"Sem mint író, sem mint ember, még az árnyéka sem lettem" – vonja meg egy mondatban eddig eltelt 90 évének mérlegét ifj. Fekete István, aki bár tényleg nem ért, nem is érhetett zseniális apja nyomdokaiba, de apja emlékének ápolásával, s nem utolsósorban elég terjedelmes saját életművével mégis beírta magát a magyar irodalomtörténetbe. Forrás: Tovább a cikkre »
2022. február 28., 20:24 Egész élete édesapja emléke és életműve az ápolásával telt el. 1956-ban, huszonévesen ott volt a Széna téren, így a forradalom leverése után menekülnie kellett. Ifj. Fekete István művei Meg sem állt Kanadáig, majd onnan Chicagóba költözött. 1979-ben jelenik meg az első regénye, az Ítéletidő, amely apja híres regényének, A koppányi aga testamentumának a folytatása. Azóta már 25 könyve jelent meg, s további regényei várnak kiadásra. De tisztában van a saját képességeivel: "Sem mint író, sem mint ember, még az árnyéka sem lettem" – nyilatkozza a minap megjelent vele készült interjúkötetben ifj. Fekete István, aki ma ünnepli a 90. születésnapját. Fekete István-kilátó, ahonnan majdnem az egész Bakony belátható - Hírnavigátor. "Kisgyermek korom óta bálvány volt az Édesapám" – mondja ifj. Fekete István az M. Mester Katalin által készített interjúkötetben, amely a minap jelent meg a Fekete István Társaság gondozásában. Édesapja váratlanul robbant be a magyar irodalomba. A Göllén született, ajkai uradalmi intéző előbb Ajkáról küldözgette írásait budapesti lapoknak, főleg a Nimród című vadászlap jelentette meg szívesen az írásait, majd 1936-ban a Gárdonyi Géza ifjúsági pályázatra beküldött A koppányi aga testamentuma című regényével robbantotta a bombát.
Sem mint író, sem mint ember, még az árnyéka sem lettem" – vonja meg egy mondatban eddig eltelt 90 évének mérlegét ifj. Fekete István, aki bár tényleg nem ért, nem is érhetett zseniális apja nyomdokaiba, de apja emlékének ápolásával, s nem utolsósorban elég terjedelmes saját életművével mégis beírta magát a magyar irodalomtörténetbe. Megosztás Címkék
Január végén, a magyar kultúra napjához kapcsolódva avatták fel az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárat a Magyarországi Evangélikus Egyház országos központjában. A könyvtár átadójáról é s Kemény István megnyitóbeszédéről mi is írtunk. Most Esterházy Péter egyik fia, Marcell adott interjút az -nak arról, milyen számára a köteteket az új helyükön látni. Olasz kéményseprő mester alapította a badacsonyi szőlőbirtokot | LikeBalaton. Esterházy Marcell az interjúban arról beszélt, hogy az egész család boldog, hogy ilyen szép lett az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár, és hogy ilyen profi, lelkes stáb veszi körül a könyveket. Mint mondta, a legtöbbet ő a gerincéről ismeri, egyszerre furcsa és otthonos számára az intézményben viszontlátni őket. "Esterházy Péter túl fogja élni a könyveket" – Megnyílt az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár "Nem találunk szavakat" – többek közt ez az idézet is olvasható az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárban, amelyet tegnap délután, a magyar kultúra napja alkalmából avattak fel. A megnyitón Esterházy könyvei, szövegei és a neki szóló dedikációk voltak a fókuszban.
1994-1998 2002-2007 A Református Egyházzenészek Munkaközössége (ReZeM) folyóirata az első öt évben negyedévenként, 2002-2007 között évenként jelent meg. Itt összegyűjtve megtalálható minden szám. 1994/1 1994/2 1994/3 1994/4 1995/1 1995/2 1995/3 1995/4 1996/1 1996/2-3 1996/4 1997/1 1997/2 1997/3 1997/4 1998/1-4 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Tematikus tartalomjegyzék Újraközlések: Árokháty Béla: Psaltérium (bevezetés) (1940) - II/3. Bárdos Kornél Dr. : Harcok a passió éneklése körül Magyarországon (1971) - III/2-3. Doumerque Emil: A zene Kálvinnál és a kálvinizmusban (1922) - I/2. Geleji Katona István: Ajánló szózata (az Öreg Graduálhoz) (első rész) (1636) - III/2-3. Geleji Katona István: Ajánló szózata (az Öreg Graduálhoz) (második rész) (1636) - IV/1. Hrabovszky György: Orgonaszentelő prédikáció (1796) - II/3. Huszár Gál: Előszó (1574) - IV/2. Kálvin János: Elöljáró beszéd a zsoltárokhoz (1543 ford. Révész Imre) - I/4. Fekete István az édesapám volt – 90. születésnapját ünnepli ifj. Fekete István - Nemzeti.net. Karácsony Sándor: Mostani és leendő énekeskönyvünk (1941) - II/2. Luther Márton: A muzsika dicsérete (1538) - I/3.
Megnyerte a pályázatot, s a regény annyira sikeres lett, hogy az első kiadása két nap alatt elfogyott (1969-ben ebből készül az első színes tévéfilm Zsurzs Éva rendezésében). Két évvel később a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda pályázatára küldte be Zsellérek című regényét, amellyel 193 pályatársa előtt diadalmaskodott, s ő vitte el a háromezer pengős fődíjat. Ez akkoriban óriási összegnek számított, hisz akkoriban dúdolták úton-útfélen a népszerű slágert, hogy havi 200 fixszel az ember könnyen viccel. A regény öt év alatt hét kiadást él meg. Felesége, Edith könyörgésére feladja ajkai intézői állását, s családjával együtt Budapestre költözik. Itt mutatja be a Magyar Színház Páger Antal főszereplésével a Hajnalodik című drámáját, s 1942-ben a Kisfaludy Társaság is a tagjává választja. Több mezőgazdasági oktató filmet készít, de három forgatókönyvét (Dr. Kovács István, Aranypáva, Féltékenység) megfilmesítik. A háború után a hatalom új urai nem bocsátják meg, hogy úgymond kiszolgálta a Horthy-rendszert, s a Zsellérek című díjnyertes regényében keményen kritizálja a Tanácsköztársaságot.