Grecsó Krisztián Megyek Utánad

Cofidis Megújuló Hitel

Grecsó könyveinek világa összeér e könyvben. A Megyek utánad a többi könyv után is elindul. Olvasás közben felismerve ezt, már nehezebben azonosulok – de mégsem válok le az olvasmányról, nem válik előttem egy idegen magán-mitológiájává. Mert egyszer csak megint meglegyint a felismertető. Az ismert állapot fájdalmasan "belülről kitolt" rajza. A párról, akik szertelenül boldogok, amikor megveszik a lakást, és biztosak benne, hogy ez a boldogság örökké tart majd. De a boldogság nem biztos ebben, nem akar örökké tartani. Addig, az első lakásig tart. Az emlékekről, amelyek nem tartanak ki, ez már nem az a világ, ahol az ember a repedéseket is ismerte, tudta, hol lejt a járda, hol terem az édes bónamenta. Amikor az ember már nem ismeri az utcák titkait. Amikor észreveszi: aki után menne, egy idegen. Akit el kell engedni, kívül és magamban. Revizor - a kritikai portál.. Írtam: a valaholban, amely a legkevésbé hasonlít a menekülésre. Ahol aki utánad indult, végre utolér. Amikor végre utolérsz valakit. És tudsz. Hiszen csak azt engedheted el, amit tudsz.

  1. Revizor - a kritikai portál.

Revizor - A Kritikai Portál.

A Megyek utánad sebességet vált, minden áron önnön végére akar járni; Daru mindent tudni akar - magáról. Az utolsó, ünnepi, már-már hollywoodi felvonást, a vége főcímet egy válás előzi meg, annak halmozottan átlagos részleteivel és szentimentalizmusával, hogy aztán megjöjjön Juli, aki áradásul van is (Juli van), és Daru boldog búcsút intsen kísértésekkel, tévelygésekkel szerteágazó utazásának. Grecsó krisztián megyek utánad elemzés. Grecsó zárlata meghökkentően banális, mint egy szerelmi vallomás. Nem volna igazságos azonban Grecsó-regényről itt letenni a pontot. Az Eszter-fejezet, a tehetsége, az adottságai alatt megroppanó, öngyilkos lány története, a tetemet az apával felfedező Daru makacs és feloldhatatlannak tűnő elnémulása, a Körös-part iramló vizű, szöszös lélegzete, a házibuliba készülődő Daru készülődő és mind inkább az összeomlással fenyegető hajzseléző igyekezete, a fiatal szervezetet feszítő, tomboló érzékiség, noha a szeretkezési jelenetek mérsékeltebb fokon izzanak, egyként jól megatalált betétjei és kötőelemei ennek a prózának.

Daru én vagyok. Illetve voltam, húsz évvel ezelőtt. Ma már nem vagyok az. Senki sem hív így, de nem ezen múlik, hogy már nem vagyok. Akár hívhatnának is így, attól még semmi se lenne meg bennem belőle. " A történetmondás aktuális jelen ideje konfrontálódik a reflexív, visszatekintő elbeszélő idejével, ekképp kettő az egyben helyzetet komponál. A gyerekszerelem, a hőssé lett Daru dicsősége persze nem is oly hosszú idővel megkopik, ahogyan lenni szokott, a kiscsaj kereket old, nagyobb fiúk bűvkörébe kerül, ám mindennek hátteréül Grecsó erős faktúrájú világot fest; a nyolcvanas évek vidék-Magyarországának atmoszféráját, a boltok kietlen kirakatait, az utcák néptelen némaságát, és nem utolsó sorban a fóliasátrak verejtékező levegőtlenségét átélten és árnyaltan hozza és tartja képben. És a színfalak között és előtt szépen emeli meg az apa alakját, aki a falusi miliő csodabogara és számkivetettje, belső emigránsa. A magyar Pimodán el- és leszármazottja alkoholos katatóniában tölti napjait, időnként, lángot kapó részegségében József Attilát szaval, kiabál, ordít a pusztába.