A legény a vásárban égszínkék selyemkendőt vásárolt a lánynak és megkérte, hogy legyen a mátkája. Már az esküvőt tervezték, amikor a legényt elvitték katonának. Eszter hűségesen várt rá, esténként agyagkorsójával kiment a csobogóhoz és ott sóvárgott szerelme után. Itt látta meg a zsiványvezér, aki a nyergébe kapta és elvágtatott vele a sziklák közé, ahol a tanyája volt. Őt is megbabonázta a lány szépsége, és aranyat, ezüstöt ígért neki, csak legyen a felesége. Eszter azonban kitartott szerelme mellett. Feldühödött erre a zsiványvezér, és erővel akarta kényszeríteni, hogy legyen a felesége. A lány kétségbeesésében a hegyekhez kiáltott segítségért, akik meghallották a szavát, és a sziklák hatalmas mennydörgéssel indultak meg a völgy felé, magukkal sodorva Esztert és a zsiványvezért is. Tordai Hasadék Legendája. Teljes Tordai hasadék prezentáció. Comenius Project - Hátizsákkal Európában Ebben néz ki legjobban: A bemutató szövege: Legend of the Torda-Gorge A Tordai-hasadék legendája I am going to tell you the legend of how Torda Gorge evolved.
1983-ban természeti rezervátum nak nyilvánítják, mivel flórája és faunája olyan egyedi példányokat őriz, amelyek Európában ritkán vagy egyáltalán nem fordulnak elő. A Tordai hasadékban több mint 997 fajta növény él, amely a Romániában ismert növények több mint egy negyede. A hasadékban több védett állatfaj él, pl. A titokzatos Túri-hasadék, Szent László kútja és a kőpénzek legendája - Cikk - Szabadság hírportál. a szirti sas, a fülesbagoly, valamint több különleges pillangóféle. forrás: Érdekes Világ HAJSÜTŐVAS - 10679 Ft Tordai hasadék legenda Valuta vétel eladás Chima legendája Karácsonyi dekorációs kellékek Húzódzkodó rúd
Herkules legendája teljes film A Tordai-hasadék | Érdekes Világ – Jókai Mór: Egy az Isten III. Endre király 1291 -ben tordai kereskedők részére kiállított kiadott kiváltságlevele említi először Thorda hasadékja néven, később Torda Hasadéka és Torda-hasadék neveket használták 1767 -től, majd 1804 -től a Tordai hasadék név terjedt el és használatos ma is annak ellenére, hogy történetileg és logikai szempontból helyesebb a Tordahasadék alak. A kb. 2 km hosszú szakadékon az Aranyosba ömlő Hesdát-patak folyik át. A hasadék két oldalán Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc húzódik, ezen sziklafalak 250-300 méter magasak. A falakban 32 feltárt barlang van, ezek közöl a legnagyobb a Porlik-barlang (75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas. Geológiai felépítése, keletkezése A hasadék a Torockói-takaróban a mezozoikumban keletkezett vulkáni és üledékes eredetű kőzeteken. A mélyben levő ofiolit kőzetekre egy tengerelöntés során jurakori mészkő rakódott. A kőzetek kevésbé rétegzettek, észak-nyugati irányúak, a központi részek inkább tömbös szerkezetűek.
ariamta (szerző) 2016. 15:00 @ Hopehely: Nagyon szépen köszönöm, és utólag boldog új évet kívánok! ariamta (szerző) 2016. 15:00 @: Nagyon szépen köszönöm, és utólag boldog új évet kívánok! ariamta (szerző) 2016. 14:59 @ donmaci: Nagyon szépen köszönöm, és boldog új évet neked is! Doli-Erzsi 2016. január 5. 14:36 Öröm volt olvasni a szép történetedet! Szívvel szeretettel gratulálok! Erzsi erzocsend 2016. január 3. 17:10 Kedves Mária! Versed szép, és megindító! Nagy szívvel gratulálok: Tibor hillailaszlo-ve 2016. január 2. 22:18 Csodásan leírt történet! Szeretettel, szívvel gratulálok! Boldog Új Évet Kívánok! Laci barka 2016. 19:52 Szép versedhez ♡-vel gratulálok! Ili ilonawirth 2016. 18:57 Kedves Mária! Szép történetedet nagy szívvel olvastam. Ilona 2016. 18:09 Gratulálok, ezt a mondát még nem ismertem, de hát holtig tanul az ember. Szép versedhez szívből gratulálok: László uzelmanjanos956 2016. 18:04 Csodálatos vers egy szépséges legendáról, baráti szívvel gratulálok:János molnarne 2016.
A menekülő király Istenhez fohászkodott, és kérése meghallgatásra talált, ugyanis hirtelen a hegy kettérepedt közte és a pogány ellenség között, és a kunok mind a mélybe zuhantak. Egyes mondaváltozatok szerint a hegy már Szent László odaérkezése előtt hasadni kezdett, de ő még át tudta ugratni a megnyíló szakadékot, azonban az üldözői már nem. E monda szerint a hasadék mélyén nagy számban található kőpénzek is ekkor kerültek oda és kövesedtek meg. Ugyanezen hagyomány szerint a szent király lovának nyomai lennének a hasadék déli oldalán (az ún. Muntye-tetőn) lévő Patkós-kő tetején látható, lópatkó alakú mélyedések. E szikla Lónyomos kő néven szerepel az aranyosszéki határjáró bizottság egy 1795-ben kelt jelentésében, tudniillik éppen Torda város és Aranyosszék határpontját képezte, sőt még a heraldikában is szerepet kapott (ugyanis Torda város és Torda-Aranyos vármegye címere egyaránt e motívumot ábrázolja a két hegy előterében lévő patkók formájában). A 17. században élt szász történetíró, Matthias Miles e patkónyomos követ maga is felkereste, és beszámolt arról, hogy a patkón eredetileg nyolc szög volt, ugyanis a sziklában még ezek nyomait is látni vélte.
Az óvatos Maros inkább hosszabb utat tett meg, csak hogy kikerülje az akadályokat és megfontoltan hömpölygött, míg a heves Oltnak semmilyen akadály nem állhatta útját, átvágtatott hegyeken-völgyeken. A szelíd Maros a Tiszába, majd azzal együtt a Dunába folyt, mert úgy vélte, a nagy folyók segítik az útján. Olt teljesen kimerült, mire a Vöröstoronyi-szoroshoz ért, itt hallotta meg nővére hangját, aki arra biztatta, hogy egyesüljön ő is a Dunával. Így útjuk utolsó szakaszát már együtt tették meg, és a Fekete-tengernél megpillanthatták édesapjukat. A Szent Anna-tó keletkezése A néphagyomány szerint a Szent Anna-tó helyén valaha hegy emelkedett, vele szemben pedig egy másik hegy ostromolta az eget. A két hegy csúcsára két gonosz testvér, Gáspár és Sándor gróf építettek várat, egyikük ezüstből, másikuk pedig aranyból. A két testvér állandó rettegésben tartotta a környező lakosságot, de egymással sem jöttek ki túl jól, folyton civódtak és versengtek. Egy nap egy gazdag utazó érkezett Sándorhoz pompás négylovas hintón, és éjjeli szállást kért a vár urától.