Első Világháború Térkép

Duna Folyo Utvonala

Melyek voltak a fő problémák Olaszországban az első világháború után? Olaszország rossz és legyengült állapotban került ki az első világháborúból, és a háború után inflációt, hatalmas adósságokat és elhúzódó depressziót szenvedett el. 1920-ra a gazdaság hatalmas válságba került, tömeges munkanélküliséggel, élelmiszerhiánnyal, sztrájkkal stb. Németország megtámadta Olaszországot az első világháborúban? Bár Olaszország tagja volt a Hármas Szövetségnek, a háború kezdetekor, 1914. július 28-án nem csatlakozott a központi hatalmakhoz – Németországhoz és Ausztria-Magyarországhoz. 81/e. Új felmérés alapján kiadott 1:75 000 méretarányú térképek Albánia területére az első világháború alatt (7763 Fjeri, 1916–19… | Jankó Annamária: Magyarország katonai felmérései | Kézikönyvtár. 1917 novemberében és a Piave folyó csata 1918 májusában. Hogyan befolyásolta Olaszországot az első világháború? A háború végére, 1918-ban 600 000 olasz halt meg, 950 000 megsebesült és 250 000 rokkant életre. A háború többe került, mint amennyit a kormány az elmúlt 50 évben költött – Olaszország pedig csak három éve volt háborúban. 1918-ra az országot nagyon magas infláció sújtotta, és magas volt a munkanélküliség. Ki nyerte az első világháborút?

  1. 81/e. Új felmérés alapján kiadott 1:75 000 méretarányú térképek Albánia területére az első világháború alatt (7763 Fjeri, 1916–19… | Jankó Annamária: Magyarország katonai felmérései | Kézikönyvtár

81/E. Új Felmérés Alapján Kiadott 1:75 000 Méretarányú Térképek Albánia Területére Az Első Világháború Alatt (7763 Fjeri, 1916–19… | Jankó Annamária: Magyarország Katonai Felmérései | Kézikönyvtár

2020. február 21. 101 évvel ezelőtt, 1919. február 21-én jelent meg először nyomtatásban Teleki Pál Vörös térképe, amihez nagy reményeket fűztek a béketárgyaláson hazánkat képviselő politikusaink. 1920. január 16-án Apponyi Albert híres védőbeszédét követően, a Teleki Pál vezette szakértői csapat által megalkotott térképet mutatta be a békekonferencián. Ez volt az első olyan dokumentum volt, amelyet az antant képviselői, a trianoni béke előkészítő bizottsága is megszemlélt. A francia Carte rouge néven híressé vált térkép az 1910-es népszámlálás adatai alapján készült. Teleki a magyar népességet vörös színnel jelölte, amit a figyelemfelkeltés legfőbb eszközének szánt. A vesztes első világháború után nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország területeket fog veszíteni, ennek kivédésére Teleki Pál a Magyar Földrajzi Társaság egyik meghatározó alakjaként egy olyan térképet álmodott meg, amit döntő bizonyítékként lehet majd bemutatni a béketárgyaláson. Fontos szempontnak számított, hogy ne csak a politika, hanem a tudomány eszközét is latba vetve érvényesülhessenek a magyar érdekek a győztes nagyhatalmak képviselői előtt.

Eltérve ezzel a megszokottól, hiszen általában más kiadványok első sorai kevésbé informatívak, mint a jelen publikációé. A bevezető sorokat követő fejezet Az Osztrák–Magyar Monarchia és Magyarország címet viseli. Ebben a szerző, egyebek mellett, részletesen ismerteti az 1867-ben létrejött birodalom földrajzi és gazdasági viszonyait. Számos statisztikai adattal alátámasztva, illetve térképekkel és grafikonokkal szemléltetve ismerteti az ország demográfiai viszonyait, a lakosság kor-, vallási- és nemzetiségi megoszlását. Az itt megjelent információk az olvasók számára érdekesek lehetnek, a kutatók számára pedig hasznosak, mivel nagy részük a korban, illetve a két világháború között megjelent kiadványokból származik és így a közlésük könnyen hozzáférhetővé teszi őket. A fejezetben találkozhatunk olyan elemzési szemponttal – kivándorlás –, amely a korszak egyik meghatározó eseménye volt. Az erről leírt gondolatok mindenképpen hasznos tájékoztatót adnak az érdeklődőknek. Emellett a kiadvány ezen részében Nagy Miklós Mihály a korabeli Magyarország gazdasági állapotáról fontos megállapítást tesz, amikor hangsúlyozza, "hogy a mezőgazdasági termelés túlsúlya nem azonos a gazdasági elmaradottsággal. "