Később csatlakoztak hozzájuk a kézművesek is. A kereskedők szervezésével így kommunák jöttek létre. A kommunák a földbirtokosokkal szemben pénzzel, s ha kellett erővel is kiharcolták önállóságukat. Városi önkormányzatok kialakulása: A saját városi önkormányzat komoly előrelépést jelentett, mivel így függetlenné váltak a feudális rendszertől, és jogilag is elkülönültek. A városi polgárok szabadon választhatták bíráikat, és egyéb jogokat kaptak pl. : Vásártartási jog – Árumegállító jog –Vámmentesség- Várfalépítés. Egy összegben adóztak a földesuruknak és a királynak. Idővel a városi polgárság külön helyet foglalt el a ranglétrán. A középkori város - Tételek. A város élén a polgármester vagy a bíró állt, akit városi tanács választott. Eleinte csak a leggazdagabb kereskedők szavazhattak, de idővel az iparosmesterek is beleszólhattak. A városlakosság többsége, a szegények voltak a. Plebs. Élet a városban: A városokat fallal vették körül, ezért csak a kis hely volt a lakhatásra. Elterjedtek az emeletes házak, de csatornázás hiányában a lakosságot járványok tizedelték, és gyakorivá vált a tűzvész is.
• A tagok közösségi életének kereti és közös ünnepek közös katonáskodás a tagok és családjuk szociális segélyezése. A városi társadalmi csoportok: • Patríciusok: A gazdag és nagy céhek mesterei, nagy kereskedők és bankárok, egyben a városi önkormányzat vezetői. • Polgárok: Jómódú iparosok (a kis céhek mesterei) és kereskedők akik saját házzal rendelkeznek és választójoguk van. • Plebejusok: Alkalmazottak (céh legények, inasok) akiknek nincs saját házuk, ezért politikai jogaik sincsenek. Középkori városok tête de lit. A városok külső képe: • Falakkal védik magukat a külvilágtól, ám a falakon kívül vannak módos polgárok földjei: önmaguk élelmezésére és terménykereskedelemre adnak lehetőséget Pl. : szőlőkertek – bortermelés – kereskedelem) • A város közepén van a szabályos alaprajzú piactér, körülötte a városháza, a főtemplom és a leggazdagabbak házai, utóbbiak egy része termelő üzem és üzlethelység is egyben. A többiek külön város negyedekben (a módosabbak a belvárosban, a szegényebbek a külvárosban) élnek, gyakran foglalkozás alapján elkülönülő és elnevezett utcákban élnek.
levantei kereskedelem: -kelettel folytatott -Velence és Genova uralták az útvonalat -fűszerek, luxuscikkek, fegyverek 2. )Balti-tenger térsége: -nyersanyag, élelmiszer (É-ról, K-ről) -cserébe: iparcikkek -Angliából: gyapjú-textilipar legfontosabb alapanyaga 3. A középkori város -. )Levante, Hanza: -kezdetben megkerülte az útvonal az Alpokat és Champagne vásáraira kerültek a termékek, később a délnémet városok piacaira kerültek Készítette: B. Zsófi