A német nyelvterület egyes vidékein például a róka, Svájcban a kakukk, Thüringiában a gólya látja el ezt a feladatot. De a Rómából hazafelé tartó harangok is tojásokat szórnak a kertekbe, ablakpárkányokra. A már említett ételszentelés mellett más szokások is kapcsolódtak az ünnephez, Nagypéntekhez például különféle babonás félelmek is. E napon például tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret, nem mostak, nem fontak. Napfelkelte előtt "hajnali aranyvízzel", azaz friss kútvizzel kellett mosakodni, úgy tartottak, hogy az véd a betegségek ellen. „A zsidó konyha az, amit a zsidók esznek” – Körner András a 24.hu podcastjában. A tűz- és vízszentelés pedig már Nagyszombathoz kötődik, ahogy a feltámadási körmenet is. Az egyik legismertebb, főleg vidéken élő népszokás a húsvéthétfői locsolás, régen egy vödör vízzel öntötték le a lányokat, ma már mindezt kölnivel teszik, ha teszik egyáltalán. A locsolásért cserébe pedig festett, díszített tojást adtak a lányok. A locsolás helyett néhány faluban a húsvéti vesszőzés élt, és ahogy a locsolás ez is a megtisztulást és a termékenységet hivatott elősegíteni – ezek is kiválóan utalnak az ünnep tavaszköszöntő jellegére.
Azért, hogy megmutassák: ahogyan a disznó, amikor lefekszik, előredugja a patáit és azt mondja: "Nézzétek, én kóser vagyok", ugyanúgy a Római Birodalom is rabol és erőszakoskodik, mégis azt mutatja kifelé, hogy bíróságokat tart fenn és igazságosan viseltetik a nép iránt. (Vájikrá rábá 13:5) A Mislé, vagyis a Slomó (Salamon) király által írt Példabeszédek könyve a következőt mondja: Aranygyűrű sertésnek orrában, szép asszony, de ész híján. (11:22) Bölcseink magyarázata szerint ebből tudjuk, hogy minden ember legbölcsebbike, Slomó király is szemérmetlennek és csúnyának tartotta a disznót. Mindemellett a disznó számára még nincs minden veszve. Doktor House / Miért nem esznek kalácsot?. Létezik ugyanis egy olyan hagyomány, mely szerint a jövőben, a messiás idejében a disznó megváltoztatja a szokásait, kérődzővé válik és így kóser, fogyasztható állat lesz majd belőle. Adja az Örökkévaló, hogy ezt minél hamarabb, még napjainkban megtapasztalhassuk!
Norton-Griffiths arról próbálta meggyőzni az ITO képviselőit, hogy a zsidók letelepítésének legalkalmasabb helyszíne a nyugat-afrikai portugál gyarmat, Angola. Zangwill igyekezett hűteni a kedélyeket, mondván, a gyarmaton élő négymillió fekete nem fogadná szívesen a terület újbóli kolonizálását. Portugál igen, zsidó nem Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Mai magyar mese: egy cigány fiú és egy zsidó lány | Éva magazin. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
A navahó és hopi indiánok nem értik a számukra küldött élelmiszercsomagok feliratait, ezért inkább nem eszik meg azokat. | 2010. február 13. A január vége óta tomboló hóviharok és az ezeket kísérő sártenger miatt az arizónai navahó és hopi indiánok rezervátumai gyakorlatilag járhatatlanná váltak. A Nemzeti Gárda több ezért több mint 40 ezer adag élelmiszercsomagot dobott le helikopterről az esetleges éhezők számára. Az indiánok viszont nem bíznak az "égi ajándékban", mivel nem tudják elolvasni az azokon szereplő feliratot, vagyis az elkészítésre, melegítésre vonatkozó információkat. A probléma abból ered, hogy a többségében idős, elszigetelten élő indiánok nem tudnak olvasni, vagy nem értenek angolul – vagy egyszerűen csak sosem láttak még katonai élelmiszercsomagot, ezért nem tudják, hogyan használják azt. Ahogy az indián közösség szóvivője a The Daily Times -nak fogalmaz: ezek az emberek legtöbbször ránéznek a csomagokra, és azzal a felkiáltással, hogy "nahát, mi a fene lehet ez? ", elmennek inkább a közösségi házba, hogy "igazi ennivalóra" cseréljék az adományt.
A téli disznóölések idején számunkra furcsának tűnhet, hogy Afganisztánban mindössze egy malac él, de ha belegondolunk, hogy az iszlám vallás tiltja a disznóhúsfogyasztást, már érthető, hogy abból az egy példányból sem szárazkolbászt csinálnak, hanem látványosságot. A Kínából importált disznónak még neve sincs; ugyan minek kéne, hogy legyen, ha egyszer ő az egyetlen az országban? Bár az állatra Khanzir (arabul: خنزير) néven hivatkoznak, ez nem név, a khanzir ugyanis malacot jelent. Khanzirt nem egy sertéshizlaldában, hanem a kabuli állatkertben tartják, hogy a látogatók megcsodálhassák, pontosan milyen is az a tisztátalan állat, amit csak a hitetlenek vesznek a szájukba. Khanzirt 2009-ben tette híressé a nemzetközi média. A malac addig boldogan túrta a földet a kecskék és a szarvasok társaságában, de abban az évben – ha még emlékeznek rá – kitört az influenza hiszti. Mivel a fertőzést kezdetben a disznók terjesztették, sokáig arra gyanakodtak, hogy sertésinfluenza lehet; csak később derült ki, hogy a H1N1/09 nevű vírus a madárinfluenza, a sertésinfluenza és az emberi influenza génjeit is tartalmazza.
A bérlet megszűnésével kapcsolatosan kiemelendő, hogy az új Ptk. – a korábbi szabályokkal ellentétesen – a határozott időre kötött bérleti szerződés esetén a kontraktusban meghatározott idő eltelte (vagy feltétel bekövetkezte) után nem szünteti meg a szerződést, hanem közvetlenül kimondja, hogy a megállapodás határozatlan időtartamúvá alakul át, ha a bérlő tovább használja a bérleményt, és az ellen a határozott idő elteltétől számított 15 napon belül a bérbeadó nem tiltakozik. Vagyis például 1 évre írt alá a bérlő. Ilyen esetben meggondolhatja magát valamelyik fél, és hamarabb is véget vethet a viszonynak? A korábbi Polgári Törvénykönyv egyértelmű volt a kérdésben. Kimondta ugyanis, hogy határozott idejű szerződést idő előtt nem lehet rendes felmondással megszüntetni. (Itt is csak a rendes felmondásról beszélünk, a szerződésszegés esete más szabályozás alá esett. ) Mit mond az új Ptk.? "A határozott időre kötött szerződést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatja a törvényes felmondási idő betartásával idő előtt gyakorolható felmondási jog esetén a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig. "
Az új Ptk. meghatározta a lakásbérlet esetében kiköthető biztosíték (kaució) mértékét, amely legfeljebb a havi bérleti díj háromszorosa lehet. Az ezt meghaladó biztosítékot a bíróság a bérlő kérésére mérsékelheti. Az új törvényben változatlanul szerepel az a szabály, mely szerint a bérleti szerződés akkor is fennmarad, ha a tulajdonos eladja az ingatlant. Változás azonban, hogy ilyen esetekben a régi és az új tulajdonos egyetemlegesen köteles helytállni a bérlővel szemben minden, a bérbeadót a bérleti szerződés alapján terhelő kötelezettség teljesítéséért. Ez a rendelkezés a bérlő számára biztosítékot nyújt, mivel bármilyen, az értékesítéssel kapcsolatos igényével a korábbi és az új tulajdonoshoz is fordulhat. Az eredeti tulajdonos számára viszont terhet jelent, hiszen a volt bérlőjével szemben fennálló kötelezettsége alól csak a bérlő hozzájárulásával szabadulhat. Az új Ptk. részletesebben rögzíti a felmondási időket. A szerződést napi bérleti díj kikötése esetén bármikor, egyik napról a másikra; heti bérleti díj kikötése esetén a hét végére, legkésőbb a hét első napján; havi bérleti díj kikötése estén a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig; hosszabb időszakra kikötött bérleti díj esetén a szerződésben meghatározott időszak végére, legkésőbb az azt megelőző harmincadik napig lehet rendes felmondással a bérleti szerződést felmondani.
Mi a helyzet a határozott idejű lakásbérlet esetén? Felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet, ha a lakásbérlet határozott időre jött létre. Vagyis például 1 évre írt alá a bérlő. Ilyen esetben meggondolhatja magát valamelyik fél, és hamarabb is véget vethet a viszonynak? A korábbi Polgári Törvénykönyv egyértelmű volt a kérdésben. Kimondta ugyanis, hogy határozott idejű szerződést idő előtt nem lehet rendes felmondással megszüntetni. (Itt is csak a rendes felmondásról beszélünk, a szerződésszegés esete más szabályozás alá esett. ) Mit mond az új Ptk.? "A határozott időre kötött szerződést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatja a törvényes felmondási idő betartásával idő előtt gyakorolható felmondási jog esetén a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig. " Miről is szól ez a szabály? A fenti előírás, a korábbi szabályozással ellentétben, már nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy egy határozott időre megkötött bérleti szerződést (itt még nem csak a lakásbérletről van szó) rendes felmondással szüntessenek meg.
törvény 71. § (4) és (5) bekezdése és 76. §-a egyes szövegrészeit, valamint a 75. § (3) bekezdés b) pontját.