Mivel pedig a perbeli versenytilalmi megállapodás ellenértéket nem tartalmazott, az jogszabályba ütköző, és így semmis [Munka Törvénykönyve 27. § (1) bek. ]. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az ügyben eljárt elsőfokú bíróság a Munka Törvénykönyvétől való eltérés megítélésében alapjaiban eltérő álláspontot képviselt a másodfokú bírósággal és a Kúriával szemben, így teljesen egységes bírói gyakorlatról még nem beszélhetünk abban a kérdésben, hogy a vezető állású munkavállalók munkaszerződése milyen körben térhet el a versenytilalom ellenértékére vonatkozó törvényi szabályoktól. Dr. Lőrincz György ügyvéd a versenytilalmi megállapodás érvénytelenségének jogkövetkezményeiről írt tanulmányában kifejtette, hogy "a versenytilalmi megállapodásból eredő, a nem megfelelő ellenérték kikötésére alapított munkavállalói igényeket a semmisség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. " Lőrincz szerint amennyiben a versenytilalmi megállapodás ellenértéket egyáltalán nem határoz meg, a szerződés egészében érvénytelen, semmis.
Azaz a munkáltató meghatározhatja a személyi alapbér viszonyában a versenytilalmi megállapodás ellenértékeként fizetett összeg nagyságát. A perbeli esetben a munkáltató azt a klasszikusnak tekinthető hibát is elkövette, hogy "versenytilalmi megállapodás ellenértékét" figyelembe vette a távolléti díj megállapítása során is, tehát semmilyen módon nem különítette el azt az alapbértől. Vezető állásúakra vonatkozó eltérő szabályok A versenytilalmi vállalás ellentételezése kapcsán különösen érdekes kérdés a vezető állású munkavállalók tevékenységének korlátozása a munkaviszony megszűnését követő időszakra vonatkozóan. A Munka Törvénykönyve szerint ugyanis a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok jelentős részétől el lehet térni akár a munkavállaló hátrányára is. Ez vezethetett ahhoz a munkáltatói értelmezéshez, amely szerint a vezető állású munkavállaló nem jogosult díjazásra a korlátozás ideje alatt. Ezt az értelmezést azonban a Kúria nem fogadta el! A legmagasabb bírói testület álláspontja szerint a Munka Törvénykönyve kifejezetten előírja a versenytilalmi megállapodás esetén az ellenértéket, így a felek attól nem térhetnek el olyan mértékben, ami a jogintézményt ingyenessé tenné.
A tanulmányi szerződés és versenytilalom a bírói gyakorlatban - 2. rész - Adó Online A versenytilalmi megállapodások gyakorlatáról - Hírek Az ellenérték mértékével kapcsolatban két követelményt támaszt a Munka Törvénykönyve: 1) Az ellenérték összegének megfelelőnek kell lennie. Ennek meghatározásánál a törvény szerint "különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót - elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel - újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében". 2) "Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada. " [Munka Törvénykönyve 228. § (2) bek. ] Lehet ingyenes a vezető állású munkavállalóval kötött versenytilalmi megállapodás? A kérdés azért merülhet fel, mert az általános szabálytól eltérően vezető állású munkavállalók munkaszerződésében a felek a Munka Törvénykönyvének Második részétől - néhány kivétellel - a munkavállaló hátrányára is eltérhetnek.
Abban az esetben, ha "a felek kikötnek ellenértéket a versenytilalmi megállapodásban, de az nem tekinthető megfelelőnek", a megállapodás részleges érvénytelenségben szenved és főszabály szerint az ellenértéket a bíróságnak kell módosítani. Lőrincz a versenytilalmi megállapodás egészében való érvénytelenségére is kitért, ekkor "a munkavállaló az Mt. 30. §-a alapján kártérítést igényelhet, ha bizonyítja, hogy a megállapodás érvényességében bízva nem helyezkedett el a konkurenciánál, noha erre módja lett volna, és emiatt kár érte. " Hogyan kell értékelni, ha a felek a szerződéssel kapcsolatos valamely lényeges kérdésben nem állapodnak meg? 2019 legbiztonságosabb autói az Euro NCAP törésteszt alapján | Alapjárat Doorables közepes játékszett - Játé (1/2019. (V. 20. ) KMK vélemény) (Következő posztunkban a tanulmányi szerződésre vonatkozó munkajogi szabályok Kúria általi értelmezését ismertetjük. ) Vissza a hírekhez szabályai szerint a bíróságoknak csak azt kell vizsgálniuk, hogy a félnél bekövetkezett lényeges változás megfelelő alappal szolgált-e a tanulmányi szerződés részéről történő megszüntetésének.
Természetesen lehet rövidebb időszakra is kikötni, például 6 hónapra, egy évre. A versenytilalmi korlátozásért munkáltató "megfelelő" ellenértéket köteles fizetni. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel – újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Ugyanakkor az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada. Tehát, ha az alapbér a munkaviszony megszűnésekor 300. 000, - Ft volt és a felek 1 évnyi versenytilalomban állapodnak meg, az ellenérték minimum összege 1. 200. 000, - Ft. A versenytilalmi megállapodásban kötbér is kiköthető, a Polgári Törvénykönyv szabályaival összhangban. Például, ha a munkavállaló versenytársnál helyezkedik el, kötbért kell fizetnie a munkáltatónak. Ha a munkáltató személye megváltozik (jogutódlás történik), a versenytilalmi megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvevő – vagyis az új – munkáltatóra szállnak át, tehát a versenykorlátozás nem szűnik meg automatikusan.
_Wasp_ # 2009. 08. 27. 10:15 " A bírói gyakorlat általában nem fogadja el, ha a munkáltató a munkabér egy meghatározott részére hivatkozik a korlátozás kompenzálásaként. " ez igaz, csakhogy itt a látszat ellenére nem munkáltató alkalmazott viszonyról van szó, hanem megbízó és vállalkozó viszonyáról, ezért nem is a munkaügyi bíróság lesz illetékes, és emiatt korántsem lesz az ítélkezési gyakorlat ennyire egységes. _Wasp_ póker és jogi problémák ingyenes és felesleges megoldása