Az 5. számú házban működik a Ferencvárosi Pincetárlat. A Könyves Kálmán körút és a Koppány utca közötti szakasz 1995-ben, a hajdani Sertésközvágóhíd és a Ferencváros pályaudvar nyugati rendezője közötti sávban, a Koppány utca az Illatos út közötti az ezredfordulót követően épült ki. Nevezetességek [ szerkesztés] Páli Szent Vince-plébániatemplom, Budapest, Haller u. 19-21, 1097 (Mester utca – Haller utca sarkán) Molnár Ferenc Kéttannyelvű Általános Iskola, Budapest, Mester u. 19, 1095 Fáy András Gimnázium, Budapest, Mester u. 60-62, 1095 Szent István Közgazdasági Szakgimnázium és Kollégium, Budapest, Mester u. Iskolatörténet - Bp. IX. Kerületi József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. 56-58, 1095 Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola, Budapest, Mester u. 23, 1095 József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Budapest, Mester u. 67, 1095 Budapesti Marhaközvágóhíd, nagyrészt elbontva Budapesti Sertésközvágóhíd, nagyrészt elbontva (a Külső Mester utca Duna felőli oldalán) Ferencváros pályaudvar rendezőpályaudvari része (a Külső Mester utca oldalán hosszan terül el) Külső hivatkozások [ szerkesztés] A Wikimédia Commons tartalmaz Mester utca témájú kategóriát.
Budapest Az iskola épülete Mester utca isola java Mester utca isola 2000 Mester utca 19 általános iskola Mester utca autószerelő iskola Mindezektől eltekintve az épület egységes arculatot mutat. A Mester utcai főbejárat portálja az épület éke. Felső részében, az erkélyen az intézet névadójának, Fáy Andrásnak domborműve található, ami az egész portállal együtt Melocco Péter szobrászművész alkotása. A tümpanonon helyezték el Sződy Szilárd szobrásztanár munkáját, Magyarország angyalos címerét. A főépület tetőterének beépítése, az iskolához kapcsolódó funkcióval való megtöltése részletesebb vizsgálatok után elképzelhető. Források: Fábián Gáspár: Küzdelmeim és alkotásaim. Mester utca iskola 14. Budapest 1936. Fáy András Szakközépiskola 1983-as évkönyve 1928. szeptember 6-án kelt az igazgató által készített épületleírás A hátsó traktusban található főlépcsőház a középfolyosós elrendezésű épület közlekedési magja. Szintjeit az alagsor, földszint és két emelet alkotják. A tengelyes, lizénákkal tagolt vakolatarchitektúrájú homlokzatot vízszintesen az első emelet felett - a szomszédos pavilon koronázó párkányának magasságában - övpárkány osztja.
Az iskola létszáma e tanévben 586 tanuló volt. Az 1956-os forradalom szomorú eseményei újabb nyomot hagytak az iskola épületén, s az iskola dolgozóinak ismét feladata lett a károk helyreállítása és az egyes tantermek használhatóvá tétele. Ekkor került Pándi Kiss János szobrászművész kivitelezésében a költő kőbe faragott arcmását ábrázoló jelenlegi emléktábla iskolaépületünk falára. Az 1957/58-as iskolai évben az iskolarádió és iskolai filmelőadások működését emelik ki az évkönyvek. Mester utca iskola 2. Az ötvenes évek végén, az 1958/59-es tanévben a tanulók létszáma 530 fő volt. E tanévben a sporteredmények voltak kiemelkedőek. Az épületben egymást követték a belső, majd a külső tatarozási munkálatok. A hatvanas évektől a hetvenes évekig több iskola-összevonás befogadó intézményeként kialakult az iskola végleges arculata. Továbbra is nyolc osztályos általános iskolaként működött. A tanulólétszám 500 fő fölött volt, csökkenő tendencia - mint más kerületi iskolákban is – csak a kilencvenes évektől volt megfigyelhető.
Források [ szerkesztés] Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 132. o. ISBN 963-05-6411-4 Budapest teljes utcanévlexikona, Sprinter Kiadó, 2003
1912-től 1928-ig két helyen, a Mester u. 65. sz. alatti bérház és az Ernő és a Haller utca sarkán lévő barakképületben működött szűkös, egészségtelen körülmények között. 1918-tól mint IX. kerületi Állami Főgimnázium, 1924-től a reformkor egyik jelentős személyisége után a Fáy András Reálgimnázium nevet kapta. Az akkori Szvetenay, Mester és Márton utcák sarkán lévő telek 1878-tól Budapest főváros tulajdonába került. Volt egyszer egy iskola! - A Mester utca 56-58. épülete - 9.tv - videó. A székesfőváros közgyűlése 1922-ben a gimnázium építésére engedte át, s nemsokára megkezdődhetett az iskola építése. Az épület terveit Dr. Fábián Gáspár és segítőtársa Lechner Lóránt műépítészek készítették. Fábián Gáspár, aki számos budapesti és vidéki középület (többek között a ferencvárosi Szent Vince és a Szent Kereszt templomok) tervezője, a Fáy András Gimnázium mellett számos iskolát tervezett, amelyeknek tervezése és építésük vezetése foglalta le ideje nagy részét. Gyakorlatban ezt úgy érzékeljük, hogy a rendszer hőmérséklete megnő (ha nincs közben valamilyen izoterm fázisátalakulás).
Az iskola felszereltsége ugyanakkor ebben az időben meglehetősen szerénynek volt mondható. A tanulók származás szerinti megoszlása: mintegy 80%-uk kifejezetten munkásszármazású és csupán 20% "egyéb", beleértve a kis- számú értelmiséget is. Azon a helyen, ahol József Attila egykori tanterme volt, a folyosó falára ideiglenes emléktáblát helyeztek. Az 1954/55-ös tanévben a költő emlékére első ízben rendeztek nagyszabású ünnepélyt, amely a továbbiakban hagyománnyá lett. Az iskola épületének homlokzatára is ez alkalommal került emléktábla. Ekkor került az iskola tulajdonába a költő életnagyságú mellszobra, László Péter szobrászművész adományaként. Az 1955/56. Budapest IX. Kerületi Molnár Ferenc Kéttannyelvű Általános Iskola. tanév legkiemelkedőbb eseménye, hogy az Oktatásügyi Minisztérium engedélyt adott arra, hogy az iskola a "József Attila Általános Fiúiskola, Budapest IX., Mester u. 67. " elnevezést használhassa. A tanulmányi eredményeket illetően megmutatkozott a munkásszármazású tanulók kedvezőtlenebb eredménye. Az oktató-nevelő munka súlypontja ezért a nevelő tevékenységre tevődött át, az oktató munkával szemben döntő fontosságúvá vált.