A hiedelmekkel ellentétben a valóság az, hogy a beterjesztett cseh memorandumok egyike sem tartalmazott az Ipoly vagy a Ronyva hajózhatóságára vonatkozó állításokat. Már csak azért sem tartalmazhattak ilyet, mert a csehek a határt ennél jóval délebbre képzelték el. Csakhogy az igényeiket az antant képviselői túlzottnak találták, így a mai határok meghúzásával a békekonferencia gyakorlatilag a magyaroknak "kedvezett". Trianoni béke érettségi tétel. 4. Szabadkőműves összeesküvés Az összeesküvés-elméletek hívei szerint a trianoni béke igazi felelősei a szabadkőművesek. Tény, hogy a radikálisan gondolkodó, egyházellenes páholytagok nem rokonszenveztek a klerikálisnak és reakciósnak tartott dualista rendszerrel, ám a 13 ezernyi szabadkőműves tagság nem rendelkezett olyan befolyással, hogy felbomlaszthatta volna az ötvenmilliós Monarchiát. Ráadásul a békekonferencia legfontosabb döntéshozói (Clemenceau, Poincare elnök) nem is voltak szabadkőművesek. Az összeesküvés-elmélet hívői egy 1917-es júniusi szabadkőműves-gyűlés jegyzőkönyvére is szoktak hivatkozni.
A trianoni béke tartalma: – területveszteség: az ország területe 1/3-ára csökken Csehszlovákiához: Észak-Magyaro., Kárpátalja / Romániához: Erdély, Tiszántúl, Bánság (kelet) Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz: Bánság (nyugat), Bácska, Dél-Baranya, Muraköz Ausztriához: Burgenland (de: Sopron → 1921. Trianon társadalmi, gazdasági, etnikai hatásai -. dec. népszavazás → vissza Magyarországhoz) – lakosságveszteség: 3, 3 millió magyar elszakad az anyaországtól – jóvátétel (nem határozták meg a pontos összeget); haderő létszámának korlátozása (35 ezer fő) 4. Gazdasági hatások: – jelentős nyersanyagkészlet-csökkenés (vasérc: Felvidék, Dél-Erdély / só: kelet, Erdély / fa: Felvidék) – ipari hanyatlás: faipar, gyáripar, nehézipar, bányászat nagy része → elcsatolt területeken – búzaterületek elvesztése (Szerbia, Erdély) → malomipar, élelmiszeripar összeomlása – szomszéd államok: önellátó gazdálkodás → OMM áruáramlása megszűnik – közlekedés: centrális hálózat (Budapest) → végpontokhoz közeli szakaszok leválnak vasúthálózat fele elvész; mozdonyok, vagonok számának csökkenése (román megszállás: elviszik) 5.
Magyarország azonban ebből teljesen kimaradt, mert az antant képviselői 1919 januárja és 1920 januárja között egyetlen magyar politikust sem engedtek beutazni Franciaországba. Ráadásul a szövetséges hatalmak ezen időszak egyetlen magyar kormányát sem ismerték el legitimnek, így nem is hívták meg őket a konferenciára. Így aztán nem volt senki, aki a magyar érdekek mellett lobbizott volna Párizsban. Ezzel szemben az utódállamok képviselői remek kapcsolatokat építettek, újságokat, újságírókat vásároltak meg, háttéralkukban hajlították maguk felé a döntéshozókat. Forrás: Ablonczy Balázs: Trianon-legendák Készülj velem az emelt töri érettségire! Kövess a facebookon is, és biztosan nem maradsz le egyetlen érdekes bejegyzésről sem!