Genetikailag 120 évre vagyunk "kódolva, de sajnos nem élünk csak átlagban 65 éves korig! Ez köszönhető a 80 féle civilizációs betegségnek, és annak, hogy nem táplálkozunk megfelelően, hiszen az élelmiszerekben nincs meg az a tápérték, aminek lennie kellene!! vicces ez: "Hogy mégis öt-hat évvel kevesebbet élünk, mint a régi uniós államok polgárai, ahhoz alkoholfogyasztásunk, dohányzásunk, rohanó életmódunk, a mozgáshiány és az egészségtelen táplálkozás is hozzájárul. " Azt mért nem említi, hogy a többi uniós országokban mennyivel jobbak az életkörülmények??? hogy nem napról-napra élnek s éltek az emberek??? hogy nekik még van nyugdíj, s nem 2 munkahelyen kell a férfiaknak dolgozni azért, mert van egy gyesen lévő felesége. na ez a ksh is egy... A KSH adataiból kiderül: növekszik a születéskor várható átlagéletkor Magyarországon. A férfiak tavaly átlagosan 68, 29 évig éltek. Ma hány ember él magyarországon?. A nők még tovább: 76, 53 évig. Negyedszázada (1980-ban) a férfiaknál 65, 45, a nőknél pedig 72, 7 év volt az átlagéletkor.
A múlt év elején mintegy 350 ezer olyan kivándorolt magyar élt a világban, akik 1989 után, és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el Magyarországot. A KSH és a SEEMIG – 8 ország részvételével futó uniós társfinanszírozott transznacionális – program kutatói által közreadott becslés ugyanakkor egyszeri érvényességűnek tekinthető. Magyarországon gyorsul a kivándorlás, ám nem tőlünk mennek el leginkább az emberek. Eddig 500 ezer és másfélmillió közé tette a magyar sajtó a külföldön élő magyarok számát, az utóbbi érték szürreálisnak tekinthető – mondta Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese az intézmény szerdai sajtótájékoztatóján, melyet annak apropóján szerveztek, hogy zárási fázisba került egy több éven át tartó, a régió 8 országát érintő migrációs kutatás, a SEEMIG. Az elnökhelyettes szerint azért nem sikerült eddig rendes statisztikákat meghatározni, mert a migráció természeténél fogva nehezebb az adatokat meghatározni. Az uniós és schengeni tagság szabaddá teszi a személyek mozgását, így nehéz megmondani, hogy mennyien mozognak az országok között.
Összesen közel kétharmaduk azért jött, hogy dolgozzon vagy egyesítsék családjukat, a válaszadók negyede tanulni érkezett. A 15–74 éves harmadik országbeliek gazdasági aktivitása (a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes aránya) 2 százalékponttal magasabb volt a honos népességénél; a migráns férfiak aktivitása több mint 4 százalékponttal meghaladja a magyarokét, a nőké közel 2 százalékponttal a magyaroké alatt marad. Munkanélküliségi rátájuk is alacsonyabb, mint a honos népességé. Ugyan a migránsok sokkal képzettebbek az átlagnál, ez nem mindig érzékelhető a munkapiacon. A harmadik országbeliek között a felsőfokú végzettségűek aránya 48 százalék – a magyar népességben ez 20 százalék –, ami összefügg a demográfiai összetétellel, illetve azzal is, hogy sokan a tanulmányaik befejezése után maradnak itt. A magasabb végzettség azt is jelenti, hogy többen töltenek be magasabb képzettséget igénylő munkaköröket: a bevándorlók 55 százaléka végez ilyen munkát, szemben a magyarok alig több mint harmadával.