Nagy Diófa utca a Dohány utca irányából a Wesselényi utca felé nézve. Fotó: Előtte fotó: Urbán Tamás / Fortepan - Utána fotó: Velvet A Mastercard minden évben összeállít egy listát, amelyet külföldi látogatók becsült létszáma alapján állít össze évről évre. Budapest a legnagyobb mértékben bővülő európai célállomások listáján hatodik helyezett lett, megelőzve más régiós fővárosokat, például Bukarestet és Szófiát. A jelentés szerint 2016-ban összesen 3, 36 millió olyan látogató érkezik hozzánk, aki legalább egy vendégéjszakát tölt majd el. Ez a 2009-es adatokhoz képest ez 7, 20%-os növekedést jelent. Index - Tudomány - Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka. Ez a 2009-es adatokhoz képest ez 7, 20%-os növekedést jelent. Dohány utca - Nagy Diófa utca sarok. Ugyancsak erős visszajelzés a környéknek, hogy a utazási portál elemzése szerint a VII. kerület volt 2015-ben a 13. legtrendibb úti cél az Airbnb portálon és Budapest is a 20. helyen végzett a Top 25 legnépszerűbb város listáján. Az biztos, hogy a bulinegyed és a partiturizmus még jó ideig velünk lesz, az már más kérdés, hogy mennyire sajátítják majd ki a fővárost a bulituristák.
Izraeli régészek feltárták Jeruzsálem közelében egy ősi település maradványait, amely feltételezéseik szerint Dávid király bibliai városa lehetett, és amely az első bizonyíték arra, hogy valóban létezhetett az ókori zsidó birodalom. | 2011. július 23. Dávid, Izrael második királyának a történetét az Ószövetség ismerteti Sámuel próféta könyveiben. A Biblia szerint a Kr. e. X. Hatalmas birodalom királynéja volt Eszter – Zsido.com. században Dávid hatalmas birodalma Egyiptomtól az Eufráteszig terjedt, ám országának létezését semmiféle tárgyi bizonyíték sem támasztotta eddig alá - olvasható a CNN honlapján (). Az Elah-völgyben, Jeruzsálemtől 30 kilométerre folyó ásatások során egy települést tárnak fel. Joszef Garfinkel, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora szerint szerkezete jellemző a júdeai városokra. A leletek között előkerült egy cseréptöredék, amelynek felirata a héber korai változatán íródhatot, és találtak háromezer éves olajbogyómagvakat is. A leletekről Joszef Garfinkel professzor elmondta, hogy állati csontok ezrei kerültek elő.
Erre utal a Megila végén álló szöveg: "Achasvéros király adót vetett ki az országra és a tenger szigeteire". Azaz ezeket a területeket nem uralta közvetlenül, de adót szedett tőlük. A pozsonyi Chátám Szófer (Mose Schreiber rabbi, 1762-1839) úgy vélte, hogy a perzsák rettegtek a tengeri utaktól, ezért inkább a szárazföldön terjeszkedtek. Ez megmagyarázza, hogy miért nem kezdek Európa meghódításába. Mindezek után felmerül a kérdés, hogy miért kell megülni purim ünnepét azokban az országokban, amelyek bizonyosan nem álltak Achasvéros uralma alatt, mint például Magyarországon vagy az Egyesült Államokban? A kérdés számos nagy rabbit foglalkoztatott, akik a következő válaszokat adták: feltételezhető, hogy amennyiben a hatalmas perzsa birodalomban megkezdik a zsidók módszeres kiirtását, akkor a világ többi részén is hasonló sors várt volna rájuk. Kuruc.info - BLM helyett HLM: frappáns molinóval üzentek az angoloknak a magyar szurkolók. Továbbá, spirituális síkon, a csodák miatt szentté vált purim időpontja, és attól fogva évről évre áldást hoz az egész zsidó népre. Boldog ünnepet!
