A 23 éves lányt a háború utolsó napjaiban egy erőszaktevő szovjet katona gyilkolta meg Litéren, miután a lány szembe szállt vele, élete feláldozása árán is védve a szüzességi fogadalmát. Bódi Mária Magdolna szentté avatását Mindszenty József kezdeményezte 1945-ben, 1990-ben ezt megújították, a kérés jelenleg a vatikáni Szenttéavatási Kongregáció előtt van, a végső döntést a pápa mondja ki. A történelmünknek egy sötét korszakában – a '30-as, '40-es években – játszódó filmet "megemeli" és talán még hitelesebbé is teszi a fekete-fehér technika. Miként kis Magdiként Buvári Villő, felnőtt nőként Nagy Katica is kitűnő alakítást nyújt Magdolna szerepében: nem egy szentéletű nőt játszik el, hanem egy hús-vér embert, a maga hétköznapiságában. Mind Buvári Villőnek, mind Nagy Katicának nagyon erős kisugárzása van, amit különösen jól kiemelnek a fekete-fehér filmkockák, mert Tóth Zsolt operatőr komoly hangsúlyt fektetett az emberi arcok, a rezdülések ábrázolására. A rendező, Buvári Tamás az interjúkérdésünkre, hogy miről szól a filmje, így válaszolt: "…hisszük, hogy az érzelmekre ható, szuggesztív képeken keresztül olyan dimenziók nyílhatnak meg a nézők számára, amelyek szavakkal nem elmondhatók.
Most ennek nekiállunk, és megpróbáljuk az időt jól felhasználni. – Ha pár lényeges vonást ki kellene emelni Bódi Mária Magdolna életéből, akkor mi lenne az? – Vértanú esetében szükségszerűen mindig a vértanúságra koncentrálunk, és abban próbáljuk meg fölfedezni az életének a nagyszerűségét. Ez nyilván így van, de az odavezető út az, ami igazán izgalmas. Nagyon ritka az, amikor egyetlen egy, semmi által elő nem készített pillanatban életre szóló döntést hozunk. Általában a döntéseink egésze alapozza meg azt a pillanatnyi döntést, amit hirtelen vagy megfontoltan vagy éppen állhatatosságból hozunk meg. Ezt látjuk Bódi Mária Magdolna esetében, például a kötelességteljesítésben, ami komoly áldozatot kíván, a mindennapi szentmise látogatásában, illetve az Eucharisztia vételében, vagy ahogy a családja körében tudatosan békét teremtett, miként a boldogmondások tanítják: boldogok, akik megteremtik a békét. Ugyanígy látjuk, hogy hittant tartott a vele egykorú lányoknak és a fiatalabb fiúknak és lányoknak.
A film megtörtént eseményeket dolgoz fel, Bódi Mária Magdolna életét, akit egy erőszakoskodó orosz katona ölt meg 1945-ben, és aki tudta, hogy vértanú halált fog halni. Ez lehetne akár egy szenteskedő tanmese is, de igazi emberekről van szó. A film egy bizonyos pontján a szereplők dilemma előtt állnak: egy újszülött kisbabát kellene megkeresztelni, de a papjukat lelőtték a nyilasok, mert két kiskatonát védett – azokat is lelőtték a pap után -, de másik papért nem tudnak elmenni, mert az oroszok pár órányira vannak csak. És azt jó eséllyel nem mindenki éli túl, ez a közmegegyezés, de ha kiadják nekik a sebesült német katonát, akit ápolnak, talán azzal nyernek egy kis időt és némi jóindulatot. Ez a Magdolna című magyar dráma kiindulópontja, és ez adja meg a hangulatot is, és egy másik, sokkal békésebb nap, 12 évvel korábbról. Bódi Mária Magdolna 1921-ben született Szigligeten, és 1945-ben halt vértanúhalált Balatonfűzfő mellett, Litéren, amikor tényleg megjöttek az oroszok. Szülei cselédek voltak, ő munkáslányként a fűzfői lőporgyárban dolgozott, miközben szent ferenci életet élt – amiben azért van némi irónia, ha a lőporgyár rendeltetésére gondolunk -, minden idejét imádságban, a nélkülözők segítésével töltötte.
2005. április 2-án és 3-án Bódi Mária Magdolnára (1921–1945) emlékeztek Litéren, a programsorozat keretében konferenciát rendeztek, megemlékezést tartottak a vértanú sírjánál. Ezt követően Paskai László bíboros, Szécsi Ferenc plébános és Szedlák Attila polgármester megnyitotta a fiatalon elhunyt lányról elnevezett utcát, és az iskola udvarán felavatták a Lesenyei Márta által Magdiról készített mellszobrot. Bódi Mária Magdolna nem kapott otthon vallásos nevelést, az iskolában vett részt a hitoktatáson. Tanítója, hitoktatója, majd új lakóhelyén, Mámapusztán a plébános vette szárnyai alá, így egyre mélyebben megismerkedett a vallással. Mivel szülei – édesapja iratainak hiányában – nem köthettek házasságot, egyházjogilag törvénytelen származása miatt nem válhatott szerzetessé. 1945. márciusában egy szovjet katona támadása következtében hunyt el, megvédve szüzességi fogadalmához híven becsületét. Az eseményről Mindszenty József akkor még veszprémi püspökként kiadott rendelkezése alapján jegyzőkönyvet vettek fel, mely alapján elindították a kanonizációs eljárást.
Meg kell állni a két világháború hősi halottjainak emléke, Mindszenty József bíboros memóriája, az "amerikai kereszt ", az Immaculata szobor, a "Hét papok Anyja" síremlék és II. János Pál pápa emlékműve előtt, majd a horvátnádaljai templom rendezett miliője vár bennünket imára. Dr. Pácz Miklós Fotó: Dr. Pácz Miklós
Bódy Magdi A Bódy Magdi & Barátai koncerten, 2011-ben ( Eifert János felvétele) Életrajzi adatok Születési név Bódy Magdolna Született 1953. július 15. (68 éves) Budapest Iskolái Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1972–1976) Pályafutás Műfajok jazz, rock, szórakoztató Aktív évek 1965 – Együttes Korong (1969–1972) Generál (1972–1975) Kapcsolódó előadó(k) KFT (1981) Hang vokál Díjak Magyar Toleranciadíj (2010) Tevékenység zeneszerző Kiadók Hungaroton-Pepita Madó Music Sony Music Trimedio Bódy Magdi weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Bódy Magdi témájú médiaállományokat. Bódy Magdi ( Budapest, 1953. július 15. –) magyar énekesnő, zeneszerző, producer. Élete [ szerkesztés] 1965–69 között a Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusában szerepelt. Ekkor Japánban, az USA -ban ( The Ed Sullivan Show, a Fehér Ház és a Carnegie Hall), Olaszországban, Oroszországban és más országokban turnézott, illetve lépett fel. 1969–72 között a Korong együttes énekese volt, amelynek tagjai voltak Miklós Tibor, Csuha Lajos, Miklóska Lajos, Dancsák Gyula és Hőnig Rezső is.
Kedden reggel 8 órakor Udvardy György veszprémi érsek szentmisét mutatott be a Szent Péter bazilika Magyarok Nagyasszonya kápolnájában. A házigazda Németh Norbert atya, a római Pápai Magyar Intézet rektora a mise kezdetén örömmel üdvözölte őt és Takács István veszprémi helynök atyát, valamint a kápolnát megtöltő népes nagykátai zarándokcsoportot, ami felidézve a pandémia előtti régi szép időket. P. Vértesaljai László SJ – Vatikán Érsek atya, Neked milyen érzés volt ismét Rómában lenni, magyar hívek között? Nagy öröm visszatérni Rómába, hiszen 2019 ősze óta ez nem volt lehetséges, bár ügyeket szükséges lett volna intézni, ám a római érkezés az mindig hazaérkezés. Ugyanígy öröm volt találkozni a hívekkel, jó látni, hogy a zarándokok száma egyre nő, aminek nyilván nem turisztikai, hanem lelki értéke van. Hiszen veszik a bátorságot, energiát, a lendületet, hogy elzarándokoljanak Péterhez, az egyház középpontjába és örömmel vegyenek részt a magyar kápolna miséin is. Mindig különös találkozás, amikor Rómában magyar zarándokok és magyar főpásztorok tudnak találkozni, még ha véletlenszerűen is, hiszen itt az Egyház központjában tudjuk megélni az egyetemes egyházhoz tartozásunkat és így egy picit bátrabban látjuk saját egyházunk értékeit és feladatait is, ami mindig öröm.