TENGERPARTI NYARALÁSOK Repülővel Budapestről és Debrecenből Megnézem EGZOTIKUS AJÁNLATOK Az Ön igényére szabva! PERU FELFEDEZÉSE Magyar idegenvezetéssel SANTORINI Debrecenből és Budapestről, már 196. Sirály utazási iroda nyíregyháza transport. 490 Ft/főtől ZANZIBÁR A varázslatos Fűszer-sziget THAI KISKÖRÚT 5 éj Bangkokban TENERIFE Már 489 EUR/főtől BALI - ÍZEK, IMÁK, SZERELMEK Igény szerinti időpontban MÁLTA BUDAPESTRŐL Már 165. 990 Ft/főtől SEYCHELLE-SZIGETEK A földi paradicsom MALAJZIA-SZINGAPÚR-LANGKAWI DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG A karib térség ékszerdoboza EGYÉNI VÁROSLÁTOGATÁS Róma, London, Párizs, Barcelona... VARÁZSLATOS MEXIKÓ Körutazások magyar idegenvezetéssel EGYIPTOM Az évezredes rejtélyek világa HAJÓUTAK SZÉLES VÁLASZTÉKA Msc, Costa, Celebrity DUBAI A megfizethető luxus Megnézem
Frissítve: június 17, 2022 Nyitvatartás A legközelebbi nyitásig: 8 óra 15 perc Vélemény írása Cylexen Regisztrálja Vállalkozását Ingyenesen! Regisztráljon most és növelje bevételeit a Firmania és a Cylex segítségével! Ehhez hasonlóak a közelben A legközelebbi nyitásig: 7 óra 15 perc Szabadság Tér 4, Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4400 Dózsa György U. 5., Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4400 Kossuth Tér 10, Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4400 Szent István u. SIRÁLY UTAZÁSI IRODA Kft. céginfo, cégkivonat - OPTEN. 6/b, Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4400 Hősök Tere 2., Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4400 A legközelebbi nyitásig: 7 óra 45 perc Szt. István U. 1., Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4400 Zrínyi Ilona utca 8-10., Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4400 Bercsényi Utca 3, Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4400 Bercsényi U. 11, Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4400 Országzászló Tér 6., Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4400 Kálvin tér 14, Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4400 Ér U. 12, Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4400
A piócákat marhahólyaggal lekötött üvegekben tárolta, úgy vitte eladni. A lápréteken gyűjtötték be a fehér mályvát (Orvosi ziliz), melyet sebgyógyításra, toroköblögetésre használtak. Az utolsó pákász. Ebből a gyűjtögető tevékenységből ered a pákász elnevezés is, vagyis a halász, vadász, madarász foglalkozások gyűjtőneve. A gyűjtögető, halászó, madarászó pákászok állandó lakhelyüktől, téli szállásuktól sokszor több tíz kilométerre is elbarangoltak, ha egy-egy helyen letelepedtek, ott általában 5-6 hétig laktak, "kiélték azt a helyet, ahova telepedtek, majd továbbvándoroltak". A láp jellegzetes hala volt a lápi póc és a lápi csík, mely utóbbi mára már teljesen kiveszett a lápból, ezt trombita alakú, vesszőből font csíkkassal, vagy varsával fogták, és eladásig másfél, két méter mély fedett vermekben tartották, s a környező falvakban vagy a vásárokon adták el. A pákász szerszámai [ szerkesztés] A pákászok az Ecsedi-lápon [1] két-háromágú bottal járták az ingólápot, amely botnak nadályozó volt a neve. De nélkülözhetetlen szerszám volt a nádvágó kasza, a lápmetsző ásó és a csíktök kasornya is, amelybe a csíkhalat gyűjtötték, s amely az egyetlen termesztett növényükből, a kabaktökből (Lagenaria vulgaris) készült - ebből készítették evő- és ivóedényeiket is.
A vízben lebegő sulyom termését botra erősített subadarabbal gyűjtötték össze. A pákász családja begyűjtötte a környezetében található ehető vízinövényeket, mint például a sulymot, a gyékény buzogányát; a pákát taplóként használták tűzgyújtáshoz, vagy párna- és dunnatölteléknek dolgozták fel. Összegyűjtötték a vadmadarak tojásait, a gyógynövényeket, a piócát (orvosi felhasználásra), vagyis mindent begyűjtöttek, amit a láp adott. Az utolsó pákász 1977. A lápi ember a láp odvasfáiba telepedett méhcsaládoktól mézet is gyűjtött, de ha megbetegedett, gyógyszerét is a lápon gyűjtötte, mivel a lápvilágban ismeretlen volt a patika és a kórház is. A gyógyszernek szánt gyógynövényeket általában a füvesember gyűjtötte be. A lápon szedett gyógyhatású növényeket gyökerestül szárította, majd porrá törte, és bőrzacskókban tárolta, s szükség esetén faggyúval, hájjal kenőccsé keverte. Ők gyűjtötték be a piócát is, ugyancsak gyógyászati célból. Ezt úgy gyűjtötte, hogy felgyűrt nadrágszárral belegázolt a vízbe, ahol az éhes állatkák ráragadtak a lábára, majd mikor a vízből kilépett, a lábaszárát sóval beszórta, s ettől az odatapadt piócák lefordultak.
Folyók lidércei – Dunavirág rajzás a Sebes-Körösön Amurok nyomában Paduc és márna horgászat a Margit hídnál Egy év a sügérmocsárban Csuka rablás csukára Balatoni balin boblerre Hatodik alkalommal zajlott Pontyfogó horgászverseny Pakson Nem harcsa van a horgászzsinór végén SteveOlureS ASP Zombie úszáspróba Áradás miatt víz alá került békésszentandrási duzzasztómű Eredményes évet várnak a gyulai horgászok VERSUS websorozat - 2. rész Hand made wobbler by Godó Pergetés kősüllőre a Dunán Csukacsata Budaörs Decathlon Herman Ottó II. horgászverseny Nádi csukák nyomában - harmadik rész Nádi csukák nyomában Hauka expedíció A horgász és a medve Termék ajánló Black Knight horgászbot 27. Az Utolsó Pákász / Indiana Jones És Az Utolsó Keresztes Lovag Teljes Film Magyarul. 130 Ft helyett 18. 995 Ft RYOKO CRANK S wobbler 1. 870 Ft helyett 1500 Ft Carpstone kavics 220 Ft helyett 155 Ft Színes, magyar néprajzi film (1977) Írta, rendezte, fényképezte: Bodrossy Félix Közremûködõ: Mensáros László, Horváth Sándor Munkatársak: Dr Borza Lászlóné, Csöndes Klára, Kassai Tamás, Kiss Mihály, Mihályik Zoltán, Orlai Mihály Készült a MAFILM népszerû-tudományos és oktatófilm stúdiójában.
Typha latifolia, T. angustifolia) pelyhes buzogányát, a páká t. Hasonló életmódot folytattak a Rokitnoi, az albániai mocsarak lakói. – A pákászkodás t ismerjük a Kiskunságtól északra fekvő néhány faluból (Monor környéke), ahol századunk elején a falusi közösség perifériáján élt néhány család, akik rendszeres földműves munkával nem foglalkoztak. A férfiak csapdákkal fogták az ürgét, borzot, varjút. Az utolsó pákász teljes film. A nők növényeket gyűjtöttek. Télen jövedelmező foglalkozásuk volt a kosárkötés. – Irod. Herman Ottó: A magyar halászat könyve (I–II., Bp., 1887–88); K. Nagy Sándor: A pákász története (Vác, 1888); Borzsák Endre: Pákászat Monoron és környékén (Ethn., 1937); Szücs Sándor: A régi Sárrét világa (Bp., 1942); Györffy István. Nagykunsági krónika (Bp., 19553); Nyiri Antal: "Pákász" szavunk története (Néprajz és Nyelvtud., II., Szeged, 1958).
Ők gyűjtötték be a piócát is, ugyancsak gyógyászati célból. Ezt úgy gyűjtötte, hogy felgyűrt nadrágszárral belegázolt a vízbe, ahol az éhes állatkák ráragadtak a lábára, majd mikor a vízből kilépett, a lábaszárát sóval beszórta, s ettől az odatapadt piócák lefordultak. A piócákat marhahólyaggal lekötött üvegekben tárolta, úgy vitte eladni. A lápréteken gyűjtötték be a fehér mályvát (Orvosi ziliz), melyet sebgyógyításra, toroköblögetésre használtak. Ebből a gyűjtögető tevékenységből ered a pákász elnevezés is, vagyis a halász, vadász, madarász foglalkozások gyűjtőneve. A gyűjtögető, halászó, madarászó pákászok állandó lakhelyüktől, téli szállásuktól sokszor több tíz kilométerre is elbarangoltak, ha egy-egy helyen letelepedtek, ott általában 5-6 hétig laktak, "kiélték azt a helyet, ahova telepedtek, majd továbbvándoroltak". A láp jellegzetes hala volt a lápi póc és a lápi csík, mely utóbbi mára már teljesen kiveszett a lápból, ezt trombita alakú, vesszőből font csíkkassal, vagy varsával fogták, és eladásig másfél, két méter mély fedett vermekben gyűjtötték, s a környező falvakban, vagy a vásárokon adták el.
A piócákat marhahólyaggal lekötött üvegekben tárolta, úgy vitte eladni. A lápréteken gyűjtötték be a fehér mályvát (Orvosi ziliz), melyet sebgyógyításra, toroköblögetésre használtak. Ebből a gyűjtögető tevékenységből ered a pákász elnevezés is, vagyis a halász, vadász, madarász foglalkozások gyűjtőneve. A gyűjtögető, halászó, madarászó pákászok állandó lakhelyüktől, téli szállásuktól sokszor több tíz kilométerre is elbarangoltak, ha egy-egy helyen letelepedtek, ott általában 5-6 hétig laktak, "kiélték azt a helyet, ahova telepedtek, majd továbbvándoroltak". A láp jellegzetes hala volt a lápi póc és a lápi csík, mely utóbbi mára már teljesen kiveszett a lápból, ezt trombita alakú, vesszőből font csíkkassal, vagy varsával fogták, és eladásig másfél, két méter mély fedett vermekben gyűjtötték, s a környező falvakban, vagy a vásárokon adták el. rendező: Bodrossy Félix közreműködő: Mensáros László, Horváth Sándor
A vízimadarakat is különböző maga készítette hurkokkal ejtette el, s a nagyvadaknak, mint például a farkas, csapdát készített, vermet ásott, míg a repülő madarakat íjjal, hajítófával próbálta elejteni. A vízben lebegő sulyom termését botra erősített subadarabbal gyűjtötték össze. A pákász családja begyűjtötte a környezetében található ehető vízinövényeket, mint például a sulyom, a gyékény buzogányát, a pákát taplóként használták tűzgyújtáshoz, vagy párna és dunnatölteléknek dolgozták fel. Összegyűjtötték a vadmadarak tojásait, gyógynövényeket, a piócát, orvosi gyógyászatra, vagyis mindent begyűjtöttek, amit a láp adott. A lápi ember a láp odvas fáiba telepedett méhcsaládoktól mézet is gyűjtött, de ha megbetegedett, gyógyszerét is a lápon gyűjtötte, mivel a lápvilágban ismeretlen volt a patika és a kórház is. A gyógyszernek szánt gyógynövényeket általában a füvesember gyűjtötte be. A lápon szedett gyógyhatású növényeket gyökerestül szárította, majd porrá törte, és bőrzacskókban tárolta, s szükség esetén faggyúval, hájjal kenőccsé keverte.