Európa-Szerte Nőtt A Gdp-Arányos Államadósság - Napi.Hu

Ofi Nyelvtan 8
Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni. A 2008-as válság alatt az egész régióban megugrott az államadósság GDP-arányos szintje, jelentős mértékben a gazdasági visszaesés hatására. Ahogy az alábbi ábrán is látszik, a regionális összehasonlításban legmagasabb, az uniós átlagot is meghaladó magyar államadósság-mutató 2008 és 2009 közötti ugrása az egész régióban a legmeredekebb volt. Történelmi csúcson az államadósság. Ezt az is elősegítette, hogy az államadósság emelkedése már a válság előtt megkezdődött: 2002 és 2008 között a szocialista kormányok alatt a mutató 53 százalék környékéről 64 százalékra emelkedett. A 2010-ben hatalomra kerülő Fidesz-KDNP kormány egyik legfontosabb gazdasági célkitűzése az "államadósság elleni harc" volt. Ez a 2010-es évek első felében felemás eredményeket hozott. Nagyjából 2016-ig mérsékelten csökkent az államadósság GDP-arányos szintje, így sem a Széll Kálmán tervben, sem a 2011-es konvergenciaprogramban kitűzött célokat nem sikerült teljesíteni (2014-ig 60-65 százalék és 2015-ig 64, 1 százalék).
  1. Történelmi csúcson az államadósság

Történelmi Csúcson Az Államadósság

Magyarország 74, 3 százalékos GDP-arányos államadóssága az EU egészét nézve a 16. legkedvezőbb adat. Negyedéves összevetésben az unió 12 tagállamában nőtt, míg 15 tagországban csökkent az államadósság (Írországról nem közölt adatokat az Eurostat 2017 első negyedévére vonatkozóan). A legnagyobb növekedést Csehországból jelentették, ahol 3, 1 százalékponttal emelkedett a GDP-arányos államadósság, majd 3, 0 százalékponttal Luxemburg, 2, 6 százalékponttal Horvátország, 2, 3 százalékponttal pedig Franciaország következik. A legnagyobb mértékben Görögországban (mínusz 2, 9 százalékpont), Hollandiában(mínusz 2, 2 százalékpont) és Ausztriában (mínusz 2, 0 százalékpont) csökkent az államadósság a bruttó hazai termék arányában. Éves összevetésben az unió 8 tagállamában nőtt, míg 19 tagországban csökkent az államadósság. A legnagyobb növekedést Lettországból jelentették, ahol 2, 7 százalékponttal emelkedett a GDP-arányos államadósság, majd 2, 2 százalékponttal Lengyelország következik. A legnagyobb mértékben Hollandiában (mínusz 4, 7 százalékpont), Németországban (mínusz 4, 0 százalékpont) és Ausztriában (mínusz 3, 8 százalékpont) csökkent az államadósság a bruttó hazai termék arányában.

A devizaadósság meghatározásában fontos szerepet játszik a forintárfolyam alakulása. Nemzetközi kitekintés Az Európai Unió tagországainak átlagos adósságrátája a 2008 és 2014 közötti időszakban – az anticiklikus gazdaságpolitikák eredményeként – növekedett, a mutató értéke 62, 0%-ról 86, 6%-ra kúszott fel. 2015 óta egyenletesen csökkent, 2019-ben 77, 2%-ra. 2020-ban a Covid19-járvány hatására 90, 1%-ra ugrott. Az EU-tagállamok közül a bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2020-ban Görögországban (206, 3%), Olaszországban (155, 6%) és Portugáliában (135, 2%) volt a legmagasabb. Hazánk mutatója 10 százalékponttal a 27 tagállam átlaga alatt maradt (80, 1%). Az adósságráta legalacsonyabb értékeit Észtországban (19, 0%), Bulgáriában (24, 7%) és Luxemburgban (24, 8%) mérték.