ARANY JÁNOS ÉLETE by Erika Peresztegi
Arany János élete külön tablón, fóliázott-lécezett kivitelben Kivitel fóliázott-faléces Szállítási idő 2 hét Adatok 17 990 Ft A vásárlás után járó pontok: 180 Ft Részletek Hasonló termékek Vélemények A magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakjának, Arany Jánosnak az életútja külön térképen is! Kibővített életrajzzal, illetve műelemzésekkel segíti a tanulást. Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
1) Mikor született Arany János? a) 1820. március 2-án b) 1817. március 2-án c) 1806. május 2-án 2) Hány testvére élte meg születését? a) 10 b) 7 c) 1 3) Mikor végezte el a iskolát? a) 18 évesen b) nem fejezte be c) 16 évesen 4) 1840-ben... lett. a) kis-nótárius b) segédtanító c) titkár 5) Hány gyermeke született? a) 10 b) 2 c) 3 6) Hogy hívták a feleségét? a) Megyeri Sára b) Szél Kálmánné c) Ercsey Júlianna d) Arany Júlianna 7) Mit jelent a nótárius szó? a) jegyző b) edző c) főtitkár 8) Melyik művével nyerte meg a Kisfaludy Társaság pályázatát? a) a walesi bárdokkal b) Családi körrel c) Toldival 9) A szabadságharc alatti tevékenysége a) harcolt Bem seregében b) futár és tolmács volt c) a szalontai nemzetőrökkel védte Aradot 10) Hol lett a szabadságharc bukása után tanár? a) Nagykőrösön b) Nagyszalontán c) Nagykovácsiban 11) A Magyar Tudományos Akadémián... volt. a) igazgató b) főtitkár c) írnok 12) Lemondása után ideje jó részét... töltötte. a) Nagyszalontán b) feleségével c) a Margit-sziget tölgyfái 13) Kapcsos könyvébe jegyzetelte... a) a Toldit.
Mikor hazaért, megtudta, hogy apja megvakult, és két héttel később anyja meghalt – ennek hatására egy ideig elhallgatott benne a költő. 1840-ben elvette Ercsey Juliannát, akitől 2 gyermeke született (László, Juliska). László később bankárrá, népköltészeti gyűjtővé, kitűnő költővé, és irodalomtudóssá fejlődött. Ezekre Arany nagyon büszke volt. Egyszem lánya viszont fiatalon meghalt egy szülésben. Életét adta egy új életért. Amikor Arany verset kezdett írni lánya emlékére, a negyedik sor után megakadt, s ezt írta füzetébe a folytatás helyett: "Nagyon fáj! nem megy! " A családi életében bekövetkezett súlyos csapások miatt egy ideig úgynevezett szünetelt költő lett. Arany János 1845-ben kezdte írni az Elveszett Alkotmányt, amit beküldött a Kisfaludy Társaság vígeposz-pályázatára, és a pályadíjat el is nyerte, bár Vörösmarty bírálta hexametereit. Vörösmarty bíráló szavai további munkára késztették Aranyt. A Toldi: 1846-ban a Kisfaludy Társaság újabb pályázatot írt ki. Ezt a pályázatot Erdélyi János készítette elő, s az ő utasítására vették fel a követelmények közé a népies formát.
A pályázat szövege: "Készítessék kőltői beszély, versben, melynek hőse valamelyt, a nép ajakain élő történeti személy, pél. : Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. Forma és szellem népies legyen. Beküldés határnapja: nov. 26. 1846. Jutalma 15 db arany. " A Toldi már egyöntetű győzelmet aratatott, s nem csak a pályadíjat nyerte meg (1847. február 6-án, amikor a társaság a kitűzött 15 aranyat kivételesen húszra emelte), hanem bírálói ámulatát is. Egyszerre ünnepelt költő lett, jeles írók figyelme fordult feléje, és Petőfi volt az első, aki üdvözlésére sietett. Egy évre rá a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választotta. Ezidőtől kezdve folyamatosan írogatott az Életképekbe és a Pesti Divatlapba kisebb költeményeket. 1847-ben készítette el Toldi estéjét és mellette Murány ostromát. Petőfivel szoros barátság alakult ki. Levelezésük jelentős kor- és irodalomtörténeti dokumentum. 1848–49-ben néhány közéleti helyzetdalt írt (Nemzetőr dal), de nem hozott létre jelentékeny esztétikai értéket, mivel a közösségi hangnem távol állt szubjektív líraiságától.
Világos után egy ideig bujdosni kényszerült, majd 1850-ben házitanító lett Geszten, a Tisza családnál. Szemléletének ellentmondásaira jellemző, hogy a bukott forradalmat kétféleképpen értékelte: elégikusan és ironikusan. 1851-ben Arany tanár volt a nagykőrösi gimnáziumban. A hely parlagiassága feloldhatatlan ellentmondásba került tehetségével. Csak 1860-ban sikerült felköltöznie Pestre. Belső feszültsége lírai versek írására ösztönözte. Lírája ebben az évtizedben bontakozott ki legsokoldalúbban. Mélyen átélte a polgárosodó világ elidegenedését. Ettől fogva egész haláláig keveset dolgozott, mert egészsége meggyöngült: 1868-ban veszélyes máj- és bélgyulladást állapítottak meg. 1870-ben operálták, és több epekövét távolították el. Hallása és szeme is gyöngülni kezdett, de gondos étrendjének köszönhetően néha még hivatalos állását is folytatta. Az 1870-es évek során befejezte a Hamlet és a János király fordítását, lefordította Arisztophanész összes műveit, elkészült a Bolond Istókkal, valamint megírta őszikék című ciklusát, s bevégezte a Toldi-trilógia középső részét, a Toldi szerelmét.