A szelíd állat az atomerőmű munkásainak egykor otthont adó Pripjaty "szellemvárosban" él, és némi élelemért cserébe szívesen barátkozik az odalátogató turistákkal. Bejárta a világot A csernobili robbanás a radioaktív anyagokat 1, 5 kilométer magasságba emelte a levegőben. Ebben a magasságban a délkeleti szél a radioaktív felhőt egészen Skandináviáig vitte. A felhő elrepült Skandinávia fölött, majd újra Ukrajna felé fordult. A baleset napján a szél irányt változtatott nyugat felé. A második szennyezett felhő így repült Lengyelországon keresztül Csehszlovákiába, majd Ausztriába. Ott az Alpoknak ütközve visszarepült Lengyelországba. Ma úgy tudjuk, nincs olyan hely a világon, ahol a csernobili radioaktív felhők ne lettek volna jelen. Még mindig nem tudni pontosan, hány ember halálát okozta a csernobili-katasztrófa - tudomany.ma.hu. A szennyezett felhők körberepülték a világot. A leginkább érintett területek Ukrajna és Fehéroroszország voltak – olvasható a oldalán. A csernobili katasztrófa okainak vizsgálata hivatalosan azzal zárult, hogy megállapították: a személyzet nem követte a szükséges biztonsági előírásokat.
forró pontok, ahol a radioaktív sugárzás meglehetősen magas. Egyes helyeken még mindig mérhetőek az egészségügyi határértéket többszörösen meghaladó, az emberi életre veszélyes értékek: főként az 1986-os sugármentesítés során használt, ezidáig még esetlegesen el nem földelt gépek és azok roncsainak belsejében vagy közvetlen közelében akár néhány óra leforgása alatt halálos dózis szenvedhető el. 2011 júniusában a Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma sajtóközleményt adott ki a zónában tett turisztikai jellegű látogatások határozatlan időre történő felfüggesztéséről, [9] 2012 januárjától azonban ismét lehetővé tették a beutazást. Katasztrófavédelmi tájékoztató a kéményseprésről. [10] A legtöbb túra Csernobil városának és Pripjaty szellemvárosának főútja mentén halad. Bár a járművek megállása tilos, a hatalmas erőmű jól látható. [11] Élővilág [ szerkesztés] Az állatvilág a katasztrófa után közvetlenül megtizedelődött, ám az ember eltűnését követően lassan regenerálódott. A szarvas és vaddisznó-állomány az 1990-es évek elejétől növekedésnek indult, a farkasok is elszaporodtak.
Külföld:: 2021. október 14. 07:16:: Nyolcvannégy éves korában elhunyt Viktor Brjuhanov, a csernobili atomerőművet az 1986-os katasztrófa idején vezető igazgató - közölte szerdán az atomerőmű sajtószolgálata. "Ma, életének nyolcvanötödik évében elhunyt Viktor Brjuhanov, a csernobili atomerőmű első igazgatója. A személyzet és a vállalat vezetése őszinte részvétét fejezi ki családtagjainak és hozzátartozóinak" - írta a Facebookon a sajtószolgálat. Halálának okát és helyet nem közölték. Már három érmet nyert a csernobili katasztrófa egyik sérültje - Blikk. Ismeretes, hogy a volt erőmű-igazgató Kijevben élt. Brjuhanov 1970-ben kezdett el dolgozni az erőműnél. Eleinte az építkezést irányította, majd ezután nem sokkal, egészen 1986 áprilisáig ő igazgatta a létesítményt. Az 1986. április 26-án bekövetkezett atomerőmű-katasztrófát követően leváltották beosztásából. Brjuhanovot és Nyikolaj Fomin főmérnököt 1988 júliusában 10 év börtönbüntetésre ítélték a biztonsági előírások be nem tartása miatt. A volt igazgatót öt év után feltételesen szabadlábra helyezték. A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában történt.
01:03-07 - A személyzet a kísérlet előkészítését folytatja, a két tartalék keringtetőszivattyút üzembe helyezi. A megnövekedett hűtés miatt további szabályozórudakat emelnek ki. 01:23:04-kor a kísérlet kezdetét vette. Az ellenőrzőpanelen semmi nem jelezte a reaktor instabil állapotát, és valószínű, hogy az üzemeltetők közül senki nem volt tudatában a veszélynek. A turbina lekapcsolódott a reaktorról, amelyben nőni kezdett a gőz részaránya. [* 1] Ahogy a hűtőfolyadék kezdett felforrósodni, gőzbuborékok keletkeztek a hűtőcsövekben. A csernobili RBMK reaktornak magas a pozitív üregtényezője, [17] ami azt jelenti, hogy a víz neutronelnyelő hatása hiányában a reaktor teljesítménye gyorsan nő, működtetése egyre veszélyesebbé válik. Csernobili katasztrófa halottak serege. 01:23:40-kor az üzemeltetők megnyomták az AZ-5 ("Vészhelyzet elleni védelem 5") gombot, ami elindította az összes szabályzórúd azonnali visszaillesztését ("SCRAM"). [* 2] 01:23:43-kor riasztás generálódott, amely hirtelen teljesítménynövekedést jelzett; a reaktor teljesítménye ekkor 540 MW volt.
Ahhoz, hogy biztosan kiderítsük, milyen sugárveszélyt jelentett az áthaladó repülőgépre a robbanás, ismerni kell a repülés pontos útvonalát és idejét, és a radioaktív felhő elhelyezkedését az adott időben. Ám, ha feltételezzük, hogy a gép berepült magába a felhőbe, akkor igen csak nagy dózis érhette az utasokat - mindazonáltal, ennek egészségügyi hatása is lehetett. Hiszen ilyen magasságokban vándorolt az óriási sugárzás. Csernobili katasztrófa halottak hadserege. Ne felejtsük el, hogy a Moszkvába tartó gép utazósebessége 850-900 km/h volt, utazómagassága pedig 12000 méter. Az erőműben történt első robbanás a radioaktív anyagot 1, 5-7, 5 km magasságig vitte, a második robbanás során keletkezett tűzcsóva 750 méteres magasságig jutott - ebben erősen sugárzó urán- és plutóniumoxid részecskék voltak. A szél a radioaktív anyagokat nyugat-északnyugat irányba fújta, Pripjaty fenyőerdejét megolvasztva majd az erős légmozgással Belorusszia fölé jutottak. A robbanástól mindeközben 767, 6 kilométerre volt a szovjet főváros - északkeletre.
Az HBO-n futó széria reflektorfénybe helyezte Csernobilt, és úgy tűnik, végre mi is tisztább képet kaptunk, hogy mi történt a robbanásban. 1986. április 26 -án hajnali 1 óra 23 perckor következett be a robbanás a csernobili atomerőmű négyes blokkjában. A csernobili atomerőmű-baleset valós méreteiről az első napokban ellentmondásos hírek jelentek meg, a hatalom igyekezett eltussolni az ügyet, de Svédországban egy nappal a robbanás után bejelentették, hogy a megszokott háttérsugárzás többszörösét mérték a Stockholmtól 150 kilométerre lévő forsmarki atomerőműben. Öt svéd atomerőműből kértek jelentést, mint kiderült azokban is emelkedett a sugárzás. A folyamatos mérés eredményeiből kiderült, hogy a radioaktivitás mértéke keletről nyugatra haladva csökkent. A szél keletről fújt. A világ közvéleménye így tudta meg, hogy keleten történt valami. A Szovjetunió vezetése ekkor ismerte el a bekövetkezett atombaleset tényét. [1] A robbanás következtében nagy mennyiségű sugárzóanyag – egyes becslések szerint a reaktorban lévő plutónium és urán csupán 4, pesszimistább változatok szerint 90 százaléka – került a légkörbe.