Miután az első világháború után az ország politikai helyzete stabilizálódott, és Horthy Miklóst választotta meg a Parlament kormányzónak, kinevezi miniszterelnöknek Simonyi-Semadam Sándort. Horthy szándékosan egy jelentéktelen politikust nevezett ki, hogy ne egy ismert politikus nevéhez kötődjön. 1920. június 4-én Trianonban Magyarország aláírja a békeszerződést. Magyarország az első világháborúban tétel. Aláírói: Benárd Ágoston, Drasche Lázár Alfréd. A békeszerződés 14 pontból állt: Népszövetség alapokmánya Területi változtatások: Magyarország területe 282 ezer km2-ről 93 ezer km2-re csökken. Elcsatolt területek: Csehszlovákiához –Felvidék, Kárpátalja Romániához –Erdély, Partium, Bánát Keleti része Jugoszláviához –Horvátország, Bácska, Bánát Nyugati része, Baranyai háromszög, Muraköz Ausztriához –Burgenland (Őrvidék) Magyarország népessége 18, 5 millióról 7, 6 millióra csökken, 3, 3 millió magyar kerül határon túlra. Magyarország elismerte az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását, jóvátétel fizetésére kötelezték Az első világháború következményei Gazdasági: A békével elvették Magyarország ásványkincseinek, nyersanyagának egy részét, de a feldolgozó központok maradtak.
A nagyméretű kötet keménytáblás, cérnafűzött kivitelben jelenik meg, terjedelme 136 oldal. A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
Jelenleg az egri Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézetének főállású oktatója. 2010-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjban részesült. 1985-ben védte meg a történelemtudományok kandidátusi, 1994-ben pedig akadémiai doktori értekezését. A Történettudományi Bizottságnak lett tagja. 1996-ban habilitált. 1997 és 2000 között az MTA Közgyűlés képviselője volt, 2001-ben pedig az akadémia levelező tagjává választották. 2010-ben az MTA rendes tagja lett. 1999 és 2007 között a Magyar Történelmi Társulat főtitkára volt. Dolgozott a Rubicon, a Századok és a The Hungarian Quarterly című szakfolyóiratok szerkesztőbizottságában is. Fő kutatási területe a 20. század magyar politikatörténete, különös tekintettel a két világháború közötti időszakra. Külön foglalkozott Bethlen István életével és politikájával. Kutatásai a nagyhatalmak Magyarországgal kapcsolatos politikájának kérdéseire is kiterjednek. Magyarország az első világháborúban. Nagy jelentőségű munkája a 20. századi magyar történelmet taglaló monográfiája, amely több kiadást is megélt.
A háború utáni időszak A háborút követően egyre erősödtek a nemzetiségek magyarság ellenes, elszakadási törekvései. Nemzeti Tanácsok alakultak, október 1-jén Gyulafehérváron (román), október 24-én pedig Budapesten (magyar). Utóbbit Károlyi Mihály vezette. Programjukban az általános választójog, a földkérdés megoldása és a nemzetiségek jogainak bővítése szerepelt. A pesti tömeg Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezését követelte, majd 1918. Történelmi lecke: Magyarország az első világháborúban – Infovilág. október 31-én az őszirózsás forradalmat követően ez meg is történt. Még 666 szó van a tételből! A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum párhuzamosan végzett veszteséglista-feldolgozása azonban kiválóan egészíti ki az anyakönyvi eredményeket, a tényleges áldozatok döntő többsége valamelyik adatbázisban mindenképpen megtalálható. Magát az adatgyűjtést hosszú hónapokig tartó adattisztítás követte, melynek során javítottuk a leggyakoribb típushibákat, elírásokat. E munka során külön figyelmet szenteltünk annak, hogy az elhalálozás helyét a lehető legpontosabban beazonosítsuk. Magyar volt az 1. világháború első áldozata » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az elkészült adatbázis a halotti anyakönyvi másodpéldányok struktúráját követi, átvéve azok minden lényegi elemét és információját. Az eredeti anyakönyvet őrző levéltár azonosító adatai után feltüntetésre kerültek az egyes áldozatok konkrét anyakönyvi beazonosíthatóságát jelentő adatok (település neve, az anyakönyvi bejegyzés éve és folyószáma, valamint dátuma). Az anyakönyvi bejegyzés időpontja mellett megtalálható a vélt vagy valós halálozás dátuma is, az első időszakban még viszonylag pontosan, a valós dátumhoz közelebb állva, az 1920-as évektől egyre inkább a holttá nyilvánítás szabályai alapján (valamely év december 31-ike, vagy pedig az utolsó életjelt követő hónap 15-ike) feltüntetve.
Sőt az osztrák–magyar csapatok létszáma két fronton egyidejűleg végrehajtott eredményes fellépéshez sem volt elegendő. " (43. ) Ehhez képest: az első világháború csatamezői a Piavetől és az Isonzótól, a Balkánon át Galíciáig terjedtek. 5. Haditerv hiánya. "Bármennyire is hihetetlennek hangzik, a központi hatalmak egy majdani kontinentális háborúra vonatkozólag nem rendelkeztek precízen egyeztetett haditervekkel". (58. Magyarország az első világháborúban feladatok. ) 6. 50 kilós katona. "Az antant csapatok már kezdetben is létszám-, valamint a nehéztüzérségi lövegek és a repülőgépek számát tekintve is nyomasztó főlényben voltak. A támadó osztrák–magyar katonák a rossz és rendszertelen táplálkozás következtében fizikailag és szellemileg kimerültek (átlagos súlyuk 50 kg volt), a csapatok harcértéke csekély volt. Ilyen körülmények között a siker eleve reménytelennek tűnhetett. " (88. ) 7. Szövetségesekből ellenség. "1916 nyarán az Osztrák–Magyar Monarchia ellenségeinek tábora újabb taggal gyarapodott. Románia augusztus 27-én nyilvánosságra hozott hadüzenetével egyidejűleg megindította a hadműveleteket nyugati szomszédja ellen.
(179–180. ) Mindezek nyomán végzetszerűen és elkerülhetetlenül került sor 1918–19 drámai eseményeire, 1920. Magyarország az első világháborúban vázlat. június 4-én pedig a történeti Magyarország területének kétharmadát és vele több mint 3 millió magyart is elszakító okmány aláírására a versailles-i kastélykert Nagy Trianon palotájában. Majd mindarra, ami a legújabb kor magyar történelmében ez után következett – a mai napig… …Már a nyomdában járt ez a kötet, amikor Romsics Igná c professzor, 2010 nyarán a jövőről nyilatkozott, éppen Erdélyben, a kolozsvári Krónika című lapnak. S tette ezt tudósként, vérbeli történész módján: – Azt mondanám, hogy a történelem malmai néha lassan, néha gyorsan, de folyamatosan őrölnek, viszont a végeredmény biztosan sohasem prognosztizálható. Én úgy látom, hogy a demokratikus viszonyok és az Európai Unión belüli közös lét –, perspektivikusan akár a közös európai állampolgárság – minden korábbinál jobb feltételeket biztosítanak a kárpát-medencei magyarság összetartozásának különböző szintű intézményesüléséhez, természetessé válásához és napi szintű megéléséhez.