Január 27. a holokauszt emléknapja, 75 éve ezen a napon szabadult fel az auschwitzi haláltábor. Ilyenkor elsősorban arra emlékezünk, hogy a náci Németország, ahol csak tehette, izolálta, majd deportálta a zsidó származású embereket, a háború során összesen hatmillió zsidó ember vesztette életét. A holokauszt borzalmai mellett arra is érdemes lehet emlékezni, hogy néhány európai ország, több európai nép remekül helytállt a vészterhes időkben. Zsidó király voli low. Tavaly ezen a napon mutattuk be Albánia esetét, amely az egyetlen európai ország volt, ahol a második világháború végén több zsidó élt, mint a háború kezdetekor, hiszen az albánok nem segítették a deportálásokat, sőt befogadtak menekülőket. Dániáról ugyanez nem mondható el: a 8 ezer dániai zsidó közül 1943 októbere után szinte senki nem maradt az országban, ám ennek az oka egy hősies akció volt. A zsidók szervezett Svédországba menekítésében rengeteg bátor és jó szándékú dán vett részt. X. Keresztély kilovagolt Dániát 1940. április 9-én szállták meg a németek.
Források: Perczel Olivér: Ipar és kereskedelem Erzsébetvárosban. A városegyesítéstől az I. világháború időszakáig. Budapest, 2014., Erzsébetvárosi Önkormányzat A KSH jelenti, 2016, I. -II. negyedév Világgazdaság A Mastercard honlapja
A nagy zsinagóga romjait 1964-ben tárták fel, az épületmaradványt azonban technikai okból vissza kellett temetni. De ebben az évben az utca másik oldalán egy gótikus pillérekkel osztott imateremre is rábukkantak. Megállapították, hogy a 14–15. század környékén építették. A feltárás során több különlegesség is napvilágra került. A homlokzat északi részén feltárták az egykori női imahely keretes ablakát és környékét. A belső térben a dongaboltozaton hódoltságkori héber feliratokra és ábrázolásokra bukkantak. Egyes kutatók úgy vélik, hogy ebben a lakóházban lehetett a késő középkori zsidó prefektúra székhelye, és hogy a termet a szertartások tartása mellett más közösségi célokra (gyűlés, tanácskozás, ítélkezés) is használták. Az imaház egyszerű, polgári épület földszintjén kapott helyet, szerény mérete miatt a 15. század második felére már szűkössé válhatott. Zsidó király voltairenet. Ez indokolhatta a nagy zsinagóga megépítését, amelynek szerkezetéről rekonstrukciós képről tájékozódhatunk. A ház belső udvarán az épület hatalmas pilléreinek kiemelt köveit is megtekinthetjük, és a belső térben kiállították a zsinagóga késő gótikus zárókövét.
Dob utca a Kazinczy utca felől a Klauzál tér felé nézve. Jobbra az üres terület a Dob utca 47. Az is igen sokat elárul a mostani helyzetről, hogy tavaly 618 ezer külföldi turista közel 2, 2 millió vendégéjszakát töltött el az üzleti céllal bérbe adott magánlakásokban, zömmel Budapesten, ez az egy évvel korábbihoz képest 25, 6 százalékkal nagyobb forgalmat jelez. Klauzál tér a Dob utca - Kis Diófa utca sarok felé nézve. 2016 első három hónapjában már 126 ezer brit turista érkezett Magyarországra, és csaknem 16 milliárd forintot hagytak a magyar vendéglátóhelyeken és egyéb szolgáltatóknál. Az egy főre jutó napi 21 ezer forintos átlagfogyasztásukat pedig csak az írek, az oroszok és az ausztrálok múlták felül 2016 első három hónapjában. Zsidó király voltaire. rzsébet (Lenin) körút, a Wesselényi utcától a Rákóczi út felé nézve. Háttérben a New York palota. Fotó: Előtte fotó: Vajszada Károly / Fortepan - Utána fotó: Velvet A buliturizmusnak persze megvan az árnyoldala: az igaz ugyan, hogy a turizmust Budapest húzza, de nincs kihasználva a kapacitás, másrészt durván romlott közbiztonság az utóbbi években, és ha így halad tovább a bulinegyed, a helyiek életét is pokollá teszik a turisták tömege - erről az Index itt írt részletesen.