Történelem Szóbeli Témakörök 13.A: Élet A Középkori Városban

Bécs Süd Bevásárlóközpont

Később csatlakoztak hozzájuk a kézművesek is. A kereskedők szervezésével így kommunák jöttek létre. A kommunák a földbirtokosokkal szemben pénzzel, s ha kellett erővel is kiharcolták önállóságukat. Városi önkormányzatok kialakulása: A saját városi önkormányzat komoly előrelépést jelentett, mivel így függetlenné váltak a feudális rendszertől, és jogilag is elkülönültek. A városi polgárok szabadon választhatták bíráikat, és egyéb jogokat kaptak pl. : Vásártartási jog – Árumegállító jog –Vámmentesség- Várfalépítés. Egy összegben adóztak a földesuruknak és a királynak. Idővel a városi polgárság külön helyet foglalt el a ranglétrán. A középkori város - Tételek. A város élén a polgármester vagy a bíró állt, akit városi tanács választott. Eleinte csak a leggazdagabb kereskedők szavazhattak, de idővel az iparosmesterek is beleszólhattak. A városlakosság többsége, a szegények voltak a. Plebs. Élet a városban: A városokat fallal vették körül, ezért csak a kis hely volt a lakhatásra. Elterjedtek az emeletes házak, de csatornázás hiányában a lakosságot járványok tizedelték, és gyakorivá vált a tűzvész is.

  1. Középkori városok tête de liste
  2. Középkori városok tétel

Középkori Városok Tête De Liste

• A tagok közösségi életének kereti és közös ünnepek közös katonáskodás a tagok és családjuk szociális segélyezése. A városi társadalmi csoportok: • Patríciusok: A gazdag és nagy céhek mesterei, nagy kereskedők és bankárok, egyben a városi önkormányzat vezetői. • Polgárok: Jómódú iparosok (a kis céhek mesterei) és kereskedők akik saját házzal rendelkeznek és választójoguk van. • Plebejusok: Alkalmazottak (céh legények, inasok) akiknek nincs saját házuk, ezért politikai jogaik sincsenek. Középkori városok tête de lit. A városok külső képe: • Falakkal védik magukat a külvilágtól, ám a falakon kívül vannak módos polgárok földjei: önmaguk élelmezésére és terménykereskedelemre adnak lehetőséget Pl. : szőlőkertek – bortermelés – kereskedelem) • A város közepén van a szabályos alaprajzú piactér, körülötte a városháza, a főtemplom és a leggazdagabbak házai, utóbbiak egy része termelő üzem és üzlethelység is egyben. A többiek külön város negyedekben (a módosabbak a belvárosban, a szegényebbek a külvárosban) élnek, gyakran foglalkozás alapján elkülönülő és elnevezett utcákban élnek.

Középkori Városok Tétel

Kiemelkedik az itáliai pénzemberek szerepe. A legtöbb város valamilyen feudális hatalmasság fennhatósága alatt keletkezett. Tevékenységük nehezen volt beilleszthető a XI. századig kialakult hagyományos rendjébe, főleg ami a kereskedelmet, a pénzügyleteket és a városok függetlenségi törekvéseit illeti. Előbb Itáliában majd Dél-Franciaországban harcolták ki önkormányzati függetlenségüket a városi kommunák. Középkori városok tétel. A XII. század végén már tömegesen kialakuló városokra már a kiváltságos helyzet a jellemző. Polgáraik menetesek a jobbágyi kötelezettségektől, peres ügyeikben a városi esküdt bíróságok döntenek. A városi tanács az uralkodók által is elfogadott hatalmi szervvé vált, amely gondoskodott a város védelméről, a városi adók kivetéséről és beszedéséről, valamint a közigazgatás egyéb feladatairól. A városok területe is kiváltságos volt. A városok társadalmát a vagyonos elemek vezették, főleg a távolsági kereskedelemből meggazdagodott kereskedők. A kézművesek céhei a XI. század végétől alakultak ki.

levantei kereskedelem: -kelettel folytatott -Velence és Genova uralták az útvonalat -fűszerek, luxuscikkek, fegyverek 2. )Balti-tenger térsége: -nyersanyag, élelmiszer (É-ról, K-ről) -cserébe: iparcikkek -Angliából: gyapjú-textilipar legfontosabb alapanyaga 3. A középkori város -. )Levante, Hanza: -kezdetben megkerülte az útvonal az Alpokat és Champagne vásáraira kerültek a termékek, később a délnémet városok piacaira kerültek Készítette: B. Zsófi