A központosított hatalom egyik fontos építője és fenntartója, a kormány által éppen támadott kisebbséghez tartozásának reflektorfénybe kerülésével maga is a gyűlöletkeltés céltáblájává vált. Újra beigazolódtak Bibó István szavai, amelyekkel Szájer József 1993 áprilisában a Fidesz debreceni kongresszusán egyetértett: Az általánosan elterjedt ellenkező nézettel szemben le kell szögeznünk, hogy a politikában hazudni nem lehet. A magyar kormány ismét megzsarolta az EU-t - Napi.hu. Pontosabban: lehet itt-ott hazugságokat mondani, de nem lehet hazugságra politikai konstrukciókat, politikai programot felépíteni. A szerző Fidesz-alapító, a párt alelnöke és képviselője a '90-es évek elején, a Földalatti Slam Akadémia alapítója, főszerkesztője, slammer Európa-bajnok, kutató.
Reding kiemelte az Országos Bírói Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörét, mely Reding szerint veszélyezteti a hatékony jogi védelmet. A politikai hirdetések korlátozásával kapcsolatban Reding szerint ez a korlátozás csak akkor jogszerű, ha indokolt és arányos. Az EB egyébként vizsgálja a módosító javaslatokat, és ha kell még június előtt kötelezettségszegési eljárást indít. Ezután a pártok felszólalásaiban nem volt különösebb meglepetés egészen addig, amíg Hannes Swoboda a szocialista EP-képviselő nem kezdett antiszemizmusról beszélni. Közölte, tennie kell valamit a kormánynak, amikor már olyan a hangulat, hogy egyetemi tanárok névtáblái mellé "zsidó" feliratok kerülnek. Szájer ekkor hevesen jelentkezni kezdett, hiába emlékeztette Martin Schulz, a parlament elnöke, hogy nincs hozzászólás. Kuruc.info - Lemondott fideszes pártfunkcióiról Szájer József - remek pártfunkcionárius. Végül Schulz, aki valószínűleg gyorsan belátta, hogy ha nem ad szót Szájernek, évekig hallgathatja, hogy az EP-elnök nem engedi felszólalni a Fideszt, megadta a szót: - Tegye fel a hülye kérdését! - mondta.
Először is a járvány terjedésének a kockázata, hiszen november 9-én a második hullám már javában tombolt, egy egyházi rendezvényre – sajnos – javarészt idősebbek látogatnak el, az egyházmegye mégis megtartotta fontos kiállítása megnyitóját. Másrészt pedig pontosan emiatt a járvány miatt roskadoznak súlyos terhek alatt az önkormányzatok, amivel kapcsolatban feltehetően a püspökkar elnöke is értesült arról, hogy a kormány mégis előszeretettel testál rájuk plusz feladatokat, források elvonásával párosítva azt. Dézsi Csaba András feltartja két kezét, és bevallja, a város kasszájából nem tud plusz pénzt adni egy rendezvényre. Amelyre mi a válasza a Krisztus győri helytartójának? Megsértődik, és nem hívja el a megyeszékhely megválasztott vezetőjét. Szajer józsef zsidó. A másik "apróság" egy másik egyházmegye első számú szolgáját érinti, Szeged-Csanád Egyházmegye püspökét, Kiss Rigó Lászlót. A Szabad Európa online portál a közmédia működését feltáró cikksorozatában belső forrásokra támaszkodva az MTI-ről közölt lesújtó képet.
Lesz akkor egy hangulat, amelynek kialakulására a hatalom is csúnyán rájátszik, mert olykor kéretlenül is túltámogatja az egyházakat – mint ahogy a tavaszi karantén idején az egészségügy helyett az egyházi műemlékekre különített el pénzt, vagy ahogy most visszamenőleges támogatást ad a vidéki plébániákon szolgálatot teljesítőknek. De az egyházzal szemben kritikus hangulat kialakulásáért súlyos felelősség terheli a klérust is. A közhangulat tüzével játszanak az egyházi vezetők és köztük a katolikus klérus is. Két apró heti hír is fájóan szemlélteti egyes egyházi vezetők felelőtlenségét ezzel kapcsolatban. Az egyik, a már idézett Veres András győri megyéspüspökhöz kötődik. Ő azért nem hívta meg egy november 9-i fontos rendezvényükre Győr egyébként kormánypárti polgármesterét (pedig a miniszterelnök-helyettes Semjén Zsolt résztvevő vendég volt), mert Dézsi Csaba András a megnyitott kiállításra nem tudott plusz pénzt juttatni arra az önkormányzat kasszájából. Rengeteg felelőtlenség és közöny felmerül itt, hogy rosszabb jelzőket ne vessek fel.
A Demokratikus Koalíció EP-frakciója bejelentette, hogy az Európai Bizottsághoz fordulnak a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyében, mert álláspontjuk szerint "az Unió nem nézheti tétlenül a SzFE függetlenségének megszűnését". Attól is tartanak, hogy ha az EU hallgat vagy gyengének bizonyul ebben a kérdésben, akkor mások is követni fogják ezt a példát - írja az Eurologus uniós szakblog. Nem sokkal később azonban a Bizottság egyik szóvivője lehűtötte a kedélyeket: Christian Wigand a testület szokásos déli sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a kultúra területe nemzeti hatáskör, az Európai Bizottságnak nincs lehetősége eljárást folytatni. Azt is hozzátette, hogy az uniós jog is ismeri és elismeri a művészetek és a tudomány szabadságát és az Európai Bizottság is kiáll az akadémiai intézmények önállósága mellett. Az Eurologus szeirnt pár óra múlva a Fidesz is bejelentette, hogy levélben fordultak az európai szocialisták és a liberálisok EP frakcióvezetőjéhez "az antiszemita és cigányellenes kijelentéseket tevő Bíró László jelölésének ügyében".
Tehát egyházellenességgel megvádolni a honfitársaim többségét. Hatalmas csapást mérnének ezáltal a magyar katolikus egyházra, sokkal nagyobbat, mint amit az elapadó források mérnének. Hívő ellenzéki közéleti szereplőként dolgozhatok azért, hogy a kormánnyal kritikus honfitársaim tudjanak különbséget tenni. Tudjanak különbséget tenni a klérus egyes tagjai és az országot szolgáló számtalan lelkész, szerzetes, intézmény között, a gyarlóságok és az erények között. Dolgozhatok azért, hogy a népharag ne sodorjon el mindent, azt ne, ami jó volt a NER időszakában. De egymagam ebben nagyon kevés vagyok. Segítségre van szükség ehhez az egyház részéről. Itt az idő, hogy felbátorodjanak a kléruson belül azok a hangok, amelyek sem nem ellenzékiek, sem nem kormánypártiak, hanem első és utolsósorban keresztények. Van bennem egy halk remény, hogy az ő idejük jöhet majd el a NER összeomlása után.