Vonatkozó jogszabályok 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról 1. § (1)-(2)bekezdés, 2. § (2) bekezdés, 3. § a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 41/A. § (2) bekezdés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4: 9- 13. § 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 98. § 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 33. § (2) bekezdés 4. pont az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 31. §, 33. §, 39. §, 40. § az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014. (V. 19. ) KIM rendelet 12. § Kulcsszavak bejegyzett élettársi kapcsolat, azonos neműek, anyakönyvvezetőnagykorú, anyakönyvvezetőnagykorú Országos Telefonos Ügyfélszolgálat Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Kérdés: 10 éve együtt élünk, gyermeket szeretnénk, de a lombik program megköveteli a bejegyzett élettársi kapcsolatot. A kérdésem az, hogy múltbéli tartozásunkat a másik félre terhelhetik? Például, ha a párom devizahitel károsult. Ezért vagyunk elbizonytalanodva. Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha Önök között az életközösség már tíz éve fennáll, akkor Önök automatikusan élettársaknak minősülnek, nem kell hozzá külön nyilvántartási kérelem. Azonban az élettársi kapcsolat fennállásáról közjegyző előtt lehet nyilatkozatot tenni és kérni annak bejegyzését az élettársi Jegyzőkönyvek Nyilvántartásába. Ön nem felel az élettársa tartozásáért.
" Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. " [2009. évi XXIX. törvény (Éttv. ) 1. § (1) bekezdése] A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének esetei: valamelyik fél halála; bíróság általi felbontás; közjegyző általi megszüntetés. Fontos: a közjegyző jogvitát el nem dönthet; ennek esetén kizárólag a bíróság járhat el! I. A kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének akkor van helye, ha azt felek tőle befolyásmentesen, közösen kérik, ÉS egyiküknek sincs olyan gyermeke, akinek tartására a bejegyzett élettársak közösen kötelezettek, ÉS a bejegyzett élettársak az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás használata, továbbá a bejegyzett élettársi közös vagyon megosztása kérdésében közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan már megegyeztek.
Illetékesség Az eljárásra az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmező – közös kérelem esetén bármelyik kérelmező – lakóhelye vagy tartózkodási helye van, azonban a kapcsolat fennállásáról bármikor, bármelyik közjegyző adhat ki tanúsítványt. Ennek alapján irodánk illetékessége Budapest területére terjed ki, azaz az élettársak valamelyikének budapesti állandó lakhelye, vagy tartózkodási helye alapítja meg az illetékességünket. Milyen feltételekkel jegyezhető be nyilatkozat az ÉNYNY-be? Az élettársi nyilatkozat nyilvántartásba való felvételére irányuló eljárás a nagykorú élettársak közös kérelmére indul. Élettársi kapcsolatra vonatkozó nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A közjegyző előtt a kérelmezőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy egymással a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatban élnek. A nyilatkozat tényét a közjegyző bejegyzi a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett informatikai adatbázisba, amely bejegyzés létrehoz egy megdönthető vélelmet.
A közokiratba foglalt élettársi nyilatkozat tehát bármely hatóságnál, intézménynél felhasználható minden olyan esetben, amelyben az élettársi kapcsolat fennállásának, időtartamának közhiteles tanúsítására van szükség. Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem minden esetben elegendő ez a közokiratba foglalt nyilatkozat. Előfordul, hogy kifejezetten az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő nyilatkozat-rögzítést követelik meg az élettársaktól. Élettársi kapcsolat "regisztráltatása" Az élettársi kapcsolatban élők másik lehetősége kapcsolatuk alátámasztására, hogy kérelmezik a közjegyzők által vezetett közhiteles Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába (ENYER) történő felvételüket. A fő különbség a közjegyzői okiratba foglalt élettársi nyilatkozat és az ENYER-ben rögzített élettársi nyilatkozat között az, hogy az ENYER-ben nincs lehetőség korábbi időpontot megjelölni az élettársi kapcsolat kezdeteként. Ha a kapcsolat kezdetének időpontja fontos lenne, akkor azt majd más módon kell igazolni.
A nyilvántartásba történő bejegyzést az élettársak csak személyesen és közösen kérhetik, míg az élettársi kapcsolat megszűnéséről szóló nyilatkozatot bármelyik élettárs egyedül is megteheti, de azt is csak személyesen. Az ENYER legnagyobb előnye az, hogy az élettársi nyilatkozat bejegyzésétől kezdve az élettársak bármikor, egyszerűen tanúsítványt kérhetnek a közjegyzőtől a nyilvántartásban szereplő adatokról (például. hogy mikor jegyezték be a nyilatkozatukat). Így ezt érdemes az élettársaknak mielőbb megtenniük, hogy a későbbiekben olcsóbban és gyorsabban tudjanak tanúsítványt kérni az esetleges igazolások érdekében. Jó tudni azt is, hogy ha az élettársak később házasságot kötnek – és nem írnak házassági vagyonjogi szerződést – osztatlan közös vagyonuk az együttélésük kezdetétől keletkezik. E tény független a közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat vagy ENYER-bejegyzés lététől. Mind az élettársi nyilatkozatra, mind az ENYER-be történő bejegyzésre igaz, hogy csak akkor van rá szükség, amikor éppen igazolni kell az élettársi viszonyt, más esetekben - például perben vagy más eljárásban - egyéb módon (pl.
Az élettársi kapcsolat népszerűségének egyik titka, hogy nem kell hozzá papír, mert létrejön magától a ténytől, hogy közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek a felek. Nem házasság Sokan mégsem tudják, hogy az élettársi kapcsolatot a törvény nem ismeri el a házassággal egyenértékűnek, még csak családjogi kapcsolatnak sem. Arról is kevesen hallottak, hogy az élettársak nem számítanak közeli hozzátartozónak, nem törvényes örökösei egymásnak és nem keletkezik közös vagyonuk – mondta dr. Tóth Ádám. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint sokan csak a hagyatéki tárgyaláson döbbennek rá, hogy végrendelet hiányában semmit sem kapnak a párjuk után, sőt az évekig közösen lakott lakáson még haszonélvezeti joguk sem lesz, ha az a másik fél tulajdona volt. Nem igaz az a köztudatban lévő tévhit sem, hogy bizonyos idő (például 15 év) után örökölnek egymás után az élettársak. Ha a felek nem kötnek élettársi vagyonjogi szerződést, nemcsak a szétválás után, hanem az egyik fél halálát követően is előfordulhat, hogy évekig elhúzódó peres eljárás során kell bizonyítaniuk, mennyi jár nekik az ingatlanokból és ingóságokból (például a számlán elhelyezett pénzből), és mi illeti meg a másik felet vagy az örökösöket.