Az eredeti elképzelés szerint a legyet nem csapták volna agyon, azonban az a befejezés nem nyerte el a politika tetszését. 35 éve nyert Oscar-díjat Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje. Nagyszerű év az idei az Oscar-díjakat tekintve: idén márciusban Nemes Jeles László a Saul fia c. filmjéért vehette át a legrangosabb filmes díjat, és ma ünnepeljük, hogy 35 éve, 1981. március 31-én Hollywoodban Oscar-díjat nyert Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje. Az 1946. augusztus 19-én Budapesten született Rófusz Ferenc 1968-tól 1973-ig a Pannónia Rajzfilmstúdió fázisrajzolója, kulcsrajzolója, majd animátora volt, 1973-tól önálló rendezett. Közreműködött az 1973-ban bemutatott János vitéz elkészítésében, dolgozott a Gusztáv és a Kérem a következőt című rajzfilmsorozatokban. 1980-ban készítette el A légy című háromperces animációs filmjét a Pannónia Filmstúdióban, az operatőr Bacsó Zoltán volt. Az alkotás a következő évben Hollywoodban elnyerte a legjobb animációs rövidfilmnek járó Oscar-díjat, ez volt az első magyarországi film, amely Oscart kapott.
Egy emlékezetes jelenet Az eredeti elképzelés szerint a film másként ért volna véget: a légy belerepült volna az őt üldöző férfi szemébe, így leterítve üldözőjét. Ezt a változatot csak a film képes forgatókönyve tartalmazza, a Művészei Tanács a filmben is látható befejezést fogadta el, amely szerint a légy alulmarad az üldözésben. E megváltozott befejezésével A légy az illuzórikus szabadság és a vele szembeállított végletes kiszolgáltatottság megjelenítése, a szovjet hatalmi zóna béklyójában nyögő kelet-közép-európai létélmény allegóriája. Ezt is nézd meg! A díjátadó tipikus közép-európai csavarja volt, hogy mivel a magyar szakmai illetékesek esélytelennek tartották a filmet, Rófusz nem kapott vízumot, így nem is utazhatott ki Los Angelesbe. Csak a Szabad Európa adásából tudta meg, hogy Oscart nyert. Helyette Dósai István, a Hungarofilm akkori vezérigazgatója vette át a díjat, anélkül, hogy bemutatkozott volna a színpadon – akarva-akaratlanul azt a látszatot keltve, hogy ő a film rendezője.
Az első magyar Oscar-díjas Rófusz Ferenc volt, 35 évvel ezelőtt. A filmrendezőt a Saul fia hétfő hajnali esélyeiről, a díjjal járó lehetőségekről, valamint keddi pécsi vendégszerepléséről kérdeztük. Mészáros B. Endre (Dunántúli Napló) – Hogy készült 35 éve az Oscar-díj átadására? – Az fura idők fura helyzete volt, mert 1981-ben jókora magyar delegáció utazott Hollywoodba, de én nem fértem be a küldöttségbe. Nem volt semmiféle bűnöm, ám úgy vélekedtek, hogy Szabó István Bizalom című műve a külföldi filmek kategóriájában többre hivatott, A légy című rajzfilmemet esélytelennek tartották két kanadai jelölttel szemben. Így aztán a Szabad Európa Rádióból tudtam meg reggel 7 órakor, hogy nyertem. A díjat pedig csak két és fél hónappal később vehettem át kint személyesen. Mi több, az akkori díjkiosztót idén láttam életemben először egy netre felkerült felvételen. – Mi a véleménye a mostani magyar jelöltről, a Saul fiáról? – Szerintem óriási esélye van, mert első filmes a rendezője. Másrészt zseniális ötlet, hogy csak a főszereplő éles minden helyzetben, és fantasztikus az operatőri, valamint a hangmérnöki munka.
A személycsere kiderült, a szobrocskát a szervezők visszakérték, s a rendező csak hónapokkal később vehette át személyesen az Egyesült Államokban. Rófusz 1984 és 1988 között szerződéssel Nyugat- Németországban dolgozott, animációs sorozatokat rendezett, majd 1989-től Kanadában él, ahol a torontói Nelvana Ltd. animációs stúdiónál dolgozott. 1991-ben önálló stúdiót hozott létre Torontóban; a Fly Films nevű stúdióját, amely reklámfilmeket, videoklipeket készített. A Super Fly Films producer-rendezőjeként több, mint hatvan reklámfilmet készített, torontói, New York-i és Los Angeles-i megrendelésre. 2000-2003 óta ismét Magyarországon él, 2010-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára, és jelenleg animációs rendezőként független filmeket, televíziós sorozatokat és reklámfilmeket készít. A Réka mesé i című népszerű könyvsorozat nyomán a gyermekbetegségekkel foglalkozó kötetekből animációs tévésorozatot készített. 2011-es Ticket című animációja elnyerte az 56. Valladolidi Filmfesztivál fődíját, az Arany Kalászt, majd a Syracuse-i Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb animációnak járó díjat.
Szeretett volna munkatársaival egész estés rajzfilmeket készíteni, terveikre azonban nem kaptak zöld utat. A pannóniás évekre mégis jó szívvel gondol vissza, bár hozzátette: a ranglétrát sokáig tartott bejárni, és ő nem is akarta utánozni, amit a profik mesterien csináltak. "Mindig natúr filmes akartam lenni, élő filmet akartam csinálni. De mire végre odakerültem a Mafilmhez, ott csak díszletfestő lehettem. Azért is csináltam natúr jellegű filmet, A légyhez hasonlóan a Holtpont, a Gravitáció és a Ticket is a fotó-naturalista stílus jegyeit viselik magukon. " A sziget A Pannónia Filmstúdióról a legnagyobb elismeréssel szólt, akárcsak egykori munkatársa, Békési Sándor teológus. A Károli-egyetem Hittudományi Karának oktatója hallgatói kérdésére elmondta, tizenegy évesen Walt Disney Hamupipőkéje ragadta meg annyira, hogy már akkor elhatározta, rajzfilmeket fog készíteni. "Ráeszméltem, hogy a legcsodálatosabb dolog megríkatni és megnevettetni az embereket" – fogalmazott. "A Pannónia nem egyszerűen stúdió volt, hanem valóságos sziget.
rendező, forgatókönyvíró, előadó 2020 2018 Az utolsó vacsora 8. 4 rendező rendező, alapötlet szerző (magyar animációs film, 11 perc, 2018) alapötlet szerző 2017 Egy év Hoppifalván 8. 3 (magyar animációs film, 71 perc, 2017) 2015 Hoppi mesék 7. 9 rendező, producer (magyar animációs film, 7 perc, 2015) producer 2011 Ticket 8. 2 (magyar animációs film, 2011) 1997 Szerencsi, fel! 1. 5 (magyar animációs sorozat, 5 perc, 1997) 1984 Gravitáció 7. 8 (magyar animációs film, 3 perc, 1984) 1982 Holtpont 6. 2 (magyar animációs film, 1982) 1980 A légy 9. 4 rendező, forgatókönyvíró (magyar animációs film, 3 perc, 1980) forgatókönyvíró 1976 Gusztáv olvasna 9. 0 (magyar animációs film, 1976) 1973 A kő (magyar animációs film, 1 perc, 1973) Oscar-díj (1981) - Legjobb rövid animációs film: A légy
A RévArt Galériában Rofusz Ferenc animációsfilm-rendező kiállítása nyílt filmkockáiból, köztük az Oscar-díjas A légy című alkotásból. A megnyitón Orosz István grafikusművész úgy vélte, nem nehéz feladat a művészről beszélni. – Könnyen megnyílik, élvezetesen beszél magáról és műveiről. Jól ismerem, sokszor és sok helyről figyelhettem őt. Amikor a Pannónia Filmstúdióba kerültem 1975-ben rajzolóként, épp akkor fejezte be első önálló filmjét, a Kő című opuszt, és televíziós sorozatokban dolgozott rendezőként, animátorként. Első közös munkánk a Gusztáv sorozat egyik epizódja volt, ő rendezte, én a hátteret rajzoltam. Amikor újra önálló filmet rendezhetett, én is forgattam a magamét. Az övé egy grafikailag és filmes szempontból is bonyolult film volt. Szubjektív kamera, zsírkrétás rajzolás, fotószerű, naturális látvány. Míg a Gusztávban egy rajz megvolt fél perc alatt, ebben fél óra is ráment egyre. Az animációban egyetlen megmozduló másodperchez 12 rajzot kell készíteni, és ahhoz a filmhez több mint 2800 rajz kellett.