Eckhart mester (1260-1328) műve. A nyugati miszticizmus egyik legnagyobb képviselője. Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyország. Mit jelent ez? Szegénység kétféle van: külső, mely dicséretes, ha valaki Jézus iránti szeretetből vállalja, belső, erről van szó az idézetben. Ki az igazán szegény ember: aki nem akar semmit, aki nem is tud semmit, akinek nincs is semmije. Aki nem akar semmit, az nem csupán úgy él, hogy soha semmiben sem teljesíti be saját akaratát, s törekszik Isten akaratának teljesítésére. Hiszen míg az az ember akarata, hogy Isten akarata legyen, addig megvan benne az akarat, azaz nem semmit akar. Az igazi szegénység az, ha annyira nincs akarata az embernek, mintha nem is létezne, azaz se nem akar, se nem vágyik. Ez a nemlétezés állapota olyan volt, amiben önmagunk megismerői voltunk az igazság gyönyörűségében. Akkor Istentől és mindentől szabadon léteztünk. Boldogok a lelki szegények | Magyar Nemzet. Megteremtésünkkel már lett Istenünk, s maga Isten se volt ebben az értelemben Isten akkor, sokkal inkább volt "az ami".
Például a görög egy filozofikus mély kultúra és nyelv, így a szellem/lélek filozofikus mély értelmezése jogos lehet. Mindeközben a héber egy nagyon földhöz ragadt, élet szagú nyelv és kultúra. Viszont evangelistáink zsidók voltak a görög nyelv és kultúra ismeretével (ki mennyire… valaki csak a konyhanyelvet nyomta). Boldogok a lelki szegények mert övék a mennyek országa. Szóval amikor Lelket emlegetnek, hát csak az Úr tudja, hogy a szó milyen rétegeit értették alatt… És még csak akkor kezdődik az értelmezésnek a tudománya, amihez hozzátartozik az első századok nagy teológus atyáinak magyarázatai is, és azok szövegkritikai elemzése is. Jaaj, feneketlen kút ez a Biblia, még az okos teológusok és a Lélek segítségével is. )) (via freeg0csej) 23 notes
Az ember az alaphelyzetére valójában mindig Isten közelségében döbben rá. Ahogyan a Biblia embereivel történt. Bárhol vannak, bárhol élnek a világban, bármit tettek, bármennyire hisznek vagy nem hisznek, mindig megpróbálják Isten jelenlétében megérteni, hogy ők kik is tulajdonképpen, és melyik az az út, amelyen nekik járni kell és lehet. A keresztény élet nagy ünnepei, a sorsfordító isteni cselekvések meghívnak bennünket az azonosulásra. Arra hívnak, hogy ne Isten lábnyomait keressük a saját életünk eseményeiben, hanem találjuk meg magunkat Isten életében, az üdvösség történetében, mely Isten és Ember közös története. Boldogok a Szegények Alapítvány. Hol vagy te karácsonykor, hol vagy a születés csodája idején, hol vagy nagypénteken, amikor fel kell venni a keresztet, hol vagy a feltámadás hajnalán, amikor elindul sejtelmesen egy új kezdet minden ember számára, s számodra is?! Mikor kiáltasz már fel úgy, mint a bibliai botladozó vak: "Tedd Uram, hogy lássak! "? A nagy keresztény ünnepek először, első lépésként szent passzivitást igényelnek tőlünk.