A Pál-völgyi kőfejtő rövidebb üregeinek kutatása a 2000-es években kapott lendületet. Az első nagy felfedezés a Harcsaszájú-barlang ban történt 2008 júliusában, ekkor az addig 600 méter hosszú barlangot sikerült összekötni a Bagyura- és Kis-Hideg-lyuk-barlangokkal. Pál völgyi barlangrendszer - Magyarország a zsebedben. A barlang hossza 1500 méterre növekedett. 2009 novemberében a Hideglyuk-barlang ban sikerült több kilométernyi járatot feltárni, majd 2010 márciusában az egymást megközelítő járatok összekötésével létrejött Harcsaszájú-Hideglyuk-barlangrendszer hossza már elérte a 6 kilométert. A Pálvölgyi-Mátyáshegyi-barlangrendszer és a Harcsaszájú-Hideglyuk-barlangrendszerek összekötése egy kis barlang, a Meta-barlang segítségével történt 2011 decemberében, ahonnan előbb a Harcsaszájú-Hideglyuk-barlangrendszerbe majd a Pálvölgyi-Mátyáshegyi-barlangrendszerbe is sikerült bejutni. Az így létrejött Pál-völgyi-barlangrendszer hossza megközelíti a 30 kilométert és jelenleg hazánk leghosszabb barlangja. Nagyon sok hasznos információval gazdagodtunk, nagyon sok érdekes dolgot láttunk, jó hangulatban volt részünk.
A 19. század végén még egyetlen nagy barlangot sem ismertek, mert nem voltak természetes bejárataik. Hogyan bukkanhattak rá mégis ezekre a labirintusrendszerekre? A Molnár János-barlang nagyrészt víz alatt található járatait a Malom-tó ból fedezték fel a búvár barlangkutatók. Magyarország leghosszabb barlangja a 29, 3 kilométer hosszú Pál-völgyi-barlangrendszer. A Pál-völgyi-barlang megtalálásának időpontja 1904. június 23., a felfedezők Scholtz Pál Kornél és Bagyura János. Az 1980-ban beindult újabb kutatások nyomán a barlang hossza évről-évre kilométerekkel bővült. Pál-völgyi barlang - Egyéb programok - Programajánló | Családinet.hu. A rendszer másik része, a Mátyás-hegyi-barlang az 1920-as években vált ismertté, első – 370 méteres – szakasza gabonatároló, majd óvóhely volt. Az 1948-ban feltárt Centenáris-szakasszal a barlang hossza meghaladta a 2300 métert. A barlang – fekvése miatt – mindig kedvelt kutatási célpont volt, ennek megfelelően a 20. század második felében is történtek jelentős feltárások. Több barlangkutató nemzedék álma, a Pál-völgyi- és Mátyás-hegyi-barlang összekötése 2001 decemberében sikerült a kutatóknak.
Nos, ez a hely pedig nem más volt, mint a székesfőváros egyik kevéssé ismert nevezetessége: a Pál-völgyi barlang(rendszer), melynek aprócska szeletét ismerhettem meg. Aki elindul e túrán, elsőként mindjárt a barlang bejáratánál, a Szépvölgyi út 162-nél hallgathatja meg a túravezetők információ-zuhatagát a Pál-völgyi barlangról. Ebből megtudhatjuk, hogy a barlangrendszer – mely 30, 5 kilométeres teljes hosszával Magyarország legnagyobb ilyen geológiai képződménye – bejáratát 1904. június 23-án Scholtz Pál és Bagyura János bányász-barlangászok fedezték fel. Pál-völgyi-barlang - Budapest. 1910-ig feltárták a ma turisták számára is bejárható részt, majd sokáig nem történt további feltárás. Látogatni persze már 1933-tól lehetett a barlangot, de a feltárások áttörésére 1980-ig kellett várni, amikor a Bekey Imre Gábor Barlangász Egyesület nekiláthatott a további kutatásoknak. Ezek során felfedezték a Mátyás-hegyi barlanggal összeköttetést teremtő folyosót, a Déli-szakaszt és a Negyedik negyedet. 1987-ben pedig megtörtént a Keleti zóna feltárása és a Bronz folyosó megismerése.
Kúszni és mászni kell, fény csak sisaklámpáinkból világít. Az árak tartalmazzák a szükséges felszerelést (sisak, világítás, overall), a barlang belépő és a barlangi túravezetés díját. A Pál-völgyi-barlang a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának hivatalos bemutatóhelye, a barlangtúrákat az Igazgatósággal együttműködésben szervezzük. A BARLANG GEOLÓGIÁJA ÉS KUTATÁSTÖRTÉNETE Kétmilliós fővárosunk épületei alatt 50-60 méterrel még a 21. század elején is kilométernyi ismeretlen barlangjáratokat tárnak fel a kutatók. A budai oldal Rózsadomb-Szépvölgy alatt felfedezett barlangjainak összhosszúsága megközelíti az 58 kilométert. A barlangok keletkezésének megismeréséhez vissza kell mennünk a földtörténeti triász időszakig (kb. 200-220 millió évvel ezelőttig), amikor a Budai-hegység nagy részét felépítő karbonátos kőzetek, mészkő- és dolomittömegek rakódtak le az akkori sekély tengerben. Később a felső-eocén kortól (kb. 40 millió éve) további tengeri üledékek (mészkő-, márga- és agyagrétegek) fedték be a triász üledékeket.
Pálvölgyi – Mátyás-hegyi-barlangrendszer: Csodás barlangjaink egyik, melyre joggal lehetünk büszkék. 2001. december 2-án egy több évtizedes álom valóra válásaként sikerült megteremteni az összeköttetést a Pál-völgyi és a Mátyás-hegyi-barlang között. A barlangrendszer kalandturizmus számra megnyitott járatait magában foglaló Mátyás-hegyi-barlang a Pál-völgyi-barlang bejáratával szemben, az 1998-ban rekultivált kőfejtőben nyílik. A Zsolnay kerámia története A Zsolnay kerámia nagyon hamar világhíres lett, nem is csodálkozunk ezen, a manufaktúra történetéről azonban sokan szinte semmit nem tudnak. Ezért most elmondom nektek a... Frakk: 10 érdekesség a macskák réméről Nem tudom, ki, hogy van vele, de nekem az egyik kedvenc mesém volt kiskoromban a Frakk, amit mindig nézni kellett, talán azért, mert veszekedhettem a testvéremmel, hogy kinek van igaza,... Így készül a tökéletes bográcsgulyás! A bográcsgulyás a kedvencünk! A tűzhelyen főzve is finom, de a gulyásleves szabad tűzön főzve bámulatos!
A 19. század végén még egyetlen nagy barlangot sem ismertek, mert nem voltak természetes bejárataik. Hogyan bukkanhattak rá mégis ezekre a labirintusrendszerekre? A bányaművelések (Pál-völgyi-barlang 1904, Mátyás-hegyi-barlang 1920-as évek), házalapmélyítések (Szemlő-hegyi-barlang 1930, József-hegyi-barlang 1984), csatornaépítések (Ferenc-hegyi-barlang 1930) nyitották meg a későbbi nagy barlangok első szakaszait. A Molnár János-barlang nagyrészt víz alatt található járatait a Malom-tóból fedezték fel a búvár barlangkutatók. Magyarország leghosszabb barlangja a 32 kilométer hosszú Pál-völgyi-barlangrendszer, mely nyolc barlang (Mátyás-hegyi-barlang, Pál-völgyi-barlang, Meta-barlang, Kis-hideg-lyuk, Bagyura-barlang, Harcsaszájú-barlang, Hideg-lyuk, Gábor Áron-barlang) összekötésével született. Az 1904. június 23-án felfedezett Pál-völgyi-barlang megtalálásának történetét így mesélték el a felfedezők, Scholtz Pál Kornél és Bagyura János Kadič Ottokárnak: "Scholtz a kőfejtő déli falában vízszintes szűk repedést vett észre, ezt gyertyával bevilágítva azt látta, hogy beljebb tágabb üreg van.