Az államtitkár megjegyezte, hogy a költségvetés készítésekor számoltak a háború hatásaival, azzal, hogy a korábban vártnál alacsonyabb, 4 százalék körüli lesz jövőre a növekedés, továbbá a magas energiaárak tartósan fennmaradnak és a kamatkörnyezet is magasabb lesz. Az "előre nem látható folyamatok kivédésére" 170 milliárd forint tartalékot különítenek el - fűzte hozzá.
Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a szektor támogatásai is nőnek; az például, hogy 2023-tól megszűnik a kkv-k iparűzésiadó-kedvezménye, 100 milliárd forintos többletbevételt jelent az önkormányzatoknak - húzta alá, utalva arra, hogy ez meghaladja a rezsiszámlát. VAOL - Felzárkóztatás foglalkoztatással. Banai Péter Benő azt mondta: a kormány intézkedései abban különböznek a megszorításoktól, hogy a 2010 előtti lépésekkel szemben nem közvetlenül a lakosságot érintik, nem a bérek, a nyugdíjak és a családtámogatások csökkennek, hanem a többletbevételt elérő ágazatokra hárítják a terheket. A bankszektorban több száz milliárd forintnyi előre nem tervezett profit realizálható arra visszavezethetően, hogy a járvány alatt a családok és a vállalkozások rengeteg pluszforráshoz jutottak, amelyek ott maradtak a pénzügyi rendszerben, továbbá az inflációs környezet és az alapkamat is nőtt - mutatott rá. A többletbevétel egy részét kéri az állam a szektortól, hogy fizesse be közkiadások fedezésére - tette hozzá. Arra is kitért, hogy ugyan kis mértékben, de Magyarországon is zajlik olaj- és gázkitermelés, aminek a profitabilitása szintén nagyban nőtt; ennek egy részét rezsitámogatásra átcsatornázzák.
A vendégéjszakák száma 2021 áprilisához képest mintegy hétszeresére nőtt, 2019 azonos hónapjához mérten 28 százalékkal csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A belföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma - elsősorban a járványügyi korlátozások miatti alacsony bázis következtében - 2022. áprilisban csaknem öt és félszeresére nőtt 2021 azonos hónapjához viszonyítva, azonban 20 százalékkal elmaradt a koronavírus-járvány kitörése előtti, 2019. áprilisi értéktől. Áprilisban az előző év azonos hónapjához képest a belföldi vendégek száma 384 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 844 ezer volt. Az éjszakák 76 százalékát szállodákban töltötték, számuk az egy évvel korábbihoz viszonyítva hétszeresére emelkedett. TEOL - Agrárminisztérium: megújult az Agrár Széchenyi Beruházási Hitelprogram. A panziókban és a közösségi szálláshelyeken a forgalom 2, 4-, illetve 2, 9-szeresére nőtt a tavaly áprilisihoz képest. A legnépszerűbb turisztikai régió a Balaton és a Budapest-Közép-Duna-vidék volt, ahol a belföldivendég-éjszakák 22, illetve 17 százalékát regisztrálták.
Területi szempontból jelentősek a különbségek. A legkedvezőtlenebb mutatójú Észak-Magyarországon a válság körüli években megközelítette, 2012-ben meg is haladta a harminc százalékot azoknak a 18 éven aluli gyermekeknek az aránya, akik olyan háztartásban éltek, ahol senkinek sem volt munkája. Nagyrészt a közfoglalkoztatás kiterjesztésének köszönhetően 2017-re ez az arány a felére csökkent. A jelenséget azonban nemcsak a foglalkoztatottság területi különbségei, hanem a háztartások eltérő demográfiai jellemzői is befolyásolják. A munkaerő-piaci szempontból hagyományosan jobb adottságokkal jellemezhető Budapesten és Pest megyében, valamint a Nyugat- és a Közép-Dunántúl régiókban az arány öt százalék alatti – Budapest régióban csupán két százalék –, miközben azokban a térségekben, ahol a munkához jutás esélye kedvezőtlenebb és a családokban átlagosan több gyermeket nevelnek, ennek a többszöröse. Uniós negyedik hely A világjárvány egyik hatása, hogy a munkahelyek elvesztése miatt az uniós tagországok nagyobb részében nőtt a foglalkoztatott nélküli háztartásban élők aránya.