Albert Camus - Közöny I. rész 1. fejezet / hangoskönyv - YouTube
Az 1945 utáni prózairodalom A 20. század elején sokszínűség az irodalomban, nehezebb kategorizálni, stílusokhoz, csoportzokhoz kötni a műveket Epika vezető szerepben Főleg regény, novella és esszé Fő irányzatok: realizmus, avantgarde ( Neoavantgarde 1960-1975) Realizmus változatai A hagyományos, 19. századi realizmus továbbélése Romantikusabb, líraibb változat Intellektuális, filozófiai és pszichológiai jellegű ( Közöny) Neorealizmus kb. Albert Camus: Közöny (idézetek). 1930-1960, főleg Olaszo. és Németo.
Ehhez képest csak erőtlen lehet a védőügyvédnek – az elbeszélésben nem is részletezett – beszéde, s várható a halálos ítélet, ami pedig azért a gyilkosságért nem feltétlenül járna, amelyet más beállításban akár önvédelemnek is lehetne tekinteni. Egy amerikai kiadáshoz írott előszavában Camus egyértelműen fogalmazza meg írói céljait: " Egyetlen mondatban, igaz, egy nagyon meghökkentő mondatban foglaltam össze már régebben a Közöny t: »A mi társadalmunkban mindenki a halálos ítélet veszélyének teszi ki magát, aki nem hullat könnyet az anyja temetésén. « Ezzel csak azt akartam mondani, hogy regényem hősét azért ítélik el, mert nem tartotta be azokat a játékszabályokat, melyeket egy bizonyos szituáció megkíván. Ebben az értelemben idegenként áll azzal a társadalommal szemben, amelyben él. Valahol a szélen bandukol, a magánélet, a magányos élet, az érzéki élet perifériáin. Könyv: Albert Camus: Közöny - A bukás - Hernádi Antikvárium - Online antikvárium. És ezért érez csábítást sok olvasó, hogy úgy nézze Meursault-t, mint egy hajótöröttet. Pedig hűbb képünk alakulna ki a regényhősről, vagy mindenesetre olyan, amely inkább megközelíti az író szándékait, ha elgondolkodnánk rajta, hogy miben is tér el Meursault a játékszabályoktól.
Töprengéseinek az élet abszurd volta állt a középpontjában. Szerinte az abszurditást tudomásul kell venni, mert ez a lét egyik alaptulajdonsága. Az abszurditással az emberi méltóságot állítja szembe értékként, amit lázadás útján lehet elérni. A háború idején még egy értéket ismer fel Camus: a szolidaritást. Míg Sartre a baloldali marxista típusú egzisztencialista irányzat képviselője volt, addig Camus az ateista áramlaté, aki egy Isten nélküli, ellenséges világban él (a Közöny főhőse sem hisz Istenben). Elsősorban moralista volt, írásaiban az ember világban való helyét, a lehető legjobb magatartást akarta megmutatni, hogy mitől ember az ember. Pontosan azért írt, mert a világot értelmetlennek és abszurdnak látta: saját szavai szerint ha úgy látta volna, hogy a világnak értelme van, nem írt volna többet. Írói stílusa hagyományos, klasszikusan egyszerű és világos. Albert camus közöny elemzés. Legjelentősebb műveit a 2. világháború elején alkotta, hiszen a háború az ő szemében maga volt a testet öltött abszurditás. Három főművét "az abszurd triptichonjának" szokás nevezni, ezek a Közöny c. kisregény, a Sziszüphosz mítosza c. tanulmánykötet és a Caligula c. dráma.