A díszterem korabeli metszetek alapján, 1766-ban festett freskói mitologikus jeleneteket ábrázolnak. A szobák festett díszítéséről a jelenleg is folyamatban lévő kutatások egyre pontosabb képet adnak. A vendégszobában, melyben Kazinczy is megszállt, előkerültek a Herkules tetteit ábrázoló falképek. A kastélyt az 1760-70-as években rokokó és copf stílusú kályhákkal látták el. Ráday-kastély – Wikipédia. A kastélyhoz franciakert is tartozott, melyet 1825-26-ban tájkertté alakították át. A péceli Ráday-kastély a köznemesség nemzeti kultúra iránt elkötelezett rétegének lehetőségeik határát súroló színvonalú önkifejezése építészetben és társművészetekben. Az épület belső kialakítása átlag feletti.
A díszterem mennyezetét, miután az 1825 -ös tűzvészkor leszakadt, nem állították helyre. A királyi hálószoba a nevét arról kapta, hogy a falain valamikor a falain a Habsburg-uralkodóház 18. századi tagjainak 34 arcképe függött. ( II. József király meg is látogatta Rádayt a kastélyban. Péceli ráday kastély. ) A sarokszobában - melyet királyi szalonnak is neveznek - az építészet, a festészet és szobrászat, valamint az orvostudomány allegóriái láthatók. A vendégszobát, ahol egykor Kazinczy is megszállt, Herkules-szobának is nevezik, ugyanis falképei Herkules életének tizenkét jelenetét ábrázolják. A kastély 1825. március 30 -án leégett, a kupola beszakadt, az alatta levő díszterem festményeinek egy része tönkrement és elpusztult a képgyűjtemény is. A család anyagi gondjai miatt 1872. december 30 -án nyilvánosan elárverezték. Ekkor került a Kelecsényi család pontosabban kelcsényi és hrabói Kelecsényi Rafael birtokába. Az új tulajdonos nem sokat törődött a kastéllyal, ezért állapota folyamatosan romlott, eredeti bútorai, kép- és éremgyűjteménye szétszóródott.
Ráday Gedeon egész életében a családi könyvtár tervszerű gyarapításával és a magyar irodalmi-művészeti élet fellendítésével foglalkozott. Kb. 12 ezer kötetet gyűjtött, amelyek az egyes tudományágak legkiválóbb műveit, a klasszikus alapműveket és a francia felvilágosodás irodalmát reprezentálják. Végrendelete alapján a könyvtárat nem lehetett megbontani, csak egészében lehetett értékesíteni. Ezért a könyvtár és a könyvtárberendezés a Duna-melléki Református Egyházkerület tulajdonába került vétel útján 1861 -ben, és ott épségben megőrizték védett gyűjteményként. Szívügyünk a péceli Ráday-kastély - Pecel.hu. A második világháború után Farkas László főorvos javaslatára, Thomas Antal tervei szerint 1953 - 1956 között felújították, majd 1997 -ig a MÁV-kórház kihelyezett részlege működött benne. A kastély ma a Kincstár tulajdona, és folyik az épület és a történeti kert helyreállítása. 1998 -ban a MÁV átadta a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának. Források Szerkesztés Herend a kastélyban További információk Szerkesztés Ráday-kastély, Pécel Kastélylexikon Kastélyspecialista Ráday-kastély.
Az épület kuriózuma a termeit díszítő freskók, amelyek nagy részét Scherwitz Mátyás készítette 1766 és 1771 között. Egykor az épületegyüttes részét képezte az úgynevezett "Képesház", melyet nevével ellentétben feltételezhetően inkább orangerie-nek vagy nyitott mulatóháznak szántak, valamint a kastélyhoz tartozott néhány, egyéb gazdasági célokat szolgáló melléképület és egy istálló is. Tűzvész után: A kastély tetőszerkezete 1825-ben leégett. Ekkor sérült meg több mennyezeti freskó is. 1872-ben a Ráday család anyagi gondjai miatt elárvereztette a kastélyt, ekkor került az a Kelecsényi család birtokába. A 20. Pécel ráday kastély nyitva. század elejéig nem használták a kastélyt, majd az 1920-as években végeztettek nagyobb átalakítási munkákat. A II. világháború végén már rossz állapotban volt az épület, amelyet az 1950-es években államosítottak. A kastély eredeti bútorai, valamint kép - és éremgyűjteménye szétszóródott. Az 1950-es években helyreállított kastélyban 1998-ig a MÁV Kórház egyik kihelyezett részlege működött.