Állam-és Jogtudományi Kar címkéhez tartozó cikkek
1872-ig Magyarországon csak ezen a karon volt egyetemi szintű oktatás. Ekkoriban a karnak csak 4-5 professzora volt. 1777-ben Budára, majd 1783-ban Pestre költöztették a Kart. [2] 1774-ben Markovics Mátyás Antalt a jogi karhoz nevezték ki tanársegédnek, majd 1776-ben jogi oktori címet szerzett és 1780-ben az egyházi jog tanára lett. 1790 és 1802 között az egyetem rektoraként dolgozz. 1784. május 26-i rendeletében II. József megszüntette az egyetemes történelem oktatását a jogi karon és áthelyezte a Bölcsészettudományi Karra. 1806. november 4-én I. Ferenc szentesítette a II. Ratio Educationis-t, amely 1848-ig meghatározta a magyar oktatást. Elte állam és jogtudományi karaoke. A filozófiai osztályok tananyaga a természettudományos ismeretekre épült. Szintén erre épült a négyéves teológiai, a hároméves jogi és az ötéves orvosi kar. 1816-ban Virozsil Antal jogi doktori, majd 1833-ban bölcsészetdoktori oklevelet szerzett a pesti tudományegyetemen. 1832 és 1861 között jogtanárként oktatott az intézményben. Jogbölcselet, jogtudományi enciklopédia és a magyar közjog tantárgyait oktatta az egyetemen.
A 2020-ban kitört Covid19-világjárvány ugyanakkor olyan büntetőjogi problémákat vetett fel, amelyek lényegében egy évszázada, a spanyolnátha időszaka óta nem fordultak elő. A törvényhozóknak pedig gyorsan és hatékonyan kellett reagálniuk a járványügyi helyzetre, amely a büntetőjog és a szabálysértési jog területén olyan lényeges újításokat hozott, mint például a hatósági karantén, a kijárási korlátozások, a maszkviselés szabályait megszegő, avagy az álhíreket terjesztő személyek szankcionálása. A koronavírus hatására a bezártság és a különféle korlátozások a mindennapi életünk részévé váltak. Állam- és Jogtudományi Kar | ELTE Jurátus. De mi történt mindeközben azokkal, akik a szabadságuktól eleve meg vannak fosztva? Milyen kihívások elé állította a pandémia a büntetés-végrehajtási szervezeteket? Hogyan érintette a járvány a fogvatartottak és szeretteik életét? A COVID nagyon erősen korlátozta a személyek, munkavállalók szabad mozgását az EU-n belül, azaz az uniós mobilitást. Sok szolgáltatás megszűnt, amelyeket döntően mobil munkavállalók láttak el (gondoljunk a turizmusra, a hotelszolgáltatásra, a feldolgozóiparra, a szállításra), ráadásul lezárták a határokat is, így azok is nehezen tudtak mozogni, akiknek megmaradt az állásuk.
IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható! Szombat reggel – Kossuth Rádió – június 18., szombat, 6:00 Szerkesztő-műsorvezető: Gungl László Vissza a műsor oldalára>>>
1849 és 1860 között az egyetem rektora volt. Trefort Ágostonnak volt köszönhető, hogy kiterjesztette az egészségtan oktatását a jogi és a bölcsészettudományi karra. 1865-ben Eötvös Loránd beiratkozott a pesti egyetem jogi karára. 1945 és 1948 között alsó- és középfokon megszervezték a dolgozók iskoláját, és az egyetemeken megalapították a munkástanfolyamokat először a jogi karon, majd 1947-ben a bölcsészettudományi karon is. 1956-ban megalakult az új egyetemi vitafórum, a Hajnóczy Kör a jogi karon. 1956. Elte állam és jogtudományi kar wai. október 17-én a jogi karon tartották a gyűlést, ahol már követelések pontokba is szedték. Az Egyetemi Ifjúság leírása szerint a gyűlés a jogi kar vitafóruma alakuló ülésének nyilvánította magát és a következő követekéseket fogalmazta meg és fogadta el: 1. március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítása, 2. az orosz nyelv választhatóvá tétele, 3 a honvédelmi oktatás beszüntetése, 4 tiltakozás a középiskolás módszerek alkalmazása ellen az egyetemen. Vezetés [ szerkesztés] Fejléc szövege Dékán Sonnevend Pál Dékánhelyettes Somssich Réka Rozsnyai Krisztina Varga István Dékánok [ szerkesztés] Harmathy Attila Ficzere Lajos Király Miklós (2008. július 1.