Mexikóban egészen egyedülálló ünnep a halottak napja (Día de los Muertos): az emberek ott ilyenkor nem az elmúlást és veszteséget dolgozzák fel, hanem épp ellenkezőleg. Boldogsággal, élettel töltik meg a temetőket a háromnapos hagyomány alatt, karneválokat szerveznek, táncolnak, zenélnek, és csupa színes szimbólummal díszítik az utcákat, a tereket és a házakat. Mindenszentek és halottak napja külföldön – Mexikó, Guatemala, Japán, és Spanyolország | MEDIA IURIS. A közép-amerikai országban október 31-től november 2-ig tartják az ezeréves múlttal rendelkező halottak napját. Hasonlóan, mint mi, az elhunyt szeretteikre gondolnak ezekben a napokban, viszont teljesen ellentétes megközelítéssel. Nem a hiányukat és a fájdalmat elevenítik fel magukban, hanem odaadó szeretettel, gondoskodással, elfogadással és vidámsággal tekintenek rájuk. A halált egy mérföldkőnek, egy tapasztalatnak fogják fel, és úgy gondolják, a halál csupán az élet folytonosságát jelenti – az emberi lét körforgásának része. Úgy tartják, ezeken a napokon a holtak felkelnek és áttérnek az élők közé, hogy velük együtt ünnepeljenek.
Ahogyan a legtöbb hagyományt, az El Día de los Muertos-t is kísérik ünnepi étkek. A legjelképesebb ezek közül a halottak, kenyere, a pan de muerto. A keresztény kultúrában a kenyér Krisztus testénak szubsztanciája, így kötődik a megszentelt kenyér a mexikói halottak napjához is, amelynek elmaradhatatlan szereplője. A pan de muerto inkább kalácsféle, mai változataiban édes, gazdag tésztával készül, amelybe tej, tojás, vaj, cukor kerül, és porcukorral hintik. Ízében gazdagabb, mint egy briós vagy fonott kalács, reszelt narancshéjjal, narancslével és ánizzsal fűszerezve illeszkedik a tarka ünnephez az illatos sütemény. A halottak virága a narancssárga színű büdöske, ami az ünnep egyik fő díszítőeleme. Halottak napi felvonulás Mexikóban. A házi oltárra a kenyéren kívül víz is kerül, a halottak napján hazalátogató lelkek kiszolgálására étellel-itallal. Sőt, a tradíció része elkészíteni a halottak kedvenc ételeit is ezeken a napokon, kedvezve az elhunytak lelkének. Mindebből szépen felsejlik a mexikói lélek összetettsége. A lakosság több mint 80 százaléka vallja magát római katolikusnak, a spanyol hódítók hittérítését megelőző pogány szokások azonban a mai napig mélyen áthatják a helyiek keresztenységét.
A Día de los Muertos költséges ünnep, a családok nem sajnálják a pénzt a halott rokonok tiszteletére, mivel a hagyomány szerint az elégedett lelkek védelmet és jószerencsét, bölcsességet hoznak a családnak. Ez inkább egy kulturális, mélyen gyökerező tradíciókból eredő ünnep, mint vallásos esemény, 2003 óta az UNESCO által elismert kulturális örökség. Halottak napja mexico city. A keresztény világban és a halloween szimbolikájában a halál ijesztő, olyan dolog, amitől félni kell. A mexikóiak számára ezzel szemben a koponya pozitív szimbólum, a halál ünneplésével az elhunyt életét ünneplik. Az oltár készítésével, zenével, közös főzéssel emlékeznek azokra, akik már nem lehetnek velük. Helpitgo - Oldjuk meg együtt! Képek forrása: Freepik (borító), Unsplash (1, 2, 4), Pixabay (3, 5)
Ez a pozitív felhang a mai napig meghatározója a mexikóiak halálhoz való hozzáállásának. Olasz misszionáriusok hozták magukkal a cukorművészetet a 17. században, ekkortól kezdtek elterjedni a cukorból készült formák. A cukorkoponya az eltávozott lelket szimbolizálja, a homlokukra ráírják az elhunyt nevét. Halottak napja mexico travel. Jellemzően nádcukorból készül és gazdagon díszítik csillogó fóliával, gyöngyökkel, tollakkal, cukormázzal. Sokszor látható motívum a tarka cukorkoponyákon a virág, pókháló és a láng, mint az élet, a halál és az emlékezés szimbólumai. Manapság hónapokkal ezelőtt elkezdik készíteni őket. Piacokon, boltokban lehet számtalan variációban megvenni, hogy rákerülhessen az oltárra vagy a temetőben a sírra. November 2-án, délután a családok a temetőbe vonulnak, ahol gyertyát gyújtanak, akár kint is éjszakáznak. Itt fogyasztják el az oltárra készített ételeket, zenészeket fogadnak, hogy együtt énekeljék el a halottak kedvenc dalait, kártyáznak, beszélgetnek, így megemlékezve a hozzátartozóikról.
Ez az időszak egyébként egybe esik az ország legfontosabb élelmiszernövényének a kukoricának betakarításával is. A hozzátartozók nagy gondot fordítanak az ünnep előkészítésére, mert úgy tartják, a halottak képesek jólétet (pl. bőséges kukoricatermést) de szerencsétlenséget is (pl. betegség, baleset) hozni a családjukra annak függvényében, hogy mennyire elégedettek az áldozatokkal. Mi kerül az oltárra? A családtagok virágszirmok, gyertyák és áldozatok (pl. Mexikói halottak napja jelmez. gyermekeknek játékok, felnőtteknek alkohol: tequila, mezcal, pulque) elhelyezésével segítik a lelkek visszatérését a Földre. A halottak képét az oltárra teszik, és minden léleknek gyújtanak egy gyertyát. Ezen kívül elkészítik elhunyt szerettük kedvenc ételeit is, és ezt szintén az oltárra vagy a sírok mellé helyezik. A körömvirágszirmokat pedig szétszórják a temetőből hazáig vezető úton, mert úgy gondolják, ez majd segít abban, hogy visszataláljanak az eltávozott lelkek. Egyes családok pikniket tartanak a síroknál, és egész éjjel a szeretteikkel vannak a temetőben.