Valószínűleg ez lett volna a cél a tavalyelőtt bemutatott SX4 S-Cross-szal is, de igazán a Vitara sikerült jól. A Suzuki meg most küszködhet, hogy van két, közel ugyanarra a közönségre célzó autója. Suzuki Vitara - galéria © D. P. A Vitara legnagyobb pozitívuma egy mondatban így hangzik: úgy divatos hobbiautó, hogy még sincs kényszere az embernek állandóan vigyázni rá, és mérlegelni, le merjen-e menni vele egy Duna-parti földútra. A murvás utcák tankcsapdáit simán átlépő, hasznos autó lett ez, ami jól is néz ki. Van benne a régebbi Mitsubishi Pajerók formavilágából is valami, ami miatt ismerős a forma, ez ráadásul sokak elismerését kiváltja. A hátulja már nem ilyen erős, kicsit még dolgozhattak volna rajta, és még nyilván számtalan apróságba bele lehet kötni (elsőre például a nagy műanyag plecsni Suzuki-logóba az orrán), de összességében nagyon vállalható formájú és kidolgozású autó lett az új Vitara. A méreteit tekintve a Vitara, az S-Cross arasznyival kisebb testvére: 4, 17 méteres hossza 12, 5 centivel kisebb, mint az inkább crossover külsejű SX4 S-Crossé.
Csúszós úton, sárban és homokban is segít a Vitara A Suzuki Vitara terepjáró képességei abszolút meggyőzőek – élmény vele kirándulni Az AllGrip felirat a Suzuki összkerékhajtású rendszerét jelenti A tesztautónkban egy 1. 4-es, négyhengeres, közvetlen befecskendezéses benzinmotor dolgozott. A Suzuki Vitara szíve 130 lóerős teljesítményre és 235 Nm-es nyomaték leadására képes 2-3000 percenkénti fordulatszám mellett. Az erőforráshoz automataváltó csatlakozott, ami lehetővé tette a lendületes, sportos kigyorsításokat, például az autópályára történő felhajtásnál. Az összkerékhajtásnak köszönhetően olyan vezetési módok közül választhattunk, mint az Auto, a Sport, a Snow, és a Lock. Az Auto üzemmód az üzemanyag-hatékonyságot helyezi előtérbe és csak akkor vált összkerékhajtásra, ha a kerekek megcsúszását érzékeli. A Sport üzemmód javítja a Suzuki Vitara kanyarodási teljesítményét azáltal, hogy több nyomatékot helyez a hátsó kerekekre. A Snow, nevéből adódóan a havas és egyéb csúszós útszakaszokon tudja fokozni a kerekek tapadását.
Úgy tűnik, nem kellett sok a hazai vásárlóknak: egy jól sikerült formaterv, vállalható árak és a megfelelő pillanat. A terepjáróból terepes hobbiautóvá szelídült Suzuki Vitarára rámozdultak a vevők. Jogosan? Teszteltük az esztergomiak újdonságát. Épp a teszt írása napján jött ki az első negyedéves magyarországi forgalomba helyezési mutatókat adó statisztika a Datahouse -tól, amelyben az alig két hónapja forgalmazott új Suzuki Vitara már most 400 darab feletti eladásokkal szerepel. Egy hónap alatt több mint 200 elment belőle, és ennek java vélhetően magánszemélyeké lett, mert a flottás vásárlások még nem futhattak fel igazán. Láthatóan "beütött" a modell: míg a korábbi Vitarák esetében nem volt elég terepjárónak látszani, annak is kellett lenni, mára ez nem feltétel, ráadásul megnyílt vele az út a tömegek felé. Esztergom újdonságát közel 100 országba exportáljuk. Világmodellt gyártunk, és úgy tűnik, ez a tény a tervezésére is jó hatással volt. Egy olyan piacon, mint a miénk, ahol a Suzuki heves hitviták főszereplője – és leginkább áldozata –, sikerült a japánoknak egy olyan modellt bemutatni, amelyet nem lehet zsigerből cikizni.
Ebben partner a futómű is, amelynek hangolása az arany középutat járja. Előzésekhez is van elegendő tartalék, különösen, ha nem tekint éppen prédának egy belső sávban bárkit ledarálni képes, villogva vadászó cápa, aki "az összes" lóerővel küzd az előrejutásért. Ahogy megtudhattuk, a Suzuki vásárló viszont nem ilyen ember, ezért nem költi el a fizetése javát szervizelésre és boldogan leindexel "minden lóerők ura elől", hogy végül türelmével kiérdemelje a fele királyságot: friss vonalakkal, de még a klasszikus japán autós stílussal rendelkező autó boldog tulajdonosa legyen, amelyről még azt is büszkén elmondhatja, hogy magyar gyártású termék.