Irodalomtörténeti Közlemények: az MTA tudományos folyóirata. Alapítva: 1891. Rövidítése: ItK. Székhely: Budapest; Periodicitás: eleinte változó; 1960 óta kéthavonként. ISSN 0021-1486; 1588-0834 Története [ szerkesztés] A folyóirat létrehozását 1890-ben határozta el a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya. Az ItK folyamatosan az MTA irodalomtörténettel foglalkozó szakosztályához kötődött. 1946–47-ben és 1949–1952 között szünetelt. 1953–1955 között a Magyar Tudományos Akadémia irodalomtörténeti állandó bizottságának folyóirata lett. 1956–1962 között az MTA Irodalomtörténeti Intézetének; 1963–1968 között az MTA Irodalomtörténeti Intézete és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóirataként adták közre. 1969 óta az MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Rovatai: Tanulmányok; Kisebb közlemények; Műhely; Műelemzés; Adattár; Szemle. 1948 után és napjainkban is a főszerkesztő vagy felelős szerkesztők mellett szerkesztőbizottság tevékenykedik, a rovatoknak pedig külön szerkesztőjük van.
A történelmi remények és várakozások része volt a folyóirat-alapítási kedv föltámadása. A magyar irodalmi kultúra folyóirat-kultúra volt, részben sikeres és sarkalatos történelmi folyóirataink hagyományának okából, részben azért, mert az irodalmi élet folyóiratok köré szerveződött, melyek mozgékonyabbak, frissebbek és még cenzurális föltételeikben is változékonyabbak voltak, mint az ugyancsak cenzurális okokból lassú és túlellenőrzött könyvkiadás. […] 1989-ben megváltoztak a körülmények. Fiatalok indítottak szabadon folyóiratokat, mint a Nappali ház at, diáklapból hamarosan színvonalas orgánum lett a debreceni Határ, s az idősebb korosztályok is megvalósították a maguk évtizedek óta reménytelenül dédelgetett vágyát, hogy – Nagy Lajossal szólva (idéztük ezt önironikusan a Holmi első számában) – »Lapot kell indítani. Egy új lapot«". Borúra derű – Interjú Kemenes Henriette-tel az Újvárad folyóirat alapításáról - f21.hu - A fiatalság százada. [1] A későbbiekben majd látjuk, hogy hasonló, publikációs és egyben személyes közeget jelentett a 19. században például az Aurora kör, s a kör tagjai az Akadémiá n, illetve a Kisfaludy Társaság ban folytatták irodalmi tevékenységüket.
Debreceni Irodalmi Napok 2010 2010. 11. 16. Buster Keaton kinyit egy újságot, majd ismét és ismét nyitja, széthajtogatja. A lap egyre növekszik, már nem is lehet kézben tartani, maga alá temeti olvasóját. Buster átfúrja fejét a betűlepedőn – és a cikktengerben épp arra az apróhirdetésre bukkan, amelyre szüksége van. TARJÁN TAMÁS BESZÁMOLÓJA. A Folyóirat-irodalom tegnap és ma című tudományos tanácskozás egyik résztvevője, Kappanyos András mottóérvénnyel idézte a dadaista sajtótermékekről szóló tartalmas előadása bevezetéseként az ismert némafilmjelenetet, az éppen elnöklő Angyalosi Gergely pedig azzal a röpke meditációval is kapcsolódhatott az elhangzottakhoz: tudjuk-e pontosan, melyek a folyóirat mint (irodalmi) szöveghordozó felület pontos kritériumai? Minimálisan hány lapszám, mekkora terjedelem, milyen funkció és szerzőgárda, publikációk mely sora szükséges ahhoz, hogy kiemelkedő szerepű lapról beszélhessünk? Újmagyar kor: napjainkig | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár. Miként helyezkedik el a folyóirat a szépirodalmat is rendszeresen közlő napilap és a szövegeket mintegy véglegesítő könyv forma között?
De a részletek egyelőre maradjanak titokban, mert még a végén lenyúlja tőlünk valaki. (nevet) Ehhez kapcsolódva kifejtenéd bővebben, hogy az új szerkesztőségben milyen feladat lesz rád bízva? A fedélzeten kiket láthatunk még munkálkodni? Szűcs László főszerkesztő mellett, ha nem is mindenki számára láthatóan, de Laza Erika ügyvezetőé a másik kulcsszerep. Hihetetlenül alapos, összeszedett és gyors, legalább öt dolgot képes egyszerre csinálni úgy, hogy odafigyel a legapróbb részletre is. Mellettük itt van Simon Judit, a felelős kiadó, azaz a Holnap Kulturális Egyesület elnöke, a kritika rovat szerkesztője, aki nem mellesleg hosszú évek óta színikritikusként tevékenykedik. Továbbá Tasnádi-Sáhy Péter, aki az online tartalmakért felel majd, Biró Árpád Levente, Traian Ștef, Ujvárossy László szerkesztők, valamint Boka László, Kőrössi P. József és Magyari Sára főmunkatársak. Darabont Éva műszaki szerkesztő pedig megadja a lap végső formáját, a Várad ért is ő felelt, nem is volt kérdés, hogy kivel megyünk tovább.
Mivel azonban nem adott nevet saját izmusának, mozgalmát Kassákizmus néven az ő személyével, a különc, hosszú hajú, fekete orosz inget viselő, "új művésszel" azonosították. 2017-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei három kiállítással ünneplik Kassák Lajos születésének 130. és halálának 50. évfordulóját, melyek Kassákizmus főcímmel az izmusok korát mutatják be Kassák Lajos 1920-as évekbeli munkásságával a fókuszban. Az Új művészet – A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban című kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban Kassák 1920 és 1925 között Bécsben megjelent MA című folyóiratát helyezi középpontba. A kiállítás elsősorban azt vizsgálja, hogy Kassák és mozgalma hogyan integrálódott az első világháborút követően az avantgárd nemzetközi hálózataiba és maga Kassák hogyan vált az új művészet egyik alakítójává. Bemutatja azokat a radikális fordulatokat, izgalmas hatásokat, amelyek Kassák és a MA művészetét jellegzetessé tették a kelet-közép-európai avantgárd legaktívabb időszakában, az 1920-as évek első felében.
Az Új művészet – A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban című kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban Kassák 1920 és 1925 között Bécsben megjelent MA című folyóiratát helyezi középpontba. A kiállítás elsősorban azt vizsgálja, hogy Kassák és mozgalma hogyan integrálódott az első világháborút követően az avantgárd nemzetközi hálózataiba és maga Kassák hogyan vált az új művészet egyik alakítójává. Bemutatja azokat a radikális fordulatokat, izgalmas hatásokat, amelyek Kassák és a MA művészetét jellegzetessé tették a kelet-közép-európai avantgárd legaktívabb időszakában, az 1920-as évek első felében. A MA folyóirat összművészeti gondolkodásához híven Kassák és körének irodalmi és képzőművészeti aktivitása együttesen kerül bemutatásra a kiállításon. A kassáki művészet történetéhez hozzátartozik fogadtatása is: híveinek lelkes rajongása vagy ellenfeleinek gúnyos kritikája ugyanúgy, mint a modern művészettől idegenkedő korabeli közönség ellenérzése az értelmetlen" versekkel és "tárgynélküli" festményekkel szemben.