1844. -ben Pesten a Pesti divatlap szerkesztője lesz. 1846. szeptember 8. -án a nagykárolyi megyeváron megismerkedett Szendrei Júliával, akivel 1847. -án megtartják az esküvőt. 1848. a forradalom lelkes résztvevője. decemberében született a fia, akit úgy hívtak, hogy Zoltán. 1849. -ben az utolsó verse Szörnyű idő címmel íródott. július 31. -én a segesvári csatában tűnt el. Halálának körülményei tisztázatlanok a mai napig. Petőfi forradalmi költészete tétel megfordítása. Költészetének témakörei: - Népies helyzetdalok:A költő E/1-ben magát az emberalakot szólaltatja meg. Pl. : Befordultam a konyhába…, A borozó - Népies életképek: Egy-egy életdarabot, a nép életéből vett jelenetet ragad ki. Pl. : Megy a juhász a szamáron…, A csaplárné a betyárt szerette… - Tájversek: (tájleíró költemény: Egyrészt a táj leírása, másrészt a költőnek a tájhoz fűződő érzései, gondolatai) Pl. : Az Alföld, A puszta télen - Családi versek: Új témakör a költészetben, legszemélyesebb családi kapcsolatairól ír, közvetlen hangnemben. Pl. : Füstbe ment terv, István öcsémhez, Szülőimhez - Forradalmi versek: Pl.
A szakasz első fele a feltételeket bontja ki, hogy mikor és hogyan szeretne ő meghalni. A hegyi táj helyett egy óriási síkság látomása jelenik meg; mely egy harcmező, ahol a világ minden szolganépe elfér: ezek indulnak felsorakozva a világszabadságot kivívni. A szakasz 2. felében fogalmazódik meg az a vágy, a vers ama alapgondolata, hogy ő is a csatamezőn szeretne lenni ("ott…"; " ott… "), sőt életét szeretné áldozni ebben a csatában. Beküldte: Tóth Titanilla Petőfi 1846 tavaszán megújult energiával veti bele magát az irodalmi-politikai életbe. Petőfi Forradalmi Költészete. Több éves búskomorságát a forradalmi eszmények űzik el. Új célja: a "szabadságharc" élére állni s mind költőként, mind katonaként helytállni. Előtérbe helyezi a közéleti költőt, önzetlen harcra szólít fel a haza és a nép felemelkedéséért. Költészetében felerősödik a politikai líra, művészi forradalmisága megtelik politikai forradalmisággal. 46-48 ig inkább a látomásos-forradalmi költészet jellemzi, ám utána igazi "csatadalokat" írt, s mivel politikai és katonai kudarcok érték 49 után született költeményei lemondobbak, szomorúbbak, mint az optimista víziókkal telített látomásversei.
Beszél a fákkal a bús őszi szél… Műfaja rapszódia, szintén a koltói mézeshetek alatt keletkezett. A kompozíció itt is az ellentétre épül, amely a beszélő helyzete és gondolatai között feszül (idill↔látomások). Az idill tökéletességét a szerelmes és szerelmese kettőse teszi teljessé (refrén), a férfi azonban ahelyett, hogy átadná magát ennek a nyugodtságnak, békének, látomásokkal gyötrődik ("A jövendő korjelenései…"). A "Szabadság, szerelem…" epigramma kettősége e versben nem eszmeként fogalmazódik meg, hanem a mindennapok szintjén. A költeményben a víziók, látomások és társadalmi problémák metaforikus, expresszív képei váltják egymást. Pátosz, fennköltség, erős érzelmi töltés és gondolatiság jellemzi a szöveget, amelyet a refrén nyugalma ellenpontoz. Megjelenik annak a szerepnek (próféta, vátesz) néhány motívuma, mely politikai költészetében meghatározó (pl. Petőfi forradalmi költészete tête de mort. A XIX. Század költői, Az ítélet). A versekben megjövendölt látomások beteljesedése (életrajzi események) A "Szeptember végén" című versében már a házasság elején, a mézeshetek alatt megjövendöli, hogy halála után Júlia, "elfogja" hagyni, s új férfit fog szeretni.