Nyúgodj csendességgel Ládd, mely büszkeséggel Vágyva árnyékozza Mely duplán boltozza Két szemed héjjában Csendes árnyékában Mindkettő szemedre Nyugodj csak kedvedre. Szép virágszálocska Híves árnyékocska, Édesítsd nyugalmát, Jőjjetek: jutalmát Kis Zefir mellyére Félfedett csecsére Sőt ha tudsz, lelkébe S tudd meg, hogy fektébe Nem! - Magam vizsgálom, Vonj szemére, álom! Játszodtasd altába Vidd Idáliába, Hogy ne keljen fel. - Mennyi ösvényemben Majd ropog mentemben: Ah, mely édes ízzel Pinty, pacsirta, csízzel... Majd felserken... Csokonai vitéz mihály lille 3. Csitt!
Olyannyira, hogy verseiben megjelenik a halálvágy gondolata is; és az élet elvesztése alig két évmúltán be is következik. A Reményhez Ebben a versben fellelhető az ifjúság minden gyönyöre, amint az istenek alkonyának sápadt légkörében a tündérvilág egyszerre változik öreg ember világává, árnyékok és emlékek komor ravatalává. Szomorú sorsa felett panaszkodik Csokonai. Csupa érzelem. A gondolat mindössze annyi, hogy Lilláért minden dicsőséget odaadott volna. "Nyelve is zenei, akár egy kis Mozart-zenedarabé. "- vélekedik róla Kiss Tamás. Gazdagon felhasználja a hangok kifejező szerepét. Nagy hangsúlyt kapnak a cselekvést kifejező igék. Majdnem minden mondatra esik egy; például: ültetéd, éltetéd, fűszerezted, ; elhervadtanak, kiszáradtanak. Lilla · Csokonai Vitéz Mihály · Könyv · Moly. A jelzőkkel sem fukarkodik: csalfa, vak Remény, csörgő patakok, fürge méh, friss meleg; gyászos ének, fáradt lelkem, zengő liget. Egytől-egyig kiválóan megválasztott színeket, képeket, hanghatásokat kiváltó szókapcsolatok. A szavak legkisebb egységeit, a hangokat is tudatosan alkalmazta.
S nem is viszonzatlanul... A Juliskához írt versek sorsa azonban hasonló lett a Róza-versekéhez: a Lilla-dalok darabjai közé kerültek. Talán erre utal a Reményhez híres sora is: "Kedv! Remények! Lillák! / Isten véletek! " Verseiben Lilla valóban nem egyetlen asszony. Vajda Julianna Csokonai 1797-ben Komáromban ismerkedett meg Vajda Júliával. Viszonzott és beteljesült szerelem volt az övék. A gazdag kereskedő apa azonban nem jó szemmel nézte, hogy lánya egy nincstelen, éhenkórász poétához kívánja kötni életét. Az elvárás tehát nem lehetett más, mint hogy munkát találjon a fiatalember. Csokonai munkát keres, és rögvest el is vállal egy helyettes tanári állást Somogycsurgón. Csokonai vitéz mihály lille.com. Távollétében azonban Júliát Lévai Istvánhoz, egy jómódú dunaalmási kereskedőhöz adja apja. Csokonai életének utolsó pillanata ez, mikor még kilátása nyílhatott egy nyugodt, kiegensúlyozott családi életre. Az események innentől kezdve tragikus gyorsasággal követik egymást (kiújuló betegsége, Darabos utcai házuk pusztulása a tűzvészben stb.
megváltani? M'ért állsz őrt, mint ama' Sárkán A' szép arany almák' árkán? Nem ízled te azokat; M'ért marsz el hát másokat? Vagy m'ért nem ölsz meg méreggel; Hogy ne látnám kínjait Annak, ki örök meleggel Tartja szívem' lángjait? Úgy is rá kell végezetre Únnom ez átkos életre. Bírd őtet, míg meghalunk, Akkor rajtad truttzolunk. Óh, túl fog ez, sírhalmunkon Túl is fog lángolni ez, A' mi most indúlatunkon Olly édesen gerjedez. Nem! ezt meg nem fagylalhatja A' Sír' nyálkás bóltozatja. Csokonai vitéz mihály lilla and the birds. Ámor égi Istenség, Néki mind egy, főld, vagy Ég. Ez ösztönről nem tehetni; Megveti ez gátjait. A' Természet szokta vetni Szívünkbe szent magvait. Illyen a' gyöngy, melly magába Vervén gyökeret a' fába, Véle él, és véle hal 'S emészti sarjaival. Érzem, hogy a' vas törvénynek Szükség meghódolni már, Sőt hogy még a' jobb reménynek Szikrája is bűnnel jár: De óh, ha nem az én mívem, Hogy LILLÁÉRT vér a' szívem, 'S hogy lelkem benne lehell; Éreznem és tűrnöm kell. Sírok én; de tsak keblembe Húlnak néma könnyeim, 'S a' magános gyötrelembe' Legelnek képzéseim, Senkihez sints bizodalmam, Hogy tűrje 's mentse siralmam: Ah, minden Bóldogtalan A' főldön megvetve van!