Arany János: Szondi két apródja Felhőbe hanyatlott a drégeli rom, Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja; Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom, Tetején lobogós hadi kopja. Két ifiu térdel, kezökben a lant, A kopja tövén, mintha volna feszűlet. Zsibongva hadával a völgyben alant Ali győzelem-ünnepet űlet. "Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért? Bülbül-szavu rózsák két mennyei bokra? Hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért, Odaillőt egy huri nyakra! " "Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hant Zászlós kopiával a gyaur basa sírján: Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant, És pengeti, pengeti, sírván. "... S hogy feljöve Márton, az oroszi pap, Kevély üzenettel a bősz Ali küldte: Add meg kegyelemre, jó Szondi, magad! Meg nem marad itt anyaszülte. "Szép úrfiak! immár e puszta halom, E kopja tövén nincs mér' zengeni többet: Jertek velem, ottlenn áll nagy vigalom, Odalenn vár mézizü sörbet. -" Mondjad neki, Márton, im ezt felelem: Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi, Jézusa kezében kész a kegyelem: Egyenest oda fog folyamodni.
A történelem ösvényei és mibenléte "21. Csak ő benne vigad a mi szívünk, csak az ő szent nevében bízunk! 22. Legyen, Uram, a te kegyelmed rajtunk, a miképen bíztunk te benned. " 33. Zsoltár Hivatkozza Arany János. "Mondjad neki, Márton, im ezt felelem: Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi, Jézusa kezében kész a kegyelem: Egyenest oda fog folyamodni. " Idézi Bibó István: "A cikk 1957 õszi megjelenésekor Bibó István már több mint három hónapja fogoly volt. Letartóztatása elõtt pár nappal attól az ügyvéd barátjától, akit védelmére akart felkérni, s akivel addigra sok mindent megbeszélt, pótlólagos üzenetet kapott: ha a legsúlyosabb ítéletet kapná, feltétlenül folyamodjon kegyelemért, hogy az ezzel nyert idõ alatt közbenjárásra lehessen kérni külföldi politikai erõket. Õ egy híres magyar vers mondatával ("Jézusa kezében kész a kegyelem" – Arany János: Szondi két apródja) azt üzente vissza: nem fog kegyelmet kérni. " 1552-ben, ezen a napon halt hősi halált a Drégelyt védő Szondi György.
Felhőbe hanyatlott a drégeli rom, Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja; Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom, Tetején lobogós hadi kopja. Két ifiu térdel, kezökben a lant, A kopja tövén, mintha volna feszűlet. Zsibongva hadával a völgyben alant Ali győzelem-ünnepet űlet. "Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért? Bülbül-szavu rózsák két mennyei bokra? Hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért, Odaillőt egy huri nyakra! " "Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hant Zászlós kopiával a gyaur basa sírján: Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant, És pengeti, pengeti, sírván. "... S hogy feljöve Márton, az oroszi pap, Kevély üzenettel a bősz Ali küldte: Add meg kegyelemre, jó Szondi, magad! Meg nem marad itt anyaszülte. "Szép úrfiak! immár e puszta halom, E kopja tövén nincs mér' zengeni többet: Jertek velem, ottlenn áll nagy vigalom, Odalenn vár mézizü sörbet. -" Mondjad neki, Márton, im ezt felelem: Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi, Jézusa kezében kész a kegyelem: Egyenest oda fog folyamodni.
Arany-túra: Drégely Felhőbe hanyatlott a drégeli rom, Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja; Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom, Tetején lobogós hadi kopja. Két ifiu térdel, kezökben a lant, A kopja tövén, mintha volna feszűlet. Zsibongva hadával a völgyben alant Ali* győzelem-ünnepet űlet. "Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért? Bülbül-szavu* rózsák két mennyei bokra? Hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért, * Odaillőt egy huri* nyakra! " "Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hant Zászlós kopiával a gyaur* basa sírján: Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant, És pengeti, pengeti, sírván:"... S hogy feljöve Márton, az oroszi* pap, Kevély üzenettel a bősz Ali küldte: Add meg kegyelemre, jó Szondi, magad! Meg nem marad itt anyaszülte. "Szép úrfiak! immár e puszta halom, E kopja tövén nincs mér' zengeni többet: Jertek velem, ottlenn áll nagy vigalom, Odalenn vár mézizü sörbet. -" Mondjad neki, Márton, im ezt felelem: Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi, Jézusa kezében kész a kegyelem: Egyenest oda fog folyamodni.
Hogy vítt ezerekkel! hogy vítt egyedűl! Mint bástya, feszült meg romlott torony alján: Jó kardja előtt a had rendre ledűl, Kelevéze ragyog vala balján. "Rusztem maga volt ő!... s hogy harcola még, Bár álgyúgolyótul megtört ina, térde! Én láttam e harcot!... Azonban elég: Ali majd haragunni fog érte. " Mint hulla a hulla! veszett a pogány, Kő módra befolyván a hegy menedékét: Ő álla halála vérmosta fokán, Diadallal várta be végét. "Eh! vége mikor lesz? kifogytok-e már Dícséretiből az otromba gyaurnak? Eb a hite kölykei! vesszeje vár És börtöne kész Ali úrnak. " Apadjon el a szem, mely célba vevé, Száradjon el a kar, mely őt lefejezte; Irgalmad, oh Isten, ne légyen övé, Ki miatt lőn ily kora veszte!
Stilisztikailag különösen fontosak a betűrímek. Ezek közül a " hulla " mint holttest nyelvújítók által elterjesztett szó (mely esetleg a nyelvjárásokból került át a köznyelvbe), [4] mely Arany feltehetőleg szándékolt anakronizmusa. Az apródok megszólalásába ezáltal saját kora nyelvezetét is belecsempészte. A " hulla "' mint ige régies igeidő a török korból (jelentése: hullott): például az " ada egy " ( adott egy) és " adá a " ( adta az) szerkezetekben. A " mint hulla a hulla " betűrím már-már parodisztikus hangzásvilággal, iróniával beszél az ellenségről, erre azonban nem válaszol a vers másik fontos betűríme, a " Jézusa kezében kész a kegyelem". A szókezdő k hangokat megtöri a mondat eleji J-s kezdet ( Jézusa): Arany nem él a "Krisztusa kezében kész a kegyelem" lehetőségével, jóllehet, a sorok kijönnének. Homoerotikus értelmezés Szerkesztés Irodalomelméleti körökben heves viták tárgya, hogy értelmezhető-e Arany verse homoerotikus költeményként. [5] Bár történetileg a basa herélt volt, Tinódi Lantos Sebestyén is kiemeli ezt históriáiban, a versbeszéd nem zárja ki a homoerotikus értelmezést.