aukciósház Darabanth Aukciósház aukció dátuma 2019. 07. 18. 19:00 aukció címe 350. Gyorsárverés aukció kiállítás ideje 2019. július 18. és 26. között | H-Sz: 10-17 Cs: 10-19 aukció elérhetőségek 317-4757, és 266-4154 | | aukció linkje 15736. tétel Kossuth Emlékalbum. Kossuth Lajos halála, temetése és mauzóleumának felavatása. Szerk. : Dr. Kovács Dénes. 'A Budapest ajándéka előfizetőinek. ' Bp., 1910, Wodianer F. és Fiai, 231 p. +6 t. Fekete-fehér képekkel, fotókkal Kossuth Emlékalbum. Fekete-fehér képekkel, fotókkal illusztrált. Kiadói aranyozott, dombornyomásos egészvászon-kötésben, a gerinc sérült, javított, az első tábla hátán firkával, a kihajtható táblán szakadással.
1894. március 20-án halt meg torinói száműzetésében Kossuth Lajos, a "turini remete", az 1848-49-es szabadságharc vezetője – a róla való emlékezés az MTVA Sajtóarchívuma alapján készült. 1802. szeptember 19-én a Zemplén vármegyei Monokon született kisnemesi családban. Jogi oklevelének megszerzése után, 1824-ben ügyvédi pályára lépett. Az 1832-1836. évi pozsonyi országgyűlésen a távollévő főrendek képviselőjeként volt jelen, és kéziratosan másolt, levélformában terjesztett lapjában, az Országgyűlési Tudósításokban a beszédeket kivonatosan közölte és kommentálta, így népszerűsítve a reformellenzéket. A diéta berekesztése után az országos ismertségre szert tett Kossuth Pestre költözött, és megindította a hasonló szellemben szerkesztett Törvényhatósági Tudósításokat, melyben a vármegyék és városok közéletéről, gyűléseiről közölt beszámolókat. A lapot 1837-ben lázító hangvétele miatt betiltották, Kossuthot perbe fogták, és négyévi fogságra ítélték. 1840 májusában amnesztiával szabadult, és a következő évben megindította a liberális szellemű Pesti Hírlapot, amely a feudális kiváltságok ellen, az ország alkotmányos függetlenségéért, a polgári szabadságjogok megteremtéséért lépett fel.
Kossuth Ferenc mérnöki tudását Európa-szerte elismerték, ő nyerte például azt a pályázatot, melyet az egyiptomi kormányzat a Níluson átívelő acélhidak megépítésére írt ki. A későbbi politikus az Olaszországban töltött évek alatt számos állami kitüntetést, sőt, lovagi címet is szerzett. Kossuth Lajos 1894-ben bekövetkező halála után aztán ő kísérte haza az egykori kormányzó elnök holttestét, és eldöntötte, hogy visszatér Magyarországra. Még ebben az évben hazaköltözött és 1895-ben Tapolca képviseletében tagja lett az Országgyűlésnek. Kossuth Ferenc apja eszmei nyomdokain haladva ellenzékben kezdett el politizálni, hamarosan a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt elnöki székébe került, miközben jelentős pozíciót szerzett a sajtóban is. 1905-ben Kossuth lett a választásokra létrehozott "szövetkezett ellenzék" pártközi bizottságának az elnöke, majd a – Fejérváry Géza-féle darabont-kormány bukása után – hatalomra kerülő koalíció egyik kulcsfigurája. A Wekerle Sándor vezetésével felálló koalíciós kormányban 1906 áprilisától 1910 januárjáig a kereskedelmi miniszteri posztot töltötte be, ám hasonlóan a kabinet többi tagjához, ő is adós maradt az eredményekkel.
Az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült. Szeptemberben Vidinből írott levelében – igaztalanul – árulással vádolta meg Görgeyt (személyes és politikai vitáik végigkísérték a szabadságharcot). Másfél éves törökországi tartózkodás után bejárta Európát és az Egyesült Államokat, hogy támogatókat szerezzen Magyarország felszabadításához. Amerikai útja diadalmenetté vált, a washingtoni Kongresszus épületében ma mellszobra áll. 1852-től Londonban, 1861-től Olaszországban, utolsó éveiben Torinóban (Turin) élt, ahol megírta emlékiratait. Élesen ellenezte a kiegyezést, 1867-ben Deák Ferenchez küldött nyílt levelében, a Kasszandra-levélben bírálta azt a politikai megoldást, amely Magyarország sorsát a Habsburg Birodalomhoz kötötte. 1890-ben megfosztották magyar állampolgárságától, amire válaszképpen számos város és vármegye díszpolgári címmel tüntette ki. 1894. március 20-án bekövetkezett halála után holttestét vonattal hozták haza. Április 1-jén – a Budapest székesfőváros által rendezett – díszpompás temetésen félmillió ember kísérte utolsó útjára, a Kerepesi úti temetőbe, ahol sírja fölé néhány év múlva az ország legnagyobb mauzóleumát építették.
LAJOS KOSSUTH Hungarian patriot and statesman in his study in Turin, Image: 295188374, License: Rights-managed, Restrictions:, Model Release: no, Credit line: Profimedia, Mary Evans Picture Librar 1802. szeptember 19-én a Zemplén vármegyei Monokon született kisnemesi családban. Jogi oklevelének megszerzése után, 1824-ben ügyvédi pályára lépett. Az 1832-1836. évi pozsonyi országgyűlésen a távollévő főrendek képviselőjeként volt jelen, és kéziratosan másolt, levélformában terjesztett lapjában, az Országgyűlési Tudósításokban a beszédeket kivonatosan közölte és kommentálta, így népszerűsítve a reformellenzéket. A diéta berekesztése után az országos ismertségre szert tett Kossuth Pestre költözött, és megindította a hasonló szellemben szerkesztett Törvényhatósági Tudósításokat, melyben a vármegyék és városok közéletéről, gyűléseiről közölt beszámolókat. A lapot 1837-ben lázító hangvétele miatt betiltották, Kossuthot perbe fogták, és négyévi fogságra ítélték. 1840 májusában amnesztiával szabadult, és a következő évben megindította a liberális szellemű Pesti Hírlapot, amely a feudális kiváltságok ellen, az ország alkotmányos függetlenségéért, a polgári szabadságjogok megteremtéséért lépett fel.