Legelső munkahelye a diósgyőri Vasgyár lett, ahol műszaki rajzolóként kapott állást. Bár nagy lelkesedéssel fogott a munkához, alig fél év után katonai behívót kapott és egy esztendőre mundérba kellett bújnia. Katonai idejét a tengerparti Póla kikötőjében töltötte, ahol az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legfontosabb haditengerészeti támaszpontja is működött. Itt állomásozott egyébként akkoriban Horthy Miklós is, aki ifjú tisztként épp egy torpedónaszádon szolgált. Galamb József leszerelését követően alföldi ipari üzemekben kapott állást, így dolgozott például Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán és Aradon is. Életének fontos fordulópontját hozta az 1903-as esztendő, amikor az aradi Magyar Automobil Rt ösztöndíjasaként Németországba utazhatott és az ott működő legnagyobb európai autógyárak alkalmazottjaként szerezhetett pótolhatatlan ismereteket az autógyártásról. Az 1903-as év így a tapasztalatgyűjtés és tanulás éve lett számára. Dolgozott a híres Daimler és Benz gyáraiban illetve Frankfurtban az Adler Automobil Company szerelőüzemében.
Makó, Széchenyi tér Makó Széchenyi tér A Csipkesoron lévő szoborparkban Galamb József (Makó, 1881 – Detroit, 1955) konstruktőr, a Ford Motor Company tervezője, a Ford T-modell egyik megalkotója. Makó Belvárosában születésének 120. évfordulója alkamából állították fel Széri-Varga Géza szobrászművész által készített mellszobrát. Az ötgyermekes családból származó feltaláló már fiatalkorában elhatározta hogy autót fog konstruálni. A felsőipariskola elvégzése után a diósgyőri vasgyárban műszaki rajzolóként kezdett dolgozni, majd többéves vándorlással magyar, német és amerikai cégek tucatjainál dolgozott, míg végül 1905-ben belépett a Fordhoz. Hamarosan a gyár főkonstruktőre lett. Ford megbízta egy olyan tipus kidolgozásával, amelyet az eddigiekkel ellentétben egy munkásember is meg tud venni, egy gyerek is el tudja vezetni, és akár a prérin is biztonsággal képes haladni, és ha meghibásodik, akkor különösebb hozzáértés nélkül, akár csípőfogóval és kalapáccsal meg lehet javítani. Két év múlva piacra került T-modell, (becenéven Bádog Böske) amely kora legegyszerűbb és legmegbízhatóbb autójának számított, 800 dolláros árával pedig a legolcsóbb is volt.
Így a gimnázium első négy évét követően Galamb József már Szegeden, az Állami Fa- és Fémipari Szakiskolába járhatott és a továbbtanulás is elérhetővé vált számára. Középiskolájában (melynek neve ma: Déri Miksa Szakközépiskola) a legtehetségesebb tanulók közé tartozott. Tanította többek közt Csonka Ferenc vegyészmérnök is, aki annak a Csonka Jánosnak volt az öccse, akit a magyar autó- és motorgyártás egyik nagy úttörőjének nevezhetünk. Galamb József főiskolai tanulmányait a Budapesti Állami Felsőipariskolában végezte (ma: Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar) A gépész szakon három sikeres évet eltöltve 1901- ben kapott mérnöki diplomát, színjeles eredménnyel. Tanárai mind felismerték benne a tehetséget, köztük Lencz Ödön, Dömötör Pál és Jalsoviczky Géza. A diplomázást követően egy éven keresztül gyakorlati idejét töltötte, majd több szakmával is megismerkedett, képesítést szerezve, mint kovács, lakatos illetve réz- és bronzműves. Ezekben az években érlelődött meg bene az elhatározás: az autóiparban fog dolgozni.
Galamb József dolgozta ki a bolygóműves sebességváltó és a levehető hengerfejű motort (a T-nél), a futószalagos gépgyártás technikáját (a T-modell volt az első, amely ilyenen készült), a villamos gyújtóberendezést, repülőgépmotort tervezett, majd traktort – szintén Farkassal ( Fordson volt a neve, és még a nők is könnyen vezették). Egy kisfilm a legendás autóról: Olyan magyar volt, aki miután megkapta az amerikai állampolgárságot (1915-ben), ugyanúgy hazajárt Magyarországra. Fogadta Horthy Miklós kormányzó is, aki megköszönte neki közreműködését fia sikeres amerikai tanulmányútjában. 1921-ben ösztöndíjat alapított olyan szegény sorsú makói diákoknak, akik felső ipari iskolában kívántak tanulni. Galamb József 1943 végén szívrohamot kapott, és orvosai tanácsára a Ford Motor Company alkalmazásában eltöltött 39 év után nyugállományba vonult. 1955. december 4-én, 74 éves korában hunyt el, Detroitban nyugszik. Egy kis szakmaiság: a világ első szériaautójának motorja Otto-rendszerű négyhengeres, négyütemű, termoszifon vízhűtésű.
/Harmat Árpád Péter/ Kevés olyan szülötte van kis hazánknak, aki akkora mértékben bizonyította volna külföldön tehetségét, rátermettségét és különlegességét, mint a makói Galamb József gépészmérnök, aki 1914 és 1944 közt három évtizeden keresztül volt a világ legnagyobb autógyárának a Ford Company detroiti üzemének főkonstruktőre. Nevéhez fűződik több találmány és a híres Ford-T modell megtervezése. Ma egy makói iskola viseli nevét a Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola. Emlékét több szobor és emléktábla is őrzi Makón, ám születésének évfordulóján, február 3 –án érdemes felidéznünk elképesztő életútjának állomásait is. Galamb József egy egyszerű, hétgyermekes alföldi földműves család második gyermekeként 1881 február 3-án jött a világra Makón. Testvérei közül Sándor nevű bátyjához kötődött leginkább. Különösen édesapjuk korai halála után lett szoros a köztük lévő kapcsolat. Amikor Sándor jogi egyetemet végezve ügyvéd lett és magas jövedelemre tett szert, mindent elkövetett azért, hogy öccse az ország legjobb iskoláiba tudjon járni.