolitika érvényesül, hanem sokkal inkább az érdekek mentén való politizálás. Összeállítanak csoportokat, amelyek komoly témaköröket végig gondolnak, és azok fognak ütközni. Ebben pedig nem biztos, hogy mind a huszonhét tagállamnak egyet kell értenie. Macron meg fogja találni azokat a pontokat, ahol együtt tud dolgozni Magyarországgal – nagyon sok ilyen pont van. Az első forduló után nem volt egyértelműen kizárható, hogy Marine Le Pen megnyeri ezt a választást.
– És nem is akárhogy! Amit nem szoktak elmondani, hogy '86-ban arányos volt a választási rendszer, tehát listán jutottak be. A mostani pedig egy egyéni kerületi, tehát többségi választás volt, és így sikerült a mandátumok több mint a kétszeresét összehozni. Akkor 35 volt. Ez nagyon nagy siker Marine Le Pennek. Nyilván majd az adatok részletes böngészése fogja megadni a válaszokat, de vagy az történt, hogy sokkal jobban tudtak mobilizálni, mint szoktak, hiszen az ő szavazóbázisukban nagyon sok olyan munkanélküli munkás van, akiket nehéz mobilizálni, és most sikerült. Ez az egyik megoldás. A másik az, hogy megindult egy olyan beágyazottság, ami eddig – ötven éven keresztül – nem volt meg a Nemzeti Tömörülésnek. Az elmúlt években végzett aprólékos munkával most sikerült tovább szélesíteni a bázist. Vagy a mobilizáció, vagy a helyi beágyazottság megerősödése lehet a válasz. – Mi várható ezek után Franciaországban? – A belpolitika iránt érdeklődők biztos nem fognak unatkozni. Európai politikai szinten valószínűleg kevesebbet fogunk ebből érezni, mert az az elnök számára fenntartott terület.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Üzletrész-értékesítés során adókötelezettség keletkezik, de ennek mértéke függ az eladó személyétől – írja az RSM DTM blogja. Cégeladások során (üzletrészek értékesítésekor) az eladók részéről adókötelezettség (jövedelemadó) keletkezik. Ennek 2 tipikus esete van: gánszemély az eladó; 2. jogi személyiségű társaság az eladó. A magánszemély által történő üzletrész értékesítés esete (főszabályok alapján, azaz magyar adóügyi illetőségű magánszemély, magyar részesedés esetében): Kft. -ben, Bt. -ben, Kkt. Adófórum • Téma megtekintése - Üzletrész eladása saját Kft-nek. -ban lévő üzletrész az szja törvény vonatkozásában értékpapírnak minősül. Az szja törvény 67. §-a alapján az értékpapír átruházásából származó jövedelem (azaz bevétel csökkentve az értékpapír megszerzésére fordított értéket) 16 százalék személyi jövedelemadóval (szja-val) adózik. Az szja mellett 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is keletkezik, ami azonban maximalizálva van.
Bármelyik úton osztják meg a közös vagyont, ez nem jár SZJA-trv. szerint jövedelemszerzéssel egyik félnél sem. Az ÁFA szabályok Az ÁFA felszámítása alól mentes a tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő vagyoni értékű jog átengedése, és még a hozzá kapcsolódó szolgáltatások is. Például a közvetítői szolgáltatás, de kivétel az ilyen jogviszonyt megtestesítő értékpapír kezelése, őrzése. Például ha egy közvetítő rögzíti a keresleti és kínálati oldal igényeit, akkor egy olyan adminisztratív szolgáltatást nyújt, amely nem lehet ÁFA-mentes. Üzletrész Eladás Áfa Vonzata - Az Üzletrész Átruházásának Adójogi Vonzatai Magánszemély Esetében - Jogadó Blog. Mi számít közvetítésnek? A közvetítő az, aki mindent megtesz azért, hogy a felek közti szerződés létrejöjjön, és neki nem fűződhet semmilyen érdeke a megkötött szerződés feltételeihez. A közvetítő ügynökként működik közre, bonyolítja az üzletrészek értékesítését. Ha megbíz egy alvállalkozót az egyik fél pl. az ajánlatok felkutatására, a nyomtatványok intézésére, akkor az nem számít közvetítésnek, nem esik az adómentesség alá. Illeték Az üzletrész ingó vagyonnak minősül, illeték szempontjából az ide vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, pl.
Ha jól értem a kérdését, az arról szól részben, hogy mennyi a szerzési érték: azt gondolom, hogy a jegyzett tőke összege (lehet más is, éppen ezért beszélünk arról, hogy ha valaki kevesebbért vagy többért szerzi meg az értékpapírt, akkor van-e és mikor adókötelezettsége). A vevő oldaláról értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték: Szja tv. Üzletrész-értékesítés adó és illeték vonzata - Adózóna.hu. 77/A § (1) A magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.
A hazai magánjogi szabályozás nem foglalkozik az üzletág értékesítésével, de az új Ptk. Ezzel szemben az egyéb jövedelemnek minősülő bevétel esetében – mint összevont adóalapba tartozó jövedelem – az Eho tv. § (1) bekezdését kell alkalmazni és 19, 5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, felső határ nélkül. Mindezekre tekintettel különös jelentősége van annak, hogy üzletrész esetében mi tekinthető a szokásos piaci értéknek. Az Szja tv. 9. § 3. pontja alapján szokásos piaci értéknek azt az ellenértéket kell tekinteni, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Fontos azonban tudni, hogy az üzletrész átruházása esetén elért jövedelem után nem csak személyi jövedelemadót, hanem az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv. ) egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás esetében viszont már nagy jelentősége van annak, hogy a megszerzett jövedelem egyéb jövedelemnek vagy árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül-e. Az Eho tv.
Modulok: Ön és emberismeret; Érzelmi intelligencia a vezetésben; Vezetői kommunikáció- Asszertivitás; XXI. századi motiváció; Helyzetfüggő vezetés; Prezentáció, moderáció és értekezletvezetés; Időgazdálkodás- Delegálás- kontrolling; Konfliktuskezelés, változásmenedzselés; Projektmenedzselés és időgazdálkodás; Stresszkezelés és Work-Privat Life-Balance; Munkajog a gyakorlatban Helyszín: Business Coach Kft., 1062 Budapest Andrássy út 98. További részletek és jelentkezés >> Amennyiben magyar társaság értékesíti a részesedését egy másik cégben, úgy a kivezetett részesedés értéke és a kapott ellenérték mint bevétel közötti különbözet lesz a társasági adó (tao) alapja. A társasági adó mértéke 500 000 000 Ft adóalapig 10 százalék, felette pedig 19 százalék. Ha az értékesített részesedés a Tao. tv. szerint bejelentett részesedésnek (ld. Fogalmak alatt) minősült (azaz a szerzéskor a hatályos jogszabályban meghatározott mértékű részesedés szerzése be lett jelentve az adóhatósághoz), akkor az értékesítés mentesül a társasági adó alól.