Fogat összeszorítva túlélünk, majd szenvedünk tovább a kényszerpihenő alatt is, mert teljesítenünk kell ahhoz, hogy azt érezzük, hatékonyak, terhelhetők, sőt, mi több, értékesek vagyunk. Nem hagyjuk magunkat regenerálódni a megfelelési kényszer és az ingatag, teljesítménytől függővé tett önértékelésünk miatt. De valóban ettől leszünk értékesek? Mi segíthet? Változatosság. A kiégés megelőzéséhez néha szükség van arra, hogy sutba dobjuk a szokásos rutinjainkat, és új, egészen más jellegű tevékenységeket végezzünk. Megpihenni a természet lágy ölén - Tények.sk. Ez igaz a sportban is. Gondoljuk végig, mi az, amit szívesen csinálnánk, ami örömöt okozna, és bátran vágjunk bele, mert nagyon is számít, hogy minden napunkban legyenek olyan dolgok, amelyek felszabadítanak és kikapcsolnak! Inspirálódás. Találjunk motivációt, inspirációt az életünkben! Az sem baj, ha néha ez nem belülről fakad. Minden és mindenki kiürül egyszer, ha nem hagyjuk töltődni. Kölcsönhatásban áll az életünk minden területe egymással, és ha egy területen tudunk inspirációt nyerni, az más területekre is kihat.
Általában szeretjük a napi, heti ritmusunkat tartani, megszokásaink és bevett rutinunk szerint élni. Egy aktív, dolgozó ember élete a gondos szervezés és trükkös időbeosztás mentén zajlik: párkapcsolat, gyerekek, munka, sport, barátok, háztartás. A tevékeny élet ára sokszor az, hogy valamit feláldoznunk egy másik fontos dolog miatt: vagy le kell csípni az arra fordított időből, vagy épp pihenni nem marad már időnk, próbálunk az alváson spórolni. A szervezetünk azonban sokszor jelez, hogy vissza kellene vennünk a tempóból: jön egy intő jel sérülés, betegség, kiégés vagy fásultság formájában, és próbál helyre billenteni minket. Ilyenkor nagyon nehéz észnél lenni. A magunknak felállított teljesítményelvárások, a perfekcionista attitűd megkötnek bennünket, és még akkor sem hagynak megpihenni, amikor felüti a fejét egy probléma, betegség. Az önsorsrontó láncba be tud kapcsolódni a bűntudat és önostorozás is, hogy "nem igaz, hogy nem bírom, ennél több akaraterőm, energiám, kitartásom is lehetne".
A mobillal kelünk és fekszünk, rendelünk ételt, fizetünk az üzletben, és a közösségi média-platformoknak köszönhetően itt éljük életünket is. Legalábbis annak virtuális részét, mely sokszor aktívabb és izgalmasabb, mint az igazi életünk. Ezért kikerülhetetlen manapság a facebook vagy az instagram az olyan emberek számára, akik tartalmakat akarnak eljuttatni az itt aktív emberekhez. Ez örök dilemma ilyenkor, hogy valaki részt vegyen-e ebben, jelen legyen-e ezeken a közösségi oldalakon, vagy sem. Amellett vagyok, hogy ha már szinte minden ember jelen van, ha amúgy is találkozik az ott megosztott tartalmakkal – húzogatja ujjával a képernyőt –, szóval amellett vagyok, hogy legyen a hírfolyamban minél több olyan tartalom, mely értéket képvisel. Ezt csak azért írtam le, mivel pont emiatt az elv miatt több oldalt is kezelek, melyeken ilyen tartalmakat próbálok megosztani, ezért számomra nehezen volt nélkülözhető ez a két dolog. Ennek ellenére pozitívan értékelem a nélkülük eltöltött időt. Az elején még nyúltam a telefon után, de egy nap után nagyon élvezhető volt, hogy sokkal több időm van, nincs kényszerem, hogy megnézzem a telefonomat, s ami a legfontosabb: senki sem hívhatott.
Természetesen a mellékszereplők zöme is más lesz, többségük teljesen új karakter, mint például a női főszereplőt, Amanda Schull. És, ha mindez nem lenne elég, más lesz a "megoldás", 12 majom szerepe a történetben, illetve a jövőben zajló történet is el fog térni a filmétől. A film még jó is volt. Eléggé szatirikus alkotás volt. Ha a szarkasztikus humort kihagyják, akkor csak egy északamerikai-krízis-film lesz ez is. (Sharknadó 3 rulez, hajrá SyFy! ) XD Rájöttem, hogy Terry Gilliam számomra nem tud élvezetes filmet csinálni. Ettől még lehet amúgy jó rendező csak valahogy.. nagyon nem jön át... És akkor ezekután jön egy sorozat is ebből... ejjj.. :)) SyFy? Kösz nem:D látok pár jó színészt, meg egy csomó szart... pff..
ugrások sorozatával próbálja megakadályozni, hogy a 12 Majom hadserege elterjessze a vírust.
12 Monkeys: a 3. évad – írta Szalmi 2017. 19. 18:10 - Írta: vendegblogger 12 comments | kategória: kritika Nem gondoltam volna a 12 majomból készített sorozat első pár része, sem a 2. évadjának zárása után, hogy ilyen jól sikerül folytatás, a 3. évad. Mint ismeretes, a 4. szezonnal zárul a sorozat, s mondanom sem kell, hogy kíváncsian várom, hogy sikerül kikeveredni az események láncolatából és az időben való ugrálásokból, mert eddig tényleg nagyon ügyesen csavarták készítők a szálakat, és emelték egyre magasabbra a szintet. Amikor elkezdődött a sorozat, az volt az alapfelállás, hogy van egy bázis, ahonnan küldetéseket teljesít a főszereplő. 2043-ban egy kisebb túlélő csoportból James Cole utazik vissza 2015-be, hogy megtudja, mi okozta az emberiség nagy részének a pusztulását, és megakadályozza a katasztrófát. Ehhez egyetlen nyom áll rendelkezésére: Cassandra Railly. Már ebben is sok lehetőség volt, bemutatták a két idősík szereplőit, ellenfeleket hoztak be, mitológiát gyártottak, megpróbáltak változtatni a múlton, miközben nehézségekbe ütköztek.
Az első rész 2015 januárjában kerül a képernyőre. Olvasd tovább →