A szülőnek, amikor kiderül, hogy a gyermeke hallássérült, egy csomó új információ hull a nyakába, amivel megterhelő lehet megbirkózni. Egy újdonsült anyukának új az is, hogy rendszeresen védőnőhöz jár. Hát még mennyire új az, ha a korai fejlesztéssel szembesül! Sokan ijesztőnek érzik ezt a szókapcsolatot, pedig a korai fejlesztés megközelíthető úgy is, hogy jó dolog. Ahogyan a nevében is benne van, a gyermek korán kap segítséget, ami azért jó, mert idejében kap segítséget ahhoz, hogy ne maradjon le nagyon, vagy egyáltalán kortársaitól semmiben sem. Forrás: Pexels Mikor beszélünk korai fejlesztésről? Szigorú értelemben véve akkor beszélünk korai fejlesztésről, ha még az első életév betöltése előtt kezdetét veszi, de kevésbé szigorú értelemben véve ide tartoznak a 0-5 éves korban gyógypedagógiai fejlesztést kapó gyerekek is. Célja, hogy a hallássérült gyermek fel tudjon készülni az óvodai nevelésre, majd ezt követően az iskolai nevelésre, oktatásra. Ki jogosult korai fejlesztésre? Korai fejlesztéshez minden gyermeknek és szülőnek van joga, amennyiben szüksége van rá a gyermeknek.
Milyen terápiás módszerek közül választhatunk? A következőkben leírt terápiás módszerek nem minden pedagógiai szakszolgálatnál elérhetőek, de fontosnak tartjuk az Önök tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy milyen terápiás eljárások lehetnek hasznosak gyermekük fejlődése szempontjából. Látássérült gyermekek terápiája A látássérült gyermekek fejlesztését erre a területre szakosodott gyógypedagógus, tiflopedagógus végzi. A korai fejlesztés komplex gyógypedagógiai módszerekkel zajlik, a szülő jelenlétében és annak bevonásával, aki egyúttal tanácsot kap, hogy a mindennapokban hogyan folytassa gyermeke gondozását, nevelését. A foglalkozásokon fejlesztik a gyermek látását, mozgását és a tájékozódási képességeit, valamint értelmi, kommunikációs és önkiszolgálási tevékenységeit is. Hallássérült gyermekek terápiája A szurdopedagógiai fejlesztés célja a sérült vagy hiányzó nyelvi kommunikáció indítása, a nyelvi kifejezőképesség fejlesztése, javítása. A hallássérült gyermek hallásnevelése, beszédfejlesztése (naturális)-auditív-orális módszerrel történik.
A hallássérült gyermekeken kívül, a nyelv- és beszédfejlődés zavarával küzdő (beszédfogyatékos), illetve az autista gyermekek terápiájában is eredményesen alkalmazható. Az augmentatív és alternatív kommunikációs technikák a gyermek születésétől a korai fejlesztés során mindvégig alkalmazhatóak. (Szabóné Harangozó Andrea) Weboldalunkon sütiket használunk. Az oldalon az oldal működéséhez feltétlenül szükséges és munkamenet támogató, az egyes felhasználói munkamenetek azonosítására szolgáló sütiket (cookies) használunk. Az oldalon alkalmazott funkcionális sütikről bővebb tájékoztatást ide kattintva olvashat.
A korai életkorban megkezdett fejlesztés, a megfelelő hallókészülékes ellátás és a személyi adottságok (értelem, beszédtanulékonyság stb. ) alapvetően meghatározzák, hogy a gyermekre a nagyothalló vagy a siket típusú fejlődésmenet lesz jellemző. Az egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét során helyreállított hallássérült gyermekeknél fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejleszthetőségüket, fejlődési ütemüket alapvetően meghatározza, hogy milyen életkorban került sor a műtéti beavatkozásra. Beszédértésük, beszédprodukciójuk fejlődése hasonlóságot mutat a hallók beszédfejlődésével. A hallássérülés típusai Vezetéses jellegű: a hangfelfogó rendszer (a külső és középfül) megbetegedése, ez enyhe vagy közepes fokú nagyothallással jár. Többnyire sikeresen műthető. Idegi eredetű: a hallóideg, a hallópályák vagy a hallókéreg károsodása súlyos halláskárosodást okoz. A cochleáris implantáció [3] és a hallókészülék viselése segíthet. Vegyes típusú: az előző kettő együttes fellépése esetén vegyes típusú hallássérülésről beszélünk.
Adatok Kiadó ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Legyen Ön az első, aki véleményt ír!