Itt érhető tetten az egzisztenciális dinamika: felismerjük a kiszámíthatatlanságot, és vágyunk a biztonságra, a kapaszkodókra. Elszigeteltség Az egzisztenciális elszigeteltség nem egyenlő a kapcsolatok hiányával, a magánnyal vagy a belső elidegenedéssel. Sokkal inkább a velünk született, a világtól és annak teremtményeitől való alapvető elszigeteltségről van szó. Márai Sándor írja, hogy "Mikor az ember, először életében, igazán megérti a végzetet, csaknem nyugodt lesz. Nyugodt és olyan különösen, félelmesen magányos a világban. " Yalom szerint a legmélyebb önvizsgálat ráébreszt minket arra, hogy létünk véges és nincs menekvés saját szabadságunk elől. Akkor megértjük, hogy az ember menthetetlenül magányos. Nem számít ugyanis mennyire közel kerülünk másokhoz, mindig marad egy áthidalhatatlan szakadék, ami elválaszt mindenki mástól. A létezésbe mindenki egyedül lép be és egyedül távozik. Amynek ítélve / A családi lét elviselhetetlen könnyűsége. A konfliktus tehát az abszolút elszigeteltségünk tudata és a nagyobb egészhez tartozás utáni vágyunk között feszül.
Sohasem olvastam ehhez hasonló könyvet. A lét elviselhetetlen könnyűsége egy filozofikus regény. A cselekmény a kommunista uralom alatti Csehországban játszódik. Világok találkoznak Kundera regényében úgy, hogy csupán két történetet mesél el az író. A kötet bevezet bennünket a művészetekbe, a politikába, bemutatja a szovjet terrorban élők mindennapjait, filozofikus kérdéseket tesz fel, miközben egy érdekes történetet mesél el. A könyv mondanivalójának jelentős részét valószínűleg fel sem fogtam. Egyszerűen egy olyan letaglózó könyvről van szó, amit akár többször is érdemes olvasni (de egyszer mindenképp). Nem vesződnék a cselekmény bemutatásával vagy a könyv főbb mondanivalójának összefoglalásával. A lét elviselhetetlen könnyűségét nem lehet összefoglalni. Ezért inkább itt hagyok néhány idézetet, amiken érdemes elgondolkozni. Idézetek "A nehézség, a szükségszerűség és az érték – három, tartalmilag összefüggő fogalom: csak az a nehéz, ami szükségszerű, csak az értékes, aminek súlya van. Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége - Híres Norbert. "
Kollár-Klemencz László zenész, a Kistehén frontembere, dalszerző-szövegírója, a Budapest Bár és a Rájátszás vendégszereplője. Kollár-Klemencz László azonban író is. Olyannyira, hogy első kötete, a Miért távolodnak a dolgok?, a Margó-díj ra jelölt tíz prózakötet között volt. Új természetírások – olvashatjuk a borítón, melyen a szerző látható, amint egy rakás fán ül, meztelenül. Különleges gesztus ez a kép, ami ellene megy annak a bevett irodalmi szokásnak, hogy ne azonosítsuk az epikai ént a szerzővel. A könyv bevallottan életrajzi, Toszka mint a szerző alteregója jelenik meg. Másrészt eszünkbe juthatnak József Attila Eszmélet ének sorai is: "halom hasított fa, / hever egymáson a világ, / szorítja, nyomja, összefogja / egyik dolog a másikát". Valahol nagyon hasonló a vers lírai énje, mint regényünk főhőse, Toszka. Az ember, aki érti, hallja, figyeli a tájat, és benne él; Toszka esetében pedig: vele és általa. A lét elviselhetetlen könnyűsége teljes film. "Amikor minden össze van kötve, az a végtelen" (177. ) – mondja egy ízben. Toszka szeretettel viseltetik az őt körülvevő világ iránt.
pannik >! 2020. augusztus 4., 14:58 Összetett, mély gondolatok, nehéz gondolatok több mint 400 oldalon. Ezt a könyvet néhány évvel ezelőtt talán nem is értettem volna meg. Talán fel sem tudtam volna fogni amit olvasok. Meg kellett ehhez járni az élet néhány évét, nehézségeket, tragédiákat, hogy a sorokat felfogni lehessen. A szereplők legmélyebb érzéseit, gondolatait olvashatjuk kendőzetlenül, melyek egymáshoz, a szerelemhez, az érzékiséghez, szexualitáshoz, hazához, hazaszeretethez, önmagukhoz és másokhoz való viszonyukat tárják elénk. Sokszor nyersen és nagyon őszintén. Szerettem olvasni mindannyiukat (nem is annyira jó a szó, nem is szerettem, hanem inkább keserédesen de érdeklődéssel fogadtam a sorokat, mert nekem szólt, megérintett). A lét elviselhetetlen könnyűsége film. Itt nincs habos-babos könnyedség, itt elviselhetetlen könnyűség van, meg valóság és őszinteség. Ok-okozat. Gyerekkori mélységek, meghatározó családi minták, gyerekkori és fiatalkori traumák, amik később levetkőzhetetlenül végig kísérnek, behatárolnak, megkötnek és fel nem oldozhatóak, vagy csak óriás erőfeszítés árán, minimálisan változtathatóak.
Tolkien Gyűrűk Ura című művének mitológiájában a halhatatlan tündék irigykednek az emberekre "Ilúvatar ajándéka", azaz a halál miatt. Yalom szerint bár fizikailag elpusztítja az embert, a halál tudata megmenti őt. Hogyan és mitől menthet meg minket az elmúlás gondolata? Heidegger után szabadon azt mondhatjuk, hogy a biztos vég tudata ösztönöz bennünket arra, hogy egy magasabbrendű létformába váltsunk át. A halál gondolatának elfogadása tehát nem rettegést és pesszimizmust okoz. Sokkal inkább katalizátorként szolgálhat egy valódibb, teljesebb, – pozitív pszichológiai szakszóval élve – autentikusabb élet felé. Szabadság Ez tűnik a legkevésbé kézenfekvő végső problémának, hiszen kultúránkban egyértelműen pozitív fogalomként él a szabadság. Azonban egzisztenciális értelemben véve a szabadság a külső struktúra hiányát jelenti. A lét elviselhetetlen könnyűsége film videa. Az egyén teljesen egyedüli teremtője és felelőse életvitelének, választásainak és tetteinek. A felelősség teher. Ez a kizárólagosság saját világunk irányába félelmetes tartalmat ad a szabadságnak: mintha nem lenne alattunk semmi, csak az űr, a feneketlen mélység.
Ahogy szeretni tudta őt, és mindenkit maga körül, ahogy elfogadta a sok rossz pillanatát és dühét, amilyen alázatos volt emberrel, állattal. " (102. ) Toszka állatainak emberi neveket ad (Ágika, Matyi – a név, amelyet ő szeretett volna magának), és bajtársiassággal viseltetik sorsuk iránt. Világészlelését is a környezet határozza meg, nagytermetű barátját, Kristófot hegynek látja, magát pedig dombnak mellette. A lánynak, aki megtetszik neki a forrásnál, a lábai: "végtelenül hosszúak voltak, amik a lány derekánál eredtek, és belehatoltak mélyen az erdei kiszáradt földbe, le, a hegyek aljára, valami eret keresve. " (47. ) A kötet esetében a nyelviség is mintha tükre lenne Toszka életelvének. A lét elviselhetetlen könnyűsége. Egyszerű mondatok jellemzik a Miért távolodnak a dolgok? -at, egy-egy olyan, rendkívül eltalált, sűrítő képpel megtűzdelve, mint a következő: "mesék, amiket a tanyasiak mormolnak magukban esténként, ha rájuk jön a sötét. " (146. ) Toszka figurájának kulcsa tehát az alázat, a szerénység elérése. A táj részének lenni, de semmit sem bolygatni meg.