A Magyar Honvédség olyan diszlokációját írta elő, amely biztosítja a védelmi csoportosítás feltételét és alkalmazását bármely irányba, bármely országhatár mentén. A dokumentumban megjelent az igény a hivatásos, továbbszolgáló és szerződéses katonák részarányának növelésére. Az Alapelvekből kiindulva született meg az új honvédelmi törvény (1993. évi CX. törvény a honvédelemről), melyet 1993. Magyar honvédség létszáma 2021. december 7-én fogadott el az Országgyűlés. 1994. február 8-án a Magyar Köztársaság képviselői aláírták a NATO-val a Partnerség a Békéért (PfP – Partnership for Peace) programhoz való csatlakozási okmányt. A program célja az európai biztonság megszilárdítása, a NATO-tagságra aspiráló országokkal való érdemi, katonai együttműködés kialakítása, közös békeműveletekbe való bevonásuk, valamint a résztvevő országok haderejének átalakítása. A partnerség a védelmi tervezés, a parancsnoki – vezetési, irányítási és kommunikációs rendszerek átalakításával, a szabványok átvételével fontos lépéseket jelentett a tagságra történő felkészülésben.
A rendszerváltás időszakában az "örökölt" haderő fenntartása, fejlesztése, hadrafoghatóságának biztosítása több tekintetben nem tette lehetővé a védelmi kiadások gazdaságos felhasználását. A haderő csökkentése szervezeti és haditechnikai területre egyaránt kiterjedt. A hadsereg békelétszáma 35%-kal, szervezeteinek száma 20%-kal, technikai eszközparkja 20-40%-kal lett kisebb. Megszűnt hét összfegyvernemi és egy tüzérdandár, huszonkettő harckocsi-zászlóalj. A harckocsik száma 43%-kal csökkent. A Magyar Honvédség tovább növeli a katonák létszámát a kórházakban. Teljesen megszűntek a szárazföldi rakétacsapatok. A Magyar Honvédség költségvetési létszáma a nagymérvű, folyamatos csökkentés eredményeként a következőként alakult: A felkészítés, kiképzés gyakorlatában a korábbi, főként támadó jellegű tevékenységre való koncentrálás helyett előtérbe került az aktív védelem. Megújult - a tizenkét hónapos sorkatonai szolgálathoz igazodva – a csapatok kiképzési rendszere. 1993-ban megkezdődött a nemzeti haderő kialakítása terén lényeges lépést jelentő hazai repülőgép-vezetői képzés feltételeinek megteremtése.
2021. nov 29. 22:05 Koronavírus - A Magyar Honvédség tovább növeli a katonák létszámát a kórházakban /Illusztráció: Pexels A Magyar Honvédség tovább növeli a katonák létszámát a kórházakban, hogy a meghosszabbított oltási akcióhéten segítsenek a koronavírus-járvány elleni védekezésben – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) hétfőn az MTI-vel. Mint írták, a meghosszabbított oltási akcióhét keretében további több mint hatvannal nő a kórházakban, egészségügyi intézményekben folyamatosan szolgálatot teljesítő katonák létszáma, hogy segítsék a koronavírus-járvány elleni védekezés során az egészségügyi feladatok ellátását, tehermentesítsék az egészségügyi dolgozókat. ( A legfrissebb hírek itt) Így jelenleg 95 helyszínen mintegy 870 katona támogatja az egészségügyi ellátórendszer munkáját a járványkezeléssel összefüggésben. Közel 8000 fővel bővítené a kormány a Magyar Honvédség létszámát | szmo.hu. Felidézték: a Magyar Honvédség, ahogyan ezt a járványhelyzet előző hullámai során tette, most is részt vesz a koronavírus elleni védekezésben. A kórházakba vezényelt katonák részt vesznek a logisztikai feladatokban, segédkeznek az érkező betegek testhőmérséklet-mérésében, a betegirányítási, betegkísérési és útbaigazítási, valamint adminisztrációs és szállítási feladatokban.
"Eredményes munkát végeztünk 2021-ben, függetlenül attól, hogy a koronavírus-járvány rengeteg feladatot adott a katonáknak, és több feladatot is el kellett halasztanunk" – hangsúlyozta Benkő Tibor honvédelmi miniszter január 20-án, csütörtökön az M1 Ma Este című műsorában. A tárcavezető köszönetet mondott a katonák, a honvédelmi alkalmazottak és a hazafias honvédelmi nevelés terén a honvédséget segítő nyugállományú katonák tavalyi teljesítményéért. Gondola.hu - A Magyar Honvédség létszámának módosításáról. Benkő Tibor leszögezte: a tárca célja, hogy 2028-ra harmincezer aktív és húszezer önkéntes tartalékos katona legyen a rendszerben. Mint fogalmazott, a katonák létszáma évről évre nő, és szerencsére benn is maradnak a haderőben. Emellett a tárca kiemelt figyelmet fordít az Önkéntes Tartalékos Rendszerre: tíz év alatt több, mint tizenegyezer önkéntes tartalékos katona kezdte meg a szolgálatot. A miniszter rávilágított arra, hogy az állományt természetesen az új haditechnikai eszközök fényében tudatosan bővítik. Egy új, páncélozott harcjármű harckész állapotához például elengedhetetlen a megfelelő létszámú, jól felkészített, időben kiképzett személyzet.
b) Békében meglévő, rövid idő alatt alkalmazható erőkkel legyen kész, a határvadász századokkal együttműködve, az ország területére betört fegyveres csoportok felszámolására. Ehhez a feltöltött katonai szervezetek harci technikáját azonnal alkalmazható állapotban kell tartani. c) Legyen képes békében az ország légterében támadó tevékenységet folytató repülőeszközökkel szembeni ellentevékenységre. Ehhez tartson fenn megfelelő készenléti szolgálatot. d) Legyen képes a válságkezelés katonai feladatainak azonnali ellátására a kijelölt szervezetek békeállományával, továbbá más alakulatokkal, azok kiegészítése és rövid felkészítése után. e) Vegyen részt többnemzetiségű kiképzési feladatok végrehajtásában, valamint erre felkészített erőivel nemzetközi - elsősorban ENSZ - feladatokban. f) Legyen képes szükségállapot idején az alkotmányos rend, a közrend és a közbiztonság védelmében való részvételre, katasztrófák elhárításában való közreműködésre. g) Legyen képes válságok eszkalálódása, háborús fenyegetettség kialakulása esetén, a szükséges döntések meghozatalától számított néhány hónapos felkészülés után hadászati célú védelmi hadműveletek lefolytatására.