Elhunyt egyéni vállalkozó adózása A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként! Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet. Összesen: 2 db hozzászólás Vissza az előző oldalra Szabályzatok Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése E-Könyvek E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése Szakkönyvek Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.
Nem fordult még elő ilyen a gyakorlatunkban, ezért nem szeretnék meggondolatlan tanácsot adni. 05. Cég öröklése Tisztelt Szakértő! Fuvarozó egyéni vállalkozást mindenképp egyéni cégként vagy egyszemélyes kft. -ként szeretné folytatni a vállalkozó. Szeretné azt is figyelembe venni, hogy ha vele történik valami (például haláleset). Ez esetben az egyéni cég vagy az egyéni kft. öröklése egyszerűbb? Ebből a szempontból melyik cégforma a kedvezőbb? Tanácsát, szempontjait előre is köszönöm! 2019. 10. Adófizetés Adott egy egyéni cég, amely egyéni vállalkozásból alakult. A mezőgazdasági őstermelő csak akkor esik biztosítási kötelezettség alá, ha a nyugdíjkorhatárig hátralévő ideje és a már eddig megszerzett nyugdíjra jogosító szolgálati ideje együttesen eléri legalább a 20 évet. Amennyiben az őstermelő e feltétel alapján biztosítottnak minősül, de más jogviszonyban (ide nem értve a megbízási jogviszonyt) biztosított – mint jelen esetben, egyéni vállalkozóként biztosított – úgy őstermelőként nem vonatkozik rá a járulékfizetés kötelező minimuma.
Ez utóbbi nem azonos az egyéni vállalkozók tételes költségelszámolásával, bár arra nagyon hasonlít. Az egyéni vállalkozók által elszámolható költségek köréről, mértékéről és az elszámolás szabályairól az szja-törvény 11. számú melléklete, míg az őstermelők esetében a 3. számú melléklet rendelkezik arról, hogy az értékcsökkenési leírás elszámolása az szja-törvény 11. számú melléklete alapján is történhet. A választható adózási mód kapcsán vissza kell utalni a könyvelési nyilvántartásra (alapnyilvántartás) is, mivel a választott módszer arra is hatással bír. Például a 10 százalékos költségátalány választása esetében a bevételi nyilvántartás is elég lehet, feltéve, hogy az 5. számú mellékletben részletezett további feltételeknek is megfelel az őstermelő. Igaz, hogy a két tevékenység költségelszámolása sok hasonlóságot mutat, de ennek ellenére eltérő tevékenységekről és jogviszonyokról van szó. Ezért indokolt ezeket a könyvelésben is elkülöníteni, külön nyilvántartások vezetésével. Amennyiben a vállalkozónak, az őstermelőnek van bankszámlája (ha áfa fizetésére kötelezett, akkor bankszámlát nyitnia kötelező), akkor a naplófőkönyv vezetését javasolnám.
A Magyar Közlöny 2021/106. számában kihirdetett 2021. évi LXIX. törvény módosítja, és egyben egyszerűsíti a személyi jövedelemadó törvényegyéni vállalkozók átalányadózásra vonatkozó szabályait. A módosítások 2022. január 1-jétől lépnek hatályba. A változásokat különösen érdemes összevetni a több cikkünkben is részletesen elemzett kata szabályok szigorodásával. A bevételi korlát Az adózási mód választására jogosító bevételi határ meghatározásához az éves minimálbér változását követő szabály kerül bevezetésre, azonban továbbra is megkülönböztetésre kerül a kiskereskedelmi tevékenység és a nem kiskereskedelmi tevékenység. Az egyéni vállaklozók átalányadózásra jogosító értékhatára az éves minimálbér 10szeresére módosul. Jelenleg ez az összeg 15 millió forint. Az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló, 210/2009. (IX. 29. ) Korm. rendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetében a bevételi korlát t az éves minimálbér ötvenszeresére emelkedik.
2018. 09. 27. Egyéni cég – bérelt ingatlanon végzett felújítás Az egyéni vállalkozó egy bérelt ingatlanon végzett felújítást nyilvántart a könyveiben. Az ingatlant jelenleg is bérli, és az egyéni cég is tovább fogja bérelni, megszakítás nélkül. A felújításhoz támogatást is igénybe vett, ezért a támogató szervezet hozzájárult az egyéni cég alapításához. Viszont a felújítást apportként nem lehet bevinni az egyéni cégbe, mivel az önállóan nem forgalomképes. Kérdésem: a felújítás nettó értéke hogyan érinti az egyéni vállalkozó szja-törvény 49/A paragrafus szerinti adókötelezettségének számítását? Köszönettel: Krisztiánné 2018. 20. Egyéni cég alapítása Az egyéni vállalkozó egyéni cég alapításakor felvett leltárában a következő tételek vannak: Tárgyi eszközök nettó értéke: 10 millió forint, ez lesz az apportérték is. A vevők (3 millió forint értékben) az egyéni céghez folytak be, bevételként az egyéni vállalkozás bevételeként vettük figyelembe. A követelések között van biztosítás 1 millió forint, óvadék 50 ezer forint, pénzkészlet, pénztár 1 millió forint, bankszámla 20 millió forint.
Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. Ha például a csecsemőgondozási díjra jogosultság 2018. december 7-étől áll fenn, akkor folyamatos biztosítás esetén az irányadó időszak 2017. január 1. – 2018. szeptember 30. közötti idő, azzal, hogy a 180 naptári napra jutó keresetet 2018. szeptember 30-ától kell visszamenőleg keresni. Ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban a fenti bekezdésben leírt időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napjától 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani. Ha azonban a naptári napi alap nem állapítható meg a fentiek alapján, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (azaz 276 000 forintnak) a harmincad része.