Az olvasó megismerheti a századfordulós budapesti életet, megtudhatja milyen lehetett akkor bárónak, bárónénak, polgárnak, cselédnek, bűnözőnek vagy éppen prostituáltnak lenni. Egy komplex, valós képet kap társadalomról, illemről és a mindennapi életről. A szereplőkkel együtt járhatja be a várost úgy, hogy közben lábjegyzetből megismerheti az épületek, utcák, városrészek rövid történetét, mai nevét, elhelyezkedését. A második kötet érdekessége, hogy a gyilkosságok, amelyekről a nyomozás folyik valóban létező ügyek voltak. A lábjegyzetekből kiderül, hogy a Pesti Hírlap melyik számában lehet róluk olvasni. A könyveket olvasva talán nekünk is kedvünk szottyan felkerekedni, hogy végigjárjuk azokat a ma is létező helyeket, ahol Mili és Ambrózy báró nyomozott. Ez a sorozat letehetetlen lesz az irodalom-rajongóknak, a könyvmolyoknak, a krimi-bolondoknak, sőt, még az építész-vénával megáldottaknak is, ugyanis rendkívül részletesen írja le az épülő világvárost. Böszörményi Gyula József Attila-díjas író 2002-ben a Gergő-regények című könyvsorozatával lett országosan ismert.
Ambrózy Richárd báróval egy szerencsétlen baleset során találkozik, amikor az úr konflisa véletlenül elgázolja őt. Rihárd ragaszkodik hozzá, hogy gondoskodjon a lányról, amíg felépül. Így kerül Mili az Ambrózy villába. A báró úr érdeklődését, lévén magándetektív, persze felkelti az eltűnt Hangay Emma története, ezért felajánlja a segítségét a nyomozásban. Ezzel párhuzamosan az író Emma szemszögéből bemutatja az eltűnésének, és bujdosásának részleteit. Amikor négy évvel ezelőtt a millenniumi ünnepségekre Budapestre érkezett, ismeretlen okból elrabolták őt. A lány megszökött elrablói elől, de rejtőzködni kényszerül, mivel ők továbbra is üldözik őt. A második kötet egy kicsit eltér ettől, mivel itt elsősorban nem az Emma utáni kutatás van előtérben, hanem rejtélyes gyilkosságok, amelyek felderítésében Rudnay Béla rendőrfőkapitány Ambrózy báró segítségét kéri. A párhuzamos szálon továbbra is Emma történetéről olvashatunk, ami immár egy időben játszódik Mili és Richárd nyomozásával. Látszólag nincs összefüggés a két szál között.
A kötetnek két nagy hibája van, az első, hogy a könyv végén nem derül ki, ki a gyilkos… A borító is jelzi, hogy Ambrózy báró esetei közül ez csak az első – de arról nem volt szó, hogy ez sem fejeződik be! Kiderül egy titok a lányok családjáról, ami sok mindent megmagyaráz, de hogy ki a gyilkos, arról a könyv végén fogalmunk sincs – elég kínos így lezárni egy krimit. A másik hiba, hogy a borítón a rózsaszín ruhás nő, lila háttér előtt egyértelműen romantikus regényt ígér, holott romantikáról szó sincs, ez egy századelős krimi gyilkosságokkal, merész kalandokkal és nyomozással. Azoknak ajánlom, akiknek a korábbi magyar történelmi krimik, akár a Vérgróf-sorozat első része vagy bármelyik Dávid Veron-kötet bejött, nekik ez is tetszeni fog. Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten (Ambrózy báró esetei, 1. rész) Könyvmolyképző Kiadó, 2014.