Tájékoztatjuk kedves Közönségünket, hogy Pregitzer Fruzsina rendezésében 2021. november 2-án, a Művész Stúdióban mutatjuk be az Alszanak a halak? című produkciónkat, mely Fridrik Noémi egyszemélyes előadásával az elmúlást mutatja be gyermekszemmel. Juhász Éva fotóján Fridrik Noémi szerepel az Alszanak a halak? című produkciónkba A Kurázsi mama és gyermekei történetét több alkalommal is megtekinthetik nagyszínpadi színházbérleteseink az elkövetkező időszakban. Bertolt Brecht egyik leghíresebb drámáját Keresztes Attila állította színpadra. Megtartották a Kurázsi mama és gyerekei előadás olvasópróbáját a színházban - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Portálja - Nyíregyháza Többet Ad!. A történet főhősét, a markotányosnőt, aki három gyermekével próbál boldogulni a harmincéves háború poklában, Jászai Mari-díjas színésznőnk, Pregitzer Fruzsina játssza. Juhász Éva fotóján Pregitzer Fruzsina szerepel a Kurázsi mama és gyermekei című előadáson A Krúdy Kamarában közönségünket a Közellenség valós eseményeket feldolgozó története várja, melyből több, mint húsz dramatikus feldolgozás, továbbá opera és film is készült. A főszereplő Kohlhaas Mihályt, Géczi Zoltán alakítja.
1973-ban a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződik, rendezői minőségben, majd 1974-1981-ig a színház főrendezője, 1978-2007 között pedig igazgatója. Nevéhez fűződik a Kaposvári Egyetem Színházi tanszékének létrehozása, amelynek vezetője volt a 2008-as tanévig. "A színház olyan mint egy szerzetesrend, csak nem a katolikus szabályok szerint működik. Egy olyan embercsoport, aki rettenetesen hisz valamiben, ami nincs jelen és megpróbálja életre hívni. Készül a Kurázsi mama és gyermekei Nyíregyházán – Deszkavízió. " (Babarczy László) Pályája során színpadra állította a világirodalom legismertebb darabjait: rendezett Brechtet ( Az anya, Kurázsi mama, Baal), Moliére-t ( Tartuffe, A nők iskolája), Shakespeare-t ( Szeget szeggel, III. Richárd, Tévedések vígjátéka), de otthonosan mozgott a magyar szerzők értelmezésében is (Örkény: Pisti a vérzivatarban; Móricz: Rokonok; Molnár: Liliom, Spiró: A kert). 1989 őszén az Újvidéki Színházban rendezte Molnár Ferenc: Liliom című darabját, 1991-ben pedig Molière: Tudós nők című darabját, amelyet 1992-ben mutattak be.
Komolyan venni őket nem lehet, hiszen olykor egy kalapon képesek összeveszni, de frusztráltságukból fakadóan jobb félni tőlük, mert az erőszaktól sem riadnak vissza. A brechti drámában epizódszerűen villannak fel, olyan fontos történelmi események, fordulópontok, mint a Reichstag felgyújtása, Hitler és Hindenburg megállapodása és az SA, valamint Ernst Röhm likvidálása. S valamennyi esemény után, Arturo Ui a közönség, a nép felé fordul és alázatos tekintettel közli, ő ezekről mit sem tudott, neki ezekhez az eseményekhez személyesen semmi köze – ahogy tette ezt Hitler is. Nem véletlen talán a gengszter párhuzam sem, hiszen a harmincas években a glóbusz egy másik pontján, az igazi Chicagoban, az olasz-amerikai maffia szintén a korrupcióra és a megfélemlítésre alapozva építette ki önkényes mini államát. Kurázsi mama és gyermekei | Broadway.hu. Mintegy keretezve a történetet Brecht az epilógusban ekképpen figyelmezteti az olvasót, a történet tanulságára. " Tanuljatok! Lássatok, ne csak nézzetek – és jobb, ha tesztek, s nem csak beszéltek.
Éreztük, ahogyan ez az iszonyatosan nehéz brechti anyag megemelkedik. Ez az előadás jó értelemben valamilyen. Rettenetesen nagy erény, amikor a néző beül egy előadásra, s azt érezheti: igen, ez egy világ, egy mikrokozmosz, aminek én, mint néző, részese vagyok ebben a két, két és fél órában. Bízunk benne, hogy ez az érzés estéről estére bekövetkezik, és talán elindít bennük egy olyan láncolatot, aminek hozadéka pont az, amiért érdemes újra és újra színpadra állni. Az alapvető cél mindig az: jó színházat kell csinálni. Lehet definiálgatni mit értünk alatta és természetesen kell is, hiszen ez megadja az okot a beszélgetésre, ami jó esetben konstruktív vitákat eredményez. Szerintem a közvetített szellemi, lelki érték, a ráhatás a fontos. Legyen vastagsága az előadásnak, olyan sűrítményt kapjon a néző, hogy a mosolyon túl mindig legyen valami, amit magával visz, ami kibillenti, megmarad benne, folyamatokat generál és persze fordítva. Ez nagy felelősségünk. Az epizódszerep nehézsége, hogy ugyanúgy meg kell fogni a figurát, akit alakítunk, mintha Hamletek lennénk.
1994-ben Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámáját rendezte Újvidéken. 2009-ben közreműködött Kenyeres Bálint A repülés története című filmjében. 1977-ben megkapta a Jászai Mari-díjat, 1984-ben érdemes, 1990-ben kiváló művész lett, 1994-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjét vehette át, melyet 1995-ben a Kossuth-díj követett. 1998-ban választották Kaposvár díszpolgárává, 2003-ban elnyerte a Gundel művészeti díjat, 2011 óta volt pedig a Csiky Gergely Színház örökös tagja. Hetvenedik születésnapján, amikor az örökös tag címet elnyerte kollégái és barátai írtak róla, neki: "A Babarczy. A Tanár Úr. Keveseknek adatik meg fogalommá válni. Rektor a Színművészeti Egyetemen, megalapítja a kaposvári színészképzést, a művészeti kart, egykor még az Objektív Filmstúdiónak is vezetője. Színészek, rendezők, filmrendezők, dramaturgok nőttek ki a kalapjából. Kitörölhetetlen része a magyar színházművészetnek. És hát. A legfontosabb építmény: a Csiky Gergely Színház. Nehéz ember.
Több, mint időszerű egy kizökkent világban és számos tanulsággal szolgálhat napjaink emberének is. Előadásainkra jegyek még elérhetőek ide kattintva